Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-435
122 Í35. országos ülés 1904 június 10-én, pénteken. az előadó ur módositványával fogadta el. Következik a 3. §. Szőts Pál jegyző (olvassa). Elnök: Van-e észrevétel a felolvasott szakaszra nézve ? (Nincs!) Észrevétel nem lévén, a 3. §-t elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom, liogy a ház a törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. (Helyeslés.) Ezt tehát a ház határozataként jelentem ki. Következik most a hódmezővásárhely—makónagyszentiniklósi h. é. vasút engedélyezésének megtörténtéről a kereskedelemügyi miniszter jelentése (írom. 285,321). Az előadó ur kivan szólani. Vörös László, a közlekedésügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1902: XX. törvényczikkel a kereskedelemügyi miniszter ur felhatalmaztatott, hogy a hódmezővásárhely — makó — nagyszentmiklósi helyi érdekű vasút építésére és üzletére az eDgedélyt kiadhassa. A kereskedelemügyi miniszter ur ezen felhatalmazással élve, az engedélyokiratot 1902. november 15-én kiadta. A közlekedési bizottság átvizsgálta a bemutatott engedélyokiratot és azt a törvényeknek mindenben megfelelőnek találta; ennélfogva a közlekedési bizottság nevében indítványozom, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnak ezen vasút engedélyezéséről szóló jelentése tudomásul vétessék és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldessék. Ezen vasút engedélyezésénél a Maros-hid építése minden pályázat kizárásával állami gyáraknak engedtetett át. A közlekedési bizottság a magániparra való tekintettel ezen eljárást nem találta helyesnek és jelentésében is kifejezést adott azon kívánságának, hogy jövőre a magánipar versenye az ilyen építkezések kiadásánál ki ne zárassék. Megjegyzem még a t. ház tájékoztatására, hogy ezen vasútvonal időközben két szakaszban a forgalomnak már átadatott és pedig az első rész 1903 április hó 25-én, a második rész pedig 1903 deczember 21 én. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez szólani? (Senhisem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a közlekedésügyi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) Észrevétel nem lévén, kimondhatom, hogy a ház a közlekedésügyi bizottság javaslatát elfogadja; a jelentést tudomásul veszi és tudomásvétel czéljából a főrendiháznak is megküldi. Következik most a felsőeör—tárcsa—felsőlövői helyi érdekű gőzmozdonyu vasút engedélyezéséről szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentés (írom. 286, 322). Vörös/László előadó: A kereskedelemügyi miniszter/ur őEelségének legfelsőbb elhatározása alapján /Í902 június 11-én kiadta az engedélyokiratot a Felső-Eörtől Tárcsán át Eelső-Lövőig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasút meg-ópitésére. A helyi érdekű vasutakról szóló törvény értelmében ezen vasutvonalat a kereskedelemügyi m. kir. miniszter saját hatáskörében engedélyezte. Minthogy e vasútvonal megépítése a helyi érdekek szempontjából kívánatosnak mutatkozott, az állami segélyezés aránya nem haladja túl a törvényben előirt 10°/ 0-kot, egyéb tekintetben pedig a bemutatott engedélyokirat kifogás alá nem esik, van szerencsém a t. háznak indítványozni, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnak ezen jelentését tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólani ? (Nem!) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és felteszem a kérdést: (Halljuk! Halljuk!) elfogadja-e a ház a közlekedésügyi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Ellenvélemény nem lévén, határozatképen kimondom, hogy a ház a bizottsági javaslatot elfogadja, illetőleg a jelentést tudomásul veszi és hasonló czélból a főrendiházzal közli. Következik a ruma—klenaki helyi érdekű vasút szávaparti rakodó vágányának meghosszabbítására vonatkozó engedélyokirati függelék kiadásáról szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentés (írom. 306, 324). Vörös László előadó : A ruma—klenaki helyi érdekű vasútnak szávaparti meghosszabbítását a kereskedelemügyi miniszter ur a helyi érdekű vasutakról szóló törvény alapján saját hatáskörében engedélyezte. A tervezett vasútvonalnak a Szávapartig való meghosszabbítása helyi érdekek szempontjából kivánatosnak mutatkozott. A kiadott függelék határozatai minden tekintetben megfelelnek a fennálló törvényeknek. A szárnyvonal, illetőleg a parti vágánynál semmiféle állami kedvezmény vagy segély nem engedélyeztetett. Mindennek következtében a közlekedési bizottság a kereskedelmügyi miniszter ur ezen szávaparti vágány engedélyezésére vonatkozó jelentését tudomásul vehetőnek véli és indítványozza is a t. képviselőháznak, hogy a jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni méltóztassék. Meg kell még jegyeznem, hogy ezen szávaparti vágány 1903 szeptember 15-én a közforgalomnak már átadatott. Elnök: Kíván valaki a jentéshez szólani? (Nem!) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a közlekedésügyi bizottság javaslatát: igen vagy nem? (Igen!) Észrevétel nem lévén, határozatképen kimondom, hogy a ház a javaslatot elfogadja, illetőleg a jelentést tudomásul veszi és hasonló czélból a főrendiházzal közli. Következik a békéscsaba — békéBvésztői helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 305, 323) általános tárgyalása. Vörös László előadó: A kereskedelemügyi miniszter ur az előterjesztett törvényjavaslatban felhatalmazást kér arra, hogy az alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság tulajdonában lévő^kovácsháza—csabai-vasútvonalból kiágazólag Békés-Osaba, Békés és Vésztő községeken át a
