Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-418

04 április 19-én, kedden. 149 'ii8. országos ülés Í9( Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—9. szakaszait, a melyek megjegyzés nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 10. §-t). Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: Á mint tegnap az általános vita bezárásakor tartott beszédemben jelezni szerencsém volt, ezen szakasz utolsó alineájához egy toldást leszek bátor indítványozni. (Halljuk! Halljuk!) A 10. szakasz utolsó bekezdése t. i. kimondja azt, hogy ezen törvény életbelépte után nyugdíjba beszámitbató személyi pótlék nem engedélyezhető. Most felmerült, elsősorban Pestmegyében, az az eszme, bogy bizonyos kivételes, méltánylást érdemlő esetekben, a minőnek tekintheti a vármegye pl. azt, bogy központi tisztviselői a fővárosban lakván, drágább életviszonyok közé jutnak, mondom, ilyen esetekben módot kellene nyújtani arra, hogy a vármegyék .bizonyos állásokhoz kötött és a nyugdíjba beszámítható pótlékokat adhassanak saját erejükből tisztviselőiknek. (Helyeslés.) Megvallom, az én egyéni nézetem ugyan az, hogy az illetményeknek ilyen rendezése után ilyenféle működési pótlékoknak szüksége nem igen vagy csak nagyon kivételesen fog fenforogni. De utóvégre nem látnám szükségesnek azt, hogy ebben a tekintetben a törvényhozás útját vágja a vármegyék elhatározásának (Helyeslés.) és lehetetlenné tegye azt, hogy egyes vármegyék, a mennyiben erre kellő anyagi erővel is rendelkeznek és a mennyiben jónak látják, egyes ilyen esetekben ehhez az expedienshez folyamodhassanak. (Helyeslés.) Ennek folytán vagyok bátor indítványozni, hogy a 10. §. harmadik bekezdéséhez, mint ezen bekezdés vége, a következő toldás vétessék fel (olvassa): »Különös méltánylást igénylő okokból azonban és a mennyiben ezek fedezetéről a vármegye saját bevételeiből gondoskodik, a törvényhatósági bizottsági közgyűlés a belügyminiszter jóváhagyása mellett a nyugdíjba beszámítható működési pótlékot állapithat meg egyes tisztviselői állásokra nézve.« (Helyeslés.) Ajánlom a szakaszt ezen módosítással együtt elfogadásra. (Helyeslés.) Rátkay László jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház! A t. miniszterelnök ur által tett előterjesztésből, illetőleg pótlásból azt látom, hogy a t. miniszterelnök ur maga is meggyőződött arról, hogy a 10. §-nak utolsó pontja egyenesen ellenkezik az autonómia követelményével és természetével, és hogy az megsértése volt az 1886 : XXI. t.-cz. 3. §-ában világosan kifejezett azon elvnek, hogy az önkormányzat és a közigazgatás költségeit a vármegye, illetve törvényhatóság maga állapítja meg. Miután az igen t. miniszterelnök ur tegnapi kijelentéséhez képest a módosítást beterjesztette, természetesen ez az utolsó korlátoló rendelkezés, a mely a javaslatban foglaltatik, önmagától elesik s én a magam részéről egy változtatással az igen tisztelt miniszterelnök urnak ezen javaslatát elfogadom. (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök ur javaslata szerint ugyanis az, hogy a törvényhatóság nyugdíjba beszámítható pótlékot állapithasson meg egyik vagy másik tisztviselő részére mélytánylást érdemlő körülmények fenforgása esetén, a belügyminiszter jóváhagyásától tétetik függővé. Azt gondolom, hogy a miniszterelnök ur javaslatának az a része, a mely a belügyminiszter jóváhagyásától teszi függővé a jjótlékmegállapitást, ismét beleütközik az idézett szakaszba és beleütközik magába, az önkormányzat elvébe is. {TJqy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen a vármegye választott tisztviselői és azoknak illetményei felett a maga rovására — a mint az a miniszterelnök ur javaslatában is benne van — szabadon rendelkezik. Én tehát arra kérem a t. miniszterelnök urat és a t. házat, hogy azon egyetlen rész kihagyásával, hogy »a belügyminiszter jóváhagyásával*, fogadtassák el a miniszterelnök ur módositványa. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) E!nök: A miniszterelnök ur kirán szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Az 1886 : XXL törvényczikk értelmében a vármegyének minden olyan határozata, a mely a költségvetésre, vagy a mely állás rendszeresítésére vagy valamely állás illetményeinek a felemelésére vonatkozik, miniszteri jóváhagyást igényel. (Ugy van! jobb felöl.) így tehát az én módosításom semmi egyebet nem tett, mint fentartotta azt az elvet, a mely az 1886 : XXI. törvényczikkben le van fektetve. (Felkiáltások a baloldalon: Akkor felesleges kimondani!) De, bocsánatot kérek, ha ezt ki nem mondjuk, itt kivételes dispozicziót teszünk; épen azért kell kimondanunk, hogy itt ne statuáljunk kivételt, de fentartsuk az 1886 : XXI. törvényczikkben lefektetett elvet. (Helyeslés jobbfelöl.) Rátkay László jegyző: Csernoch János! Csernoch János: Nagyon sajnálom, hogy sem a t. miniszterelnök urnak, sem pedig Babó Mihály t. képviselő urnak indítványát el nem fogadhatom, A törvényjavaslat értelmében a vármegyei tisztviselők oly tisztességes fizetéssel lesznek ellátva, hogy az államnak mai terhei és viszonyai mellett legalább jelenleg jogosan és méltányosan nagyobbat nem követelhetnek. A törvényjavaslat szerint most a vármegyékre nagy feladat háramlik, még pedig az, hogy nyugdijalapjaikat és nyugdíjigényeiket összhangba kell hozniok a most felemelt fizetéssel. Azt mondja ugyan a törvényjavaslat, hogy sok megyei alap fog felszabadulni s a vármegyék képesek lesznek ezeket a pénzeket más, pl. kulturális czélokra fordítani. De ha, t. ház, ismét megadatik a vármegyéknek az alkalom, hogy személyi pótlék czime alatt fizetéseket utalhassanak ki, ezek az alapok, a melyek különben felszabadultak volna, ismét nagy mérvben meg