Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-415

4Í5. országos ülés 1904 április 15-én, pénteken. 75 tartó zaj a hál- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) A képviselő urnak azon kijelentését, hogy ő az alatt, míg egy másik képviselőtársa beszél, a folyosóra megy, a házszabályok értelmében nem tekinthetem sértésnek. (Helyeslés jobbról.) Veszter Imre: Én is kimentem tehát a folyosóra és ennélfogva csak utólag jutottam tudomására annak, hogy nevezett képviselő ur beszédében az én személyemmel is foglalkozott. Minthogy pedig a Nősz képviselő ur által tárgyalt ügytől, t. i. a herczeg Hohenlohe és Szepes-Béla város közt fenforgó birtokvásárlási, illetőleg birtokcserélési ügytől egészen távol állok és ebbe soha semmifélekép be nem folytam, {Mozgás.) ennélfogva nagyon kiváncsi voltam, hogy Nősz Gyula képviselő urnak tulajdonképen mi baja van velem (Derültség jobbfelöl.) és hogy mivel vádol engem? (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, egy képviselőtársunk meg van támadva, legalább a védelmét legyenek szívesek meghallgatni. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Szerb György: Folyton támadnak, de hallgatni nem akarnak! (Felkiáltások a baloldalon : Mi hallgatunk, de önök lármáznak!) Veszter Imre: Hogy ezt megtudjam, átolvastam a tegnapi ülésről szóló sztenogrammokat és azokban azt találom, hogy Nősz Gyula líépviselő ur rámfogta, hogy én Münnich Aurél barátommal együtt Szepes-Bélán megjelentem, hogy ott a herczeg Hohenlohe és a város közti tárgyalásokat megindítsuk. Ezzel szemben bizonyos sajnálkozással kell kijelentenem, illetőleg beismernem azt, hogy én a legutóbb lefolyt képviselőválasztások óta egyáltalán nem is voltam Szepes-Bélán. (Mozgás.) Különösen nem voltam ott, mióta a herczeg Hohenlohe-féle ajánlat szőnyegre került, ennélfogva én ott senkivel nem is tárgyalhattam. De nem tárgyaltam máshol sem, mert én erre senkitől nem kaptam és senkitől nem fogadtam el megbízást, sőt mondhatom, hogy még csak nem is beszéltem sem herczeg Hohenloheval, sem Szepes-Béla városának elöljáróival, (Helyeslés a jobboldalon.) sem a belügyminiszterrel, sem más miniszterrel. (Zaj a baloldalon.) Nekem az egész dologról csak annyiban van közelebbről való tudomásom, hogy néhány szebesbélai választóm, mert meg kell jegyeznem, hogy Szepes-Béla nem is Nősz Gyula képviselő ur kerületében fekszik, hanem az enyémben, levélben fordult hozzám, hogy a kérdéses alku végrehajtását tőlem telhetően akadályozzam meg. Hogy én ezen magánlevelekre adott válaszaimban hogyan nyilatkoztam, arra szószerint már természetesen nem emlékszem, de határozottan tudom és állithatom, hogy minden levelemben erős meggyőződésből erősen hangsúlyoztam azt, hogy én a herczeg ajánlatát a városra nézve rendkívül előnyösnek tartom, és hogy ennélfogva arra, hogy ezen ügylet kereszülvitele elé nehézségeket támaszszak, nem vállalkozom. Szederkényi Nándor: Na! (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Na ?) Elnök (csenget): Csendet kérek! Veszter Imre: Most is abban a meggyőződésben vagyok, hogy Szepes-Béla város soha nem tehetne okosabbat és czélszerübbet viszonyainak alapos rendezése végett, mintha a herczeg ajánlatát igenis elfogadná és ebből kiindulva azt tartom, hogy az, a ki az említett város turbulens elemeivel szövetkezve ez ellen az ügylet ellen agitál, (Zaj. Elnök csenget.) lehet, hogy bizonyos, bár nagyon szűk körökben, a maga javára ügyesen korteskedik, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) de nem tesz szolgálatot a városnak, sőt az én meggyőződésem szerint a városnak kiszámithatlan és helyrehozhatlan károkat is okozhat. (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Veszter Imre: Előadtam már. hogy én abba a kérdéses alkuba nemcsak hogy nem folytam be, hanem azt a beavatkozást, a melyre engem néhány választóm felkért, egyenesen vissza is utasítottam, megtagadtam pedig meggyőződésem alapján, sőt daczára annak, hogy ez az én képviselői népszerűségem rovására történt. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) - Mindezeknél fogva valóban szeretném tudni, hogy Nősz képviselőtársam hogyan, mi alapon és minő támpont által jutott arra a konklúzióra, hogy én az inkompatibilitási törvény ellen vétettem és hogy én ennélfogva az összeférhetleuségi zsűri elé vagyok állítandó, (Zaj a jobb- és baloldalon.) Hiszen ha igaz volna is az, a mit állit, hogy t. i. Szepes-Bélán voltam és választóimmal tárgyaltam, akkor sem követtem el volna olyasmit, a minek következtében én az összeférhetlenség vádjával volnék illethető és az összeférhetlenségi bizottság elé volnék állitható. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Ily viszonyok között, a midőn egy országgyűlési képviselő (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a ház színe előtt minden legkisebb ok és minden tárgyi támpont nélkül engem azzal vádol, hogy én törvényellenességet követtem el, — mert hiszen e nélkül nem lehetnék az összeférhetlenség vádjával illethető — akkor igazán nem gondolhatok mást, mint hogy a t. képviselő ur agyvelejének rendes és normális . . . (Felkiáltások balfelöl: Rendre! Nagy zaj.) Elnök: Ne tessék az elnök dolgaiba avatkozni ; tessék megvárni, a míg az elnök intézkedik. (Nagy zaj balfelöl. Halljuk!) Veszter Imre képviselő urat az általa használt ezen kifejezésért rendreutasítom. (Helyeslés balfelől. Nagy zaj a jobboldalon.) 10*