Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-421

Í21. országos ülés i90k április 22-én, pénteken. 215 Halljuk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) 2800 ko­ronával fognak . . . (Egy hang a szélsöbalolda­lon: 28.000 koronával!) E kimutatásban 2800 korona van; lehet, hogy hiba. Szóval: egy nagyobb összeggel kevesebb lakbért fognak kapni az uj törvény alapján, mint a régi törvény alapján. No már most, t. képviselőház, a várakozási idő­ben csalódtak, a kereszt-rendszerrel megállapí­tották az ő előlépésüket, ily módon tehát a fizetésrendezés megejtésével helyzetükön egyálta­lában segítve nincsen. Bemutattam, t. képviselő­ház, hogy a legnagyobb mértékű fizetésemelés egyes embernél 400 korona, — több nincsen — de lakbérveszteség egyiknél 480 korona, a másiknál 360, a harmadiknál 300 korona. A legkisebb fizetésemelés pedig 200 korona a tisztviselőknél, de a 200 koronás fizetéseme­léssel ugyancsak csak 240 koronát fog veszí­teni az illető a lakbérben. (Derültség a szélső­baloldalon.) Itt van a Ozövek-féle táblázat — a kinek tetszik, rendelkezésére bocsátom, — a mely ki­mutatja, hogy a vidéki központokban mennyit vészit a mostani rendszer szerint az előléptetés­sel a vasutas: a főfelügyelő az első évben 144 K 80 f-t, azután jönnek a többiek: 136 K 70 f, 90 K 40 f, 89 K 70 f, majd 116 K 20 f, 148 K 10 f, 161 K 50 f. Ez a legmagasabb. íme, t. képviselőház, a vasutasok matemati­kához is értenek és minden részletében kiszámí­tották, hogy ez a javaslat is csak becsapási javaslat, a mely a közönségnek mutat valamit, de kenyérben és fizetésben nem ad semmit. (Ugy van! balfelől.) Hock János: Hieronymi befűtött a vasutasok­nak, de azért nem mehet a vonat! (Zaj.) Lengyel Zoltán: Kiszámították, hogy hat millióig terjeszkedtietik a kormány, de azért tulajdonképen, ha ezt a javaslatot végrehajtják, nem megy 3.600,000 koronán túl. Szóval: két­szerte annyit mutat, de csak fele annyit ad. Kiszámították továbbá, hogy 10—20 év alatt az ezen rendszer szerinti előléptetésnél a vasutas közönség a mostaninál annyival kevesebbet kap, mint a mennyivel az első esztendőben többet kapna. Az egész fizetésrendezés ennyiből áll! (Ugy van! balfelöl.) Azt hiszem, ezt t. képviselőtársaim is meg­értették. Az ő követelésük 10 millióra terjed. A törvényjavaslat szerint 6,600.000 K van fel­véve. Nem hiszem, hogy önök közt, a kik annyit tapsoltak és helyeseltek, akadna egy is, a ki tudná, hogy ez a sztrájk három és fél millió koronáért folyik mindössze. Ennyi a matematikai differenczia, de ón Hock János t. képviselő­társammal az első negyed órában két millióval is meg tudtuk volna kötni az egyezséget. Tessék most kiszámítani, hogy mennyivel nagyobb két milliónál az a veszteség, a mely a sztrájk következtében az államot kártérítési összeg, közgazdasági kár stb. alakjában éri. Ez a kár bizonyára megüti az 50 millió koronát. De I akkor, a mikor ilyen dologról van szó, a mi­niszterelnök ur csak fenegyerekeskedik, hogy igy meg ugy megmutatja a vasutasoknak; pozitív, megbízható alap nélkül alkudozásba bocsátkozik, ugy hogy a vasutas közönség az alkudozások alatt bizalom helyett csak bizalmatlansággal találkozott és igy aa ő bizalmatlansága is meg­nőtt. Arról van itt sző, t. képviselőház, hogy a kormány garancziákat nyújtson a vasutasoknak arra nézve, hogy a fizetésrendezési törvény meg­felelőleg módosíttatni fog. Én csak a hivatalno­kok javaslatát mutattam be, de ha be tudtam volna mutatni az altisztek és szolgák állapotát is, akkor megérthetnék t. képviselőtársaim, miről van szó: oly mértékű elkeseredésről, a milyet én nem igen tapasztaltam. Hock János t. képviselőtársammal együtt adatokat szereztem, hogy Fiume városában van nyolcz esztendős alkalmazott, a ki soha hibába nem esett, a kinek négy gyermeke van és a ki 18 forint havi fizetést huz. Mondom, nyolcz esztendei szolgálat után, és ebből kell négy gyermekkel megélnie ugy, hogy három éjjelből az egyiket a vasúton tölti, a másodikat Buda­pesten, a harmadikat Fiúméban, és tarisznyából élelmezi magát. (Zaj és Mozgás.) Bemutathatjuk a t. miniszter urnak, hogy van helyettes mozdonyvezető, a ki 80 krajczárt kap, de csak akkor, a mikor dolgozik, de köte­les minden nap négyszer jelentkezni az állomás­főnöknél, és csak a mikor utazik, akkor kapja a 80 krajczárt, és igy megy fel havi keresete 24 koronára. Nessi Pál: Embertelenség ! Lengyel Zoltán : A t. miniszter ur elmon­dotta, hogy a főfelügyelő 400 koronával kap többet és 8.000 korona fizetése lesz, de azt, hogy a szolga 500 korona fizetést kap, — azon­ban csak névleg, mert egyik sem kap annyit, a mennyi elő van irva — azt nem mondta. Ne­kem tudomásom van arról, — érintkeztem vas­utassal, még a sztrájk előtt, a ki azt mondta, —• hogy 1400 korona fizetést huz és éhezik. Én kérdeztem, hogy hogy lehet ez. {Halljuk! Hall­juk!) Azt a választ kaptam, hogy azért, mert nem kap kézhez többet havonta, mint 80 koro­nát. Kinevezett hivatalnok, feleséges ember, a ki 1400 korona évi fizetésből havonta 25 frtot kap kézhez, mert a többit levonják; és ebből kell neki élnie, a szövetkezetnél és másutt fenn­álló tartozását és még a pénztári hiányokat is fedezni. Megtörtént, hogy egy kinevezett vasúti tisztviselő sápadt arczczal jött hozzám és azt mondta: uram, két nap óta éhezem, adj pár fo­rintot, hogy ehessem, mert száraz ételnél, ke­nyérnél egyebet nem ettem! Ilyen állapotok vannak. Nem is lehet az, és bolond volna, a ki elhiszi, hogy 80,000 ember sztrájkba menjen azért, mert nincs semmi baja, mert fizetési javaslatot terjesztettek elő, a mely jobb, mint az osztrákoké és jobb mint az

Next

/
Thumbnails
Contents