Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-413

18 Í13. országos ütés 1904mintegy 25—30 kérdést intézni hozzám, a melyeket egyszeri hallásra leirni és megjegyezni magamnak a legjobb akarattal sem voltam képes, holott, lia kérdéseit interpelláczió alakjában intézte volna, abban a szerencsés helyzetben lennék, hogy előttem feküdnének a kérdések Írásban, a melyekre aztán felelni is tudnék. Egyébiránt azt hiszem, hogy rövidre összefoglalva és csoportositva a dolgot, sikerülni fog a t. képviselő urat és a t, házat megnyugtatnom. (Halljuk! Halljuk!) A mi először is azt az ismételten ventillált és ismételten megczáfolt kérdést illeti, hogy a hármasszövetség megkötése vagy fentartása érdekében akármelyik államtól, de különösen Magyarországtól közgazdasági áldozatok követeltetnének, erre nézve én a leghatározottabban kijelenthetem, hogy a hármasszövetség megkötése vagy fentartása érdekében közgazdasági áldozatok nem követeltetnek senkitői, igy Magyarországtól sem. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ott, a hol két állam kereskedelmi viszonyainak rendezéséről van szó, természetes, hogy mindegyik államnak megfelelő gazdasági ellenszolgáltatások fejében kell bizonyos áldozatokat, konczessziókat hozni, de nem politikai czélokért, nem a hármasszövetséggel kapcsolatos czélokért. (Ugy van! jobbfelöl.) A megkötendő kereskedelmi szerződésnél tehát tisztán gazdasági szempontból kellend majd mérlegelni azt, hogy azok az előnyök, a melyeket mi nyújtunk Olaszországnak, teljes rekompenzácziőt találnak-e Olaszország megfelelő gazdasági ellenszolgáltatásában ? (Helyeslés jobbfelöl.) A mi a kérdésnek politikai oldalát illeti, a t. képviselő ur felszólalásának végén nagyon helyesen rámutatott ennek a találkozásnak tulajdonképeni jelentőségére. (Halljuk ! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy az csak természetes dolog, hogyha két szövetséges viszonyban lévő állam külpolitikájának intézői koronkint szívesen ragadják meg az alkalmat arra, hogy találkozzanak, hogy személyes eszmecsere utján beszéljék meg mindazon kérdéseket, a melyek a két hatalom külpolitikáját érintik. (Ugy van! jobbfelöl.) A jelen esetben sem történt semmi egyéb, mintáz, hogy a két külügyminiszter személyesen találkozott és alkalmat vett magának az összes függő kérdések megbeszélésére. (Halljuk! Halljuk!) Ez semmi más irányban ujabb kötelezettségeket, ujabb megállapodásokat nem jelent, de azt hiszem, hogy épen a jelen viszonyok közt, midőn, mint igen jól méltóztatnak tudni, a Balkánon az európai nagyhatalmaknak fontos akcziója folyik és midőn nem olasz kormánykörökben, de egyes olasz politikai körökben minden ténybeli alap és jogosultság nélkül igyekeztek monarchiánknak a Balkánon folyó akczióját és politikáját olyan irányban feltüntetni,' mintha az az ottani olasz érdekekre veszélyes lehetne: örvendetes és helyss dolog volt, hogy a külügyminiszter alkalmat vett magának minden ilyenféle támadások vagy április 1,3-án, szerdán. gyanusitások alapos elháritäsára. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugy gondolom, ezekkel megadtam a felvilágosítást, a melyet a t. képviselő ur kivánt. (Helyedés.) Visontai Soma: T. képviselőház! Minden esetre köszönettel tartozom a t. miniszterelnök urnak, hogy szives volt ezen napirend előtti felszólalásomra válaszolni és a mennyiben azt látom, hogy aggodalomra egyelőre sem gazdasági, sem politikai szempontból ok nincs, válaszát megnyugvással veszem tudomásul. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy épen azért választottam a napirend előtti felszólalás alakját, mert sokszor forognak fenn olyan szempontok és körülmények, a melyek nem teszik épen kívánatossá, hogy bizonyos kérdések felett a képviselő már előzetesen is a tudomásulvétel alakjában valami szavazást provokáljon. Épen azért, mert a mi házszabályunk azt a módszert, hogy t. i. a képviselő bizonyos fontosabb dolgokban egyszerű kérdést intézhessen a miniszterekhez, nem ismeri, czélszerűségi okból folyamodtam a napirend előtti felszólalás alakjához. Egyebekben ismétlem, hogy a t. miniszterelnök ur szívességét, hogy napirend előtti felszólalásomra azonnal válaszolt, köszönettel fogadom. (Helyeslés.) Elnök : Napirend előtti felszólalás határozathozatal és vita tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirendre, vagyis a további teendők iránt való intézkedésre. Az elnök ur már a tegnapi ülésen kijelentette, hogy ez a gr. Khuen-Héderváry-kormány bemutatkozására vonatkozik és miután ez a kormány már nem létezik, tisztelettel javaslom, hogy ezt az ügyet tárgytalannak kijelenteni és ezzel együtt az összes határozati javaslatokat a napirendről levenni méltóztasäék: Kíván valaki szólni ? Trubinyi János jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház ! Abban a tekintetben, hogy az elnök ur által jelzett ügy a tárgysorozatról levétessék, nincs különbség, mégis, mielőtt a határozat e tekintetben kimondatnék, én a függetlenségi és 48 as párt nevében és megbízásából bizonyos megjegyzéseket vagyok kénytelen tenni. (Halljuk! Halljuk!) 1903 Julius 29-én Pap Zoltán egy vesztegetési esetet, Lovászy Márton egy vesztegetési kísérletet és Nessi Pál ezekkel összefüggőleg saját személyére nézve bizonyos bejelentéseket tett. Tartalmuknál fogva a ház minden egyes tagja megdöbbenéssel és felháborodással fogadta ezeket a bejelentéseket, úgyannyira, hogy a függetlenségi és 48-as párt nevében Tóth János által tett azt az indítványt, hogy ezen ügyek megpizsgálására 15 tagból álló parlamenti bizottság küldessék ki, maga az akkori miniszterelnök ur is elfogadta, a ház pedig kimondta, hogy legközelebbi ülésében megejti a választást, a mi meg is történt A mely napon a választás megtörtént, a bejelentések nagy jelentőségénél