Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-412

10b április 12-én, kedden. 8 412. országos ülés 15 tulása szemmel látható, meg fogja oldani. Én azt hiszem, hogy a mostani kormány is ezt a kérdést a legsürgősebben megoldandó feladatok közé sorolja. Azért, ha ma kaptam volna egy munkaprogrammot a kormányelnök úrtól, talán tartózkodtam volna ettől a felszólalástól, mert abban a jóhiszemben lettem volna, hogy a mostani kormány is ezt a kérdést csakugyan elsőrendű fontosságú és sürgős feladatnak tekinti. Már most, miután tájékozást nem nyertem, méltóztassék kegyesen megengedni, hogy e kér­désben tiszteletteljes kérdést intézzek a mélyen t. miniszterelnök utján az igazgaságügyi és a földmívelésiigyi miniszter urakhoz is. Neveze­tesen, minden félreértés kizárásával, tisztelet­teljesen választ kérek arra, hogy ezen kérdéssel hajlandó-e és szándékozik-e a kormány a leg­sürgősebben foglalkozni és annak napirendre tűzését indítványozni ? T. ház! Oly kérdésekről van szó, a melyek­nek később törvény által való megoldása és illetőleg reparácziója egyenesen lehetetlenné válik. A t. igazságügyminiszter ur ugyanis igazat fog nekem adni abban, hogy a tagosítás kérdésében most folyamatban lévő birói eljárások során, ha egyszer végérvényes birói itélet keletkezik a tagosítás megengedhetősége tekintetében, vagy pedig ha már a tagosítás esetleg végre is hajta­tott, hogy ott többé törvényhozási utón is alig lehetséges a segitség. Pedig halomszámra feküsz­nek azok a kérdések, a melyek megoldásra vár­nak, és mély sajnálatomra, a biróságoknál nem találkozunk azzal a jóakarattal, habár a törvény­hozás termében ünnepélyesen meg volt Ígérve, hogy ezek törvénynyel fognak rendeztetni, hogy legalább e kérdések függőben tartását rendelné el a bíróság. Ennek folytán az első és konkrét dolog, a miben felszólalni kívánok, hogy az erdélyi tagositási és arányositási kérdés tekintetében a t. kormánytól felvilágosítást nyerjek az iránt, hogy állja-e régebben tett ígéretét, és külö­nösen számithatunk-e arra, hogy ez a kér­dés törvényhozási utón a legsürgősebben meg fog oldatni, illetőleg a megfelelő javaslatok a ház elé fognak terjesztetni ? A másik dolog nem konkrét napirendre tüzési kérdés. T. i. a miről most igen röviden beszélni akarok, az a választási törvény reform­jának a kérdése. Egy perczig sem szabad kétség­ben lennie a t. kormánynak és a törvényhozás­nak arra nézve, hogy a függetlenségi és 48-as párt azon megállapodások alkalmával, a melyeket nem nevezünk paktumnak, de a melyek a ház szine előtt történtek, a leglényegesebb dolognak tekintette azt, hogy a választási törvény reformja a választási jog kiterjesztése mellett sürgősen, még pedig ugy legyen törvényhozási munka tárgyává, hogj a legközelebbi választásók már ezen törvény alapján történjenek. (Elénk helyes­lés. Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Ma már április közepén vagyunk; egy előkonferen­cziának, ankétnek nevezett tanácskozás történt is azóta, valami rendeletek ki is bocsáttattak statisztikai adatok gyűjtése czéljából. Nekem azonban az a meggyőződésem, hogy ha a kor­mány ennek a kérdésnek gyökeres megoldásához nyomban hozzá nem fog, és ha más törvény­hozási munkálatokat tol előtérbe, könnyen meg­történhetik, hogy az, a miben mi feltétlenül mint ígéretben hittünk, és e pillanatban is a magam részéről bízom, az még az idén törvény­erőre nem emelkednék. Nem mulaszthatok el egyetlen alkalmat sem, hogy erről ne szóljak. Kubik Béla: Hát a kaszárnyák feliratai? Polónyi Géza: Mindjárt szólok erről is. Nem mulaszthatok el egy alkalmat sem, hogy a t. képviselőházat és a miniszterelnök urat ne figyelmeztessem arra, hogy abból nagyon kelle­metlen konzekvencziákat kellene levonnunk, hogyha a választási reformra vonatkozó javaslat az idén, még ez esztendőben törvénynyé ne lenne. Nem szándékozom én azokra a kérdésekre, a melyek nem tartoznak napirend megállapításra, t. i. a kormányzati körben végrehajtandó Ígé­retek kérdésére most rátérni, csak mellékesen említem meg a következőt. A miniszterelnök urnak a múltkori beszédében egy kérdésre még az volt a felfogása, hogy a vakolat még nem fog, mert fagy; azóta bőven lehet vakolni és mázolni is, (Derültség a szélsobaloldalon.) és most elég meleg van arra, hogy a festék is jól fogjon a kaszárnyák feliratai tekintetében. Ezeket külön fogom kérdés tárgyává tenni, most ezek nem napirendi kérdések. Én azonban a kor­mányzat szempontjából és a kormány munka­tervezete szempontjából mély tisztelettel kérek felvilágosítást erre a két kérdésre: az egyik az erdélyi részekre vonatkozó, általam körülirt kér­dés, a melyre megnyugtató választ várok abban a tekintetben, hogy a legsürgősebb módon intéz­kedni fog az igazságügyi kormány a föld­mivelésügyi miniszterrel egyetértőleg, hogy e kérdés a székely nép megnyugvására törvény­hozási utón megoldassák; a másik kérdés pedig megnyugvás keresése arra, hogy a kormány most is állja világosan, félreérthetetlenül azt az igéretét, hogy a választási reformra vonatkozó törvényjavaslatból még ebben az évben törvény legyen. Madarász József: A választás előtt! Polónyi Géza: Ezeket tartottam szükséges­nek előadni. (Helyeslés a bal- és a szélsobal­oldalon.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Ralijuk! Sálijuk!) Mielőtt felszólalásom tulaj­donképeni tárgyára áttérnék, arra a két kér­désre kívánok válaszolni, a melyet az előttem szólott képviselő ur hozott fel. Egyik vonatkozik az erdélyrészi tagositási és arányositási ügyekre. Erre nézve kijelenthe­tem, hogy a kormány, teljes egyetértésben a t.

Next

/
Thumbnails
Contents