Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-414
kik. országos ülés 190k április íí-én, csütörtökön. 63 társam azon interpellácziójára válaszolni, a melyben azt kérdezi tőlem, hogy van-e tudomásom nekem, illetőleg a belügyminiszternek arról, hogy Csongrád megyében a munkásosztály munkahiány miatt válságos helyzetben van, nyomorral küzd és hajlandó-e a kormány a munkásnép nyomorának enyhítésére a megfelelő kormányhatósági intézkedéseket megtenni ? Én ugyan azt hiszem, hogy, miután az interpelláczió 1903-ban tétetett meg, időközben valószínűleg a viszonyok is annyira javultak, hogy ma már ez a helyzet a munkáskérdésre vonatkozólag nehezen áll fenn, mégis, miután ennek lehetősége tényleg megvan, kötelességemnek tartom ezen kérdésre vonatkozólag felvilágosításaimat és válaszomat megadni. 1903. márczius havában jelentés tétetett a kormányhatóságnál, hogy 1200 munkás van munka nélkül. A földmivelésügyi minisztérium ezen jelentés alapján rögtön a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg 400 munkásnak elhelyezéséről gondoskodott, hogy azok a legrövidebb idő alatt munkát kaptak. Később a vármegyei alispán tett jelentést a közigazgatási bizottságnak, ismételve, hogy az 1200 számú munkás már most 4000-re szaporodott és sürgős intézkedést kért részben a kormánytól, részben a közigazgatási bizottságtól. A közigazgatási bizottság akkor, hogy ezeknek munkát adjon, egy 50—50 ezer koronás utépitési munkát rendelt el. Azonkívül a kormány és a munkásközvetitők részéről is tétettek oly intézkedések, hogy rövid idő alatt Csongrád megyében ezen munkanélküli munkások száma a lehető minimumra redukálódott, annál is inkább, miután időközben az aratás bekövetkeztével tényleg a munkahiány megszűnt. Általában van szerencsém a t. háznak bejelenteni, hogy a kormány, tekintve azt, hogy a munkahiány esetleg ismétlődhetnék a jövőben is, szükségesnek tartotta ezen kérdésnek preventív intézkedésekkel való megelőzésére a beruházási törvénybe oly tételeket venni fel, a melyek a magyarországi munkásoknak hosszabb időre munkával való ellátását biztosítják. Nem kívánom a t. házat azon részletekkel untatni, a melyek a beruházási törvényjavaslatban vannak. Vasútépítésre, útépítésre, vizszabályozásra körülbelül 100 millió korona van ott felvéve, mely tiz éven át a munkások bajain enyhíteni fog. Ha a beruházási törvény a kormánynak rendelkezésére fog állni, akkor ezen kérdésen gyöke résen segíthetünk. A mi a csongrádmegyei munkásokat illeti, erre vonatkozólag, tekintve azt, hogy a munkásközvetités ott teljes mértékben szerveztetett, hogy az egészen jól és helyesen fungál; tekintve azt, hogy az ottani segélyalapok javára 10.000 koronát utalványozott a földmivelésügyi miniszter, s tekintve azt, hogy a munkásosztály segélyezésére 40.000 koronát utalványozott: azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ezen válaszomat tudomásul fogja venni. {Helyeslés jobb felöl.) Kelemen Béla: T. ház! Midőn a képviselőház 1903 május hó 13-án tartott ülésében interpellácziót intéztem az akkori földmivelésügyi miniszter úrhoz a Csongrád megye több községében állandóság jellegével biró munkahiány miatt, nemkülönben az ennek következtében ijesztő mérvben terjedő nyomor tárgyában, igaza van a választadó földmivelésügyi miniszter urnak, hogy ez a kérdés akkor a legaktuálisabb volt. Azonban az azóta eltelt huzamosabb idő alatt — mert körülbelül egy év telt el interpelláczióm óta — ez az ügy aktualitását elvesztette. Én annál inkább tudomásul veszem a földmivelésügyi miniszter most elmondott válaszát, mert ezt már megelőzőleg is örvendetes tudomásom volt arról, hogy a miniszter urnak hivatalbeli elődje, Darányi Ignácz miniszter ur lehetőleg megtett minden kormányhatósági intézkedést ebben az ügyben és iparkodott biztosítani a munkások megélhetését. Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a földmivelésügyi miniszter urnak Kelemen Béla képviselő ur interpellácziójára adott válaszát: igen vagy nem ? (Igen!) Kijelentem tehát, hogy a ház a választ tudomásul veszi. A napirend szerint következik a mai napra kitűzött törvényjavaslatnak a tárgyalása, Tekintettel azonban arra, hogy már fél kettőre jár az idő és még Bernát Béla képviselő urnak is joga van sürgősnek jelzett interpelláczióját előterjeszteni, ez okból javasolnám, hogy a ház a törvényjavaslat tárgyalásába ma ne menjen bele. Hozzájárul ehhez a ház? (Helyeslés.) Mielőtt az interpelláczióra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejét ós napirendjét óhajtom megállapítani. Javaslom, hogy a ház tartsa legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor. Napirendre tűzze ki a mai napon holnapra átvitetni rendelt névszerinti szavazást, a földmivelésügyi miniszter urnak Nősz Gyula képviselő ur interpellácziójára adott válasza tárgyában, azután pedig a vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) Ezt tehát határozatként kimondom. A ház tudomására kell hoznom, hogy a honvédelmi miniszter ur a ház szombati ülésén válaszolni kivan a következő interpellácziókra: Gabányi Miklós képviselő urnak a három évet kiszolgált és törvénytelenül visszatartott katonák és esetleg behívandó póttartalékosok tárgyában ; Bakonyi Samu képviselő urnak a debreczeni 39-ik gyalogezred katonái ellen az ottani szabadságszobor megkoszorúzásának szándéka miatt indított eljárás ügyében; Lovászy Márton képviselő urnak a póttartalékosok behívása iránti királyi parancs és a Boszniában visszatartott magyar katonák hazabocsátása tárgyában; végül Gabányi Miklós képviselő urnak a szükségtelenül berendelt póttartalékosok tárgyában hozzá intézett interpellácziókra.
