Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-431

hM. országos ülés 1904 május 20-án, pénteken. 109 lagos állapot ebben az országban a legtöbb szabályozó társulatnál. Én midőn ezen interpellácziómat beterjesztettem, megnéztem azoknak a szegény embereknek a panaszait, a kik hozzám fordultak, hogy segítsek rajtuk, mert hiszen ott állnak már, hogy exekuczióval fenyegetik őket. A t. miniszter ur most is kijelentette, és már az interpelláczió megtételekor is igazat adott nekik abban, hogy bizonyos formalitások folytán abban a stádiumban, a melybe jutottak, ez az eljárás rájuk nézve nem volt alkalmazható. A t. miniszter ur elrendelte az ujabb alispáni határozatot. Az alispán természetesen újra bevonta őket és a régi határozatát megismételte. És most a miniszter ur azt mondja, hogy törvénytelen ingerenczia nem gyakorolható, tehát rájuk van róva a hadisarcz. Már most mit csináljanak? A t. miniszter ur azt mondja: Majd az osztályozáskor és a kivetési kulcsnál lesz helye, hogy talán a sérelmek némi orvoslást nyerjenek. Bizony, t. miniszter ur, igen jó volna, ha gondosságát ezekre az ügyekre kiterjesztené és ha csakugyan konstatálva vannak ilyen esetek, mint a milyen ez is, akkor, t. miniszter ur, ha még lehet és módja van, segitsen és igyekezzék ezeket az abnormitásokat és azt lehet mondani, igazságtalan, méltánytalan túl terheltet éseket megakadályozni. Ha az osztályozásnál, a kivetési kulcs megállapításánál módja van belenyúlni, nyúljon bsle, vagy ha azt tapasztalja, hogy itt a törvénynek bizonyos hiányai vannak és hogy ezen törvények hiányosságánál fogva az ország egyes érdekelt részeinél, főleg, a mint láttuk és tapasztaltuk, mindig a legszegényebb népcsztálynál az elégedetlenségnek és méltánytalanságnak érzete egészen az elkeseredésig fokozódik, ugy hogy vannak levelek, a melyek azt mondják, hogy ki kellett az országból azért is vándorolni, mert itt a legnagyobb igazságtalanság és méltánytalanság történik: akkor a t. miniszter ur nézze meg ezt a törvényt és nyújtson a törvényhozás elé egy javaslatot, hogy az ilyen esetek jövőre elő ne fordulhassanak és ezek gyakorlata megakadályoztassák. Nem egy községről van itt szó. Ilyen Nagy-Baracska községe, a melynek kérvénye, gondolom, a t. miniszter urnái van. Ez is ugyanezen margittaszigeti társulat részéről van megterhelve hasonló árvizmentesitő költségekkel, a mely költségek másokról talán az árvizet elhárítják, de őrájuk a legnagyobb csapást mérik és elpusztulnak, mert azokat a terheket elbírni nem tudják, Ha tehát NagyBaracska kérvénye ott van a t, miniszter ur előtt, s a mint állítja is, hogy ott van, kérem arra is a miniszter ur figyelmét, hogy vegye ezt a kérvényt is tekintetbe, igyekezzék ezen bereknek a kérvényét meghallgatni és ha talanságot lát, a mint van is, mert napnál világosabb dolgok ezek, akkor, ba lehet, segitsen a törvény keretébei), ha pedig a törvény keretében már nem bir mozogni, akkor egy törvénymódosítást nyújtson be, hogy ezek a dolgok ne csak egyes községekben, nemcsak az általam emiitett két községben, mint a milyen Báthmonostor és Nagy-Baracska, hanem a többi községekben is, a mint tudjuk, számtalan van ilyen az országban, a törvény módosításával segítve legyen. Én természetesen látván ezen szerencsétlen községek baját, megnyugtatva azzal nem vagyok, hogy a törvény keretében a t, miniszter ur többet nem tehet, hogy már most én ezt nyugodtan vegyem tudomásul. Én ezt nyugodtan tudomásul nem vehetem, hanem kérem a t. miniszter urat, hogy ha lehet, minden erővel és minden móddal igyekezzék ezen községek bajain segíteni. (Helyeslés halfelöl.) Einök: A miniszter ur kiváu szólani! Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Méltóztassék megengedni, hogy röviden néhány szót szóljak s elsősorban sajnálatomnak adjak kifejezést a felett, hogy a t. képviselőtársam a választ tudomásul nem veheti. Szederkényi Nándor: Megnyugtatva nem vagyok! Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Illetőleg, hogy megnyugtatva nincs. Én kijelentettem azt, hogy a törvényes korlátokon belül egyéb módok és eszközök nem állhatnak rendelkezésemre, sajnálattal kell hallanom, hogy a t. képviselő ur esetleg olyan intézkedéseket kíván, a melyekkel a törvény keretén túl kellene magamat helyeznem. Felvilágosításul kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a báthmonostoriak nemcsak azért lettek bevonva, hogy a szomszédos területek megvédessenek az árvíz ellen, hiszen Báthmonostor maga 3000 holddal már külön érdekeltséget képezett és az ártérfejlesztés alkalmával csak 600 holddal vonatott több bele. Lehet, hogy épen ez a 600 hóid az, a mit a képviselő ur kifogásol, de ez nem lehet oka annak, hogy azt mondhassuk, bogy azért terheltetik meg Báthmonostor, mert a szomszéd területeket meg kell védeni, hiszen Báthmonostor külön érdekeltséget azelőtt is képezett. (Ugy van! jobbfelöl.) Különben ez az ügy befejezve nincs és ismételve szives figyelmébe ajánlom t. képviselőtársamnak azt, hogy az 1883: XXIII. t.-cz. értelmében nekem, mint földmivelésügyi miniszternek nincs már jogom beleszólni, de még mindig fennáll a községnek joga igényeit rendes bírói utón érvényesíteni (Ugy van! jobbfelöl.) Ugy tudom, hogy ezt meg is tette és így a rendes birói utón, ba igaza van, czélt is érhet. Adminisztratív utón azonban tovább menni, mint a törvény megengedi, nem lehet, (Helyeslés jobbfelöl.) Még arra vonatkozólag, hogy Nagy-Baracska községnek hasonló irányú kérvénye van, azon kijelentést tehetem, hogy azt is jóakartu figye-