Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

kik. országos ülés 190k rovására — lehetőleg röviden terjeszszeni elő válaszaimat. (Halljuk! Halljuk!) Az első válasz Nősz Gyula t. képviselő urnak szól arra az interpellácziójára, a melyet 1903. évi november hóban adott be, és a melyre a választ ugy a magam, mint a t, belügyminiszter ur részéről leszek bátor a t. háznak előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) A Magas-Tátra vidéke és ebben Liptó és Szepes vármegyék köznépének és lakosságának érdekében van, hogy ugy a turista közönség, mint az idegenforgalom és a fürdőző közönség ne csak jelenlegi számában tartassák fenn, hanem lehetőleg gyarapittassék, hogy ennek következtében az ottani szegény lakosság azokat a terményeket, a melyeket csak igen csekély értékben, vagy egyáltalában nem tudott értékesíteni nagyobb mértékben, drágábban tudja értékesíteni, részben a magyar, részben a külföldi vendégekkel szemben. Ez természetesen csak ugy érhető el, ha gondoskodás történik arról, hogy egyrészt maguk az ott lévő üdülőhelyek és füidők, másrészt azonban különösen az erdők, melyeket a turisták használnak, ne csak fentartassanak, hanem lehetőleg az. állam által szaporittassanak is. Már most, t. ház, ezelőtt néhány esztendővel herczeg Hohenlohe Keresztély, a ki a Felső-Tátrában körülbelül 30.000 kat. hold erdőben vadászterülettel bir, ezen vadászterületnek nagyobbitására meglehetős áremelkedéssel kezdte vásárolni a Felső-Tátra vidéken levő erdőket. Mélyen tisztelt elődömet ezen kérdés elbirálásánál az előbb emiitetteken kivül még az is vezette, hogy a herczeg bizonyos mértékben az ujabb vásárlásoknál és a régi birtoknál is erdejében, mint magántulajdonban, a közlekedést, a turista-utaknak használatát egyszerűen eltiltotta, a mihez nézetem szerint — magánbirtokról lévén szó — teljesen joga van. Az ebből kifolyólag támadt panaszokra való tekintettel módot keresett elődöm arra, hogy a turisták és a fürdőző közönség érdekeit megvédje, s kísérleteket tett erdővásárlásokra, a mint méltóztatnak tudni, a Csorba-tóra vonatkozólag is. Azonban herczeg Hohenlohe Keresztély olyan magas árakat ajánlott a szomszédoknak, hogy azzal szemben a kormánynak alig lehetett az anyagi érdekek szemmeltartása mellett konkurrálni. (Mozgás és zaj balfelöl. Felkiáltások : Nem szabad megengedni, hogy idegenek itt annyi földet vásároljanak !) Bocsánatot kérek, addig, míg törvény nincs, nem maradt más hátra elődömnek, mint palliativ eszközöket alkalmazni. Rakovszky István: Sürgősen törvényt kell hozni! Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Én csak a jelenlegi helyzettel tudok számolni. Ennek következtében, t. ház, elődöm a módot abban gondolta megtalálni, hogy egy határvonalat húzott a Felső-Tátrában és azon határra vonatkozólag egyezséget kötött herczeg Hohenlohe íprilis í'i-én, csütörtökön. 51 Keresztélylyel, abban állapodván meg vele, hogy azon határvonal déli részén lévő területeket illetőleg Hohenlohe herczeg nem vásárolhat több erdőbirtokot, a határvonal északi részére vonatkozólag természetesen vásárláshoz való jogát továbbra is elismerte. (Zaj és mozgás balfelöl.) Arról, t. képviselő urak. beszélhetünk később, hogy szükséges-e az idegeneknek Magyarországon való birtokszerzését törvényekben korlátozni; most ezzel nem foglalkozom; csak méltóztassanak megengedni, hogy magával a szóban lévő kérdéssel foglalkozzam, mert különben nagyon hosszura terjedne beszédem. Hogy teljesen tiszta képet lássunk ezen kérdésben, én a magam részéről semmi akadályt nem látok abban, hogy azon, elődöm által kötött egyezséget ä t. ház asztalára tegyem le. (Helyeslés.) Hogy azonban mégis tisztán láthassa a háznak minden tagja a főbb momentumokat, méltóztassanak megengedni, hogy ezeket közöljem. Az egyezség, a melyet a földmivelésügyi miniszter Hohenlohe herczeggel kötött, körülbelül abban áll, hogy jövőben a Magas-Tátra déli lejtőjén a magyar kormány beleegyezése nélkül ingatlant Hohenlohe herczeg szerezni nem fog, hogy a Magas-Tátrában lévő birtokait magyar szellemben, az országos érdekek méltatásával fogja kezeltetni és ezen birtokainak igazgatásánál a legközelebbi tiz éven belül fokozatosan emelkedő arányban, azután pedig kizárólag magyar honos egyéneket fog alkalmazni ; harmadszor, hogy a magyarországi turista-érdekeket a Magas-Tátrában ottani birtokainál teendő összes intézkedéseiben méltányos figyelemben fogja részesíteni, e végből ottani birtokain a kijelölt utakon a szabad közlekedést korlátoló tilalmat jövőre beszünteti, ezen utakat vagy maga fogja jókarban tartani, vagy megengedi, hogy azokat a Magyarországi KárpátEgyesület jókarban tartsa. Rakovszky István: Hallatlan! á.z állam ily egyezséget köt! (Zaj.) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter:... hogy szükségesnek ismert több menházat fog birtokain építeni, avagy azok építését megengedni, sőt elvállalta annak kötelezettségét, hogy ezen megállapodások abban az esetben, ha alább felemiitett birtokrésznek megszerzése neki ;sikerülne, tátrai birtokára nehezedő szolgalomként a turista közönség szabad forgalmának biztosítására a magyar királyi államkincstár javára telekkönyvileg bejegyeztethetők. A herczeg Hohenlohe részéről elvállalt kötelezettségekkel szemben, és ezek bizonyos ellenértékéül a földmivelésügyi miniszter a szóban lévő egyezségben megígérte, hogy oda fog hatni a mindenkori törvények korlátai között, hogy herczeg Hohenlohét tátrai birtokainak háborítatlan használatában és vadászati jogainak szabad gyakorlásában, épugy az utóbbi jogok gyakorlásával kapcsolatos jogos érdekeinek előmozdításában a magyar királyi kormánynak arra illeté-