Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-421

h%l, országos ülés Í90i április 22-én, pénteken. 217 szelne. Önök csak tapsolni és hízelegni tudnak, de én megmondom az igazat. (Zajos helyeslés balról.) T. képviselő urak, önöknek fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent ez a forgalmi akadály csak egy napon keresztül is; önök nem tudják, hogy a postai forgalomnál, a szemólyforglaomnál, az áruforgalomnál hogy áll a dolog. Önök nem tudják, hogy csak Budapest—Zimony között 600 teherkocsi szarvasmarha várja étlen-szomjan a szállítást a hudapesti és bécsi vásárra. (Zaj.) Rónay János: Ki az oka? Trubinyi János: Talán az ellenzék ? Ugron Gábor: A hivatalos szarvasmarhák. (Derültség balfelöl. Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Lengyel Zoltán: Önöknek fogalmuk sincs arról, hogy a postai torlódás akkora, hogy a postaépületekben egy-két nap múlva már nem fogják tudni sehova se elhelyezni a csomagokat; a levél- és ujságtorlódás oly nagy, hogy ahhoz, hogy majd a forgalmat lebonyolítsák, annyival több embert kell alkalmazni, annyival több munkába és költségbe fog ez kerülni, a mennyi felér az egész vasutas sztrájk kívánságaival. (Igaz! Ugy van! halfelöl.) B. Kaas Ivor: Liberális bölcseség! Majd a katonák meg a rendőrök fogják megcsinálni a dolgot! (Zaj.) Elnök : Kérek csendet! Ballag! Géza: Jó lesz hallgatni, Hock ur! Hock János: Miért? Bailagi Géza: Majd megmondom! Hock János: Nem ijedek meg a fenyegetéstől ! Elnök: Kérem, ne tessék folyton közbeszólni. Lengyel Zoltán: T. képviselő urak, önöknek fogalmuk sincs arról. . . Nessi Pál: Struczfejektől nem ijedünk meg. (Zaj.) Rakovszky István: Nem struczfej az, hanem nagyfej! (Derültség.) Lengyel Zoltán: Önöknek fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent az ország közgazdasági kára. Kérdezzék meg a t. pénzügyminiszter urat, mondja meg önöknek, hogy mit jelent egy öszszegben kifejezve az a kártérítési kötelezettség, a melylyel az államvasutak ennek folytán tartozni fognak, hogy mit jelent az a közgazdasági kár, a melyet ez a forgalmi akadály az országnak okoz. Igenis, én mint képviselő állítom — önök, mint képviselők könnyen beszélnek, mert a saját helyzetükre gondolnak; kormánypárti képviselőt könnyű kicserélni, de uj mozdonyvezetőket nem kapnak, ha a mostaniakat elvesztik. (Elénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobb felöl. Ugy van! balfelöl. Elnök csenget.) B. Kaas Ivor: Holnap a Déli vasút és a Dunagőzhajózási társaság sztrájkol, mit csinálnak majd akkor a bölcseségükkel ? (Felkiáltások jobbfelöl: Be van jelentve, ugy-e!) Igenis, be KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIV. KÖTET, van jelentve és az önök bölcsesége azon semmit sem segit; el lesz zárva egész Magyarország a külföldtől. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Lengyel Zoltán: Azon az utón, a melyet a t. miniszterelnök ur bejelentett, csak a vakság és rövidlátás haladhat. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Okolicsányi László: Teljes tudatlanság és ostobaság! Lengye! Zoltán: ... és csak azoknak az informácziója szólhat belőle, a kiknek kenyerük és személyes sorsuk most sokkal fontosabb és elsőbbrangu, mint az ország érdeke. (Ugy van! balfelol.) Mert azt semmiféle szakember vagy értelmes ember nem mondhatta, hogy lehetséges Magyarországon az, hogy & mostani alkalmazottakat fokozatosan más alkalmazottakkal cserélik ki; hogy a mostani alkalmazottak helyett a mostani forgalmi hiány miatt fokozatosan állítják vissza a forgalmat; ez teljességgel lehetetlen és keresztülvihetetlen. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Szemfényvesztés ez, mint a Potemkin falvai; könnyű odaállítani spanyolfal gyanánt, hogy tegnap két, ma pedig öt vonat indult el. (Élénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hány érkezett meg, az a kérdés ? Hány siklott ki ?) De számítsa ki a t. miniszterelnök ur.hogy ha ez így fog menni, és ha önök, tegyük fe), hat hónap alatt sem lesznek képesek a rendszeres forgalmat visszaállítani, mekkora lesz a közgazdasági kár, mekkora lesz az országnak és a vasutaknak a kára? Zboray Miklós: Az ellenzékre Sjáritjuk a felelőséget! (Derültség balfelöl. Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: Én igenis kimutattam ezt itt, és biztosithatom a t. miniszterelnök urat (Halljuk! Halljuk !) egyéni szavammal és azzal a hitellel, a melylyel itt a többi képviselő urak is felszólaltak, (Halljuk!) a kik szintén tanúi voltak sokszoi', a midőn velük érintkeztem, mert titokban sohasem cselekedtem, hogy olyan nagy a szolidaritás a vasutasok körében, hogy az a »Kraftmeierei,« a melylyel a miniszterelnök ur őket csak kihívja a harczra, nem fogja a békcí meghozni, vagy csak nagyon drágán fog az sikerülni, holott, t. miniszter ur, ha önben van komoly akarat a békés megoldásra, akkor igenis nem Vörös László képviselő úrral kell szóba állania, hanem cselekedjék a miniszter maga! (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Ne derogáljon a miniszternek! Kubik Béla: Az a kötelessége, azért tartja az ország! (Zaj. Elnök csenget.) Hellebronth Géza: Küldjék oda Hegedüst, a volt miniszter urat! Nessi Pál: De Hieronymi magas lóra ült és nem beszél a munkásokkal! Rakovszky István: Ez a parvenük közös jellemvonása! (Zaj jobbfelöl, Elnök csenget.) 28