Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

h-lk. országos ülés 1904 mindenki azt kívánja, hogy a szepesbéiai birtok idegen kézre kerüljön. Ez pedig nem lehet szándéka sem a kormánynak, sem a képviselőháznak, és ilyen körülmények közt ezt a választ tudomásul nem vehetem. (Helyeslés a bal- és aszélsöbaloldalon.) Elnök: A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólani. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Még csak néhány megjegyzést méltóztassanak megengedni azokra, a miket most a képviselő ur mondott, és pedig utolsó kifejezésére vonatkozólag, a melyet használt és a mely abban kulminál, hogy a kormány eljárása a kellően be nem avatott egyénekben azt azt a gyanút keltheti, — nem használta tehát azt a kifejezést, hogy gyanús, de ugy tűnhetik fel mások előtt, — hogy akár a kormány, akár a kormánynak egyik tagja ebben az ügyben herczeg Hohenlohenak kezére játszott. (Ellenmondás a baloldalon.) Nem hiszem, hogy ezt óhajtotta volna a képviselő ur mondani, de ez mind a mellett esetleg azt a látszatot keltheti, hogy ő ezt gondolja. Biztosithatom a képviselő urat, hogy sem a magyar kormány, sem annak földmivelésügyi minisztere sem most, sem a jövőben ily irányban senkinek segédkezet nyújtani nem fog, a mint már előzetesen kijelentettem. (Helyeslés jobb- és balfelöl.) A magyar kormány felügyeleti jogából kifolyólag a konkrét eset elbírálásánál — mert hiszen a konkrét ügyet itt sem megvitatni, sem elbírálni nem lehet — mérlegelni fogja Szepes-Béla város közönségének, lakosságának jól felfogott érdekeit és ahhoz képest fog meggyőződése szerint helyesen eljárni. (Helyeslés.) Említette a képviselő ur, hogy a kormány és herczeg Hohenlohe közölt oly egyezség van, a melynek értelmében a meghatározott összegért bizonyos minőségű erdőből bizonyos mennyiségű holdat nem adnak át. Erre nézve azt jegyezhetem meg, hogy több, mint ebben az egyezségben van lefektetve, tudtommal nem exisztál. Titkos vagy pőtegyezmény nincs. Miután ezeket magam részéről a t. háznak rendelkezésére bocsátottam, kijelentem egyúttal azt is, hogy abszolúte nem látok semmi nehézséget vagy kifogást arra nézve, hogy ez az egyezség kinyomassák és a ház tagjai közt szétosztassák. Többet ebben a kérdésben a magam részéről nem tehetek. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi az erdészt illeti, arra, hogy az emberek odalenn mit beszélnek, nem adhatok semmit. (Helyeslés jobbfelöl) Ha az erdész, vagy a földmivelésügyi minisztériumnak akármelyik közege akármilyen cselekményt követ el, a mely a fegyelmi szabályok ellen vét, szíveskedjék azt a képviselő urnak tudomásomra hozni és én biztosithatom a képviselő urat, hogy az illető ellen a konkrét esetek előfordulása alkalmával a fegyelmi törvények értelmében el fogok járni. (Helyeslés a jobboldalon.) orílis lh-én, csütörtökön. 55 Kérem a házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Münnich Aurél képviselő ur kivan személyes kérdésben szólani. Münnich Aurél: T. ház! Miután ugy Rakovszky István, mint JSTosz Gyula képviselő urak személyemet aposztrofálták ezzel az ügygyei kapcsolatosan, engedje meg nekem a t. ház, hogy saját reputáczióm és az igazság érdekében a következő kijelentéseket tehessem. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Önök tudnak gázolni a becsületben, de meghallgatni nem akarják az embert. (Nagy zaj balfelöl.) Mit gondolnak önök, hogy köteles vagyok ón ezt eltűrni? (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Madarász József: A ki haragszik, annak nincs igaza! Münnich Aurél: Majd meglátjuk! (Egy hang balfelöl: Előbb az interpellácziót kellett volna elintézni!) Elnök (csenget): A képviselő urnak személyes kérdésben bármikor van joga felszólalni. Münnich Aurél: A magyarországi KárpátEgyesület évek óta azon igyekszik, hogy necsak a hazai turistaságnak, hanem a külföldi turistáknak is szabad közlekedést biztosítson a Tátrának minden szép pontjához. Ebben meg volt akadályozva a magyarországi Kárpát-Egyesület az által, hogy herczeg Hohenlohe elzárta a maga több mint 30.000 hold kiterjedésű birtokát a turisták elől. Ugron Gábor: Elég gyalázat! (Felkiáltások jobbfelöl: Nohát!) Ilyen a német! (Folytonos zaj a jobb- és a báloldalon. Elnök csenget.) Münnich Aurél: Mióta én vagyok szerencsés a magyarországi Kárpát-Egyesület elnöke lehetni, azóta állandó törekvésem tárgya volt az, hogy ezen akadály és sajnos körülmény megszűnjék. A volt földmivelésügyi miniszter úrral, Darányi Ignácz ő exczellencziájávai sokat konferáltam erről a dologról és ő nekem megígérte, hogy a Kárpát-Egyesületnek segítségére lesz. Ennek folytán, igenis, kijelentem, hogy tudomásom volt erről a megegyezésről; tudomásom volt olyan irányban, hogy ha bizonyos vadászterületnek kiegészítő részét megszerzi herczeg Hohenlohe Keresztély, ő köteles lesz a szolgalmi jog bekebelezését megengedni a magyar királyi kincstárnak olyanformán, hogy azon időtől fogva a turisták szabadon közlekedhetnek, meghatározott utakon, az ő birtokán is. (Helyeslés jobbfelöl.) Herczeg Hohenlohe Keresztélynél előzetesen kieszközöltem, hogy még mielőtt ez be fog következni, ő ideiglenesen szabaddá tette az utakat és azóta a turisták ott a meghatározott utakon szabadon közlekedhetnek. (Helyeslés jobbfelöl.) Midőn ez történt, akkor, egyetlenegyszer voltam Szepes-Bélán . . . (Zaj balfelöl.) Rakovszky István: Ahá! Münnich Aurél: Csak vigyázzanak!