Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-416
108 kW. országos ülés Í9ük április 16-án, szombaton. gári foglalkozására nézve kereskedő, hogy mint hozzáértő ember indítson gyűjtést a legénység között arra a czélra, hogy kellő összeg jöjjön össze, a melyen egy babérkoszorút vegyenek vagy készítsenek s azt azután nemzetiszínű szalaggal és felirattal ellátva október 17-én, egy még később meghatározandó gyalogosnak segítségével, éjnek idején, sötétségben a szoborra elhelyezzék. Nessi Pál: Nagy bűn! {Mozgás a szélsöhololdalon.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Azután Biró őrvezető és társa még öt más, általuk meghívott katonával együtt október 14-én az »01ajütő«-höz czimzett korcsmában összejövetelt rendeztek, a hol egy Nánássy Lajos nevű, szocziálista vezér hírében álló ottani ismert egyénnek izgató beszédét meghallgatták ; majd pedig egy már előre elkészített gyüjtőivet írtak alá s egyúttal elhatározták, hogy ezen szándékukat, a melyet már bátor voltam ecsetelni, tényleg végrehajtják és a koszorú nemzetiszínű szalagjára ezt a felírást tétetik: »A magyar szabadságharc/ dicső emlékére a 39. gyalogezred igazságtalanul visszatartott legénysége*. (Mozgás a sz&söbalóldalon.) Nessi Pál: Hazafias dolog! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Bocsánatot kérek, ón egyáltalában nem akarok sérteni, de igazán csodálkozom, ha egy volt katona azt mondja erről, hogy hazafias dolog. Ez nem hazafias dolog, mert kitűnt, hogy nem a szabadság-szobor megkoszorúzása volt itt a főczél, hanem a fennálló katonai szolgálati rend és a kiadott parancs ellen való tüntetés, illetőleg izgatás volt itt a fődolog. Ez pedig nagyon is alkalmas arra, hogy a többi egyénekben is a szolgálat iránt veszedelmes hangulatot keltsen. Az emiitett törvény alapján tehát a csász. és kir. helyőrségi biróság f. évi január 9-én hozott, és még ugyanaznap jogerőre emelkedett és foganatba is vett Ítéletével a következőleg határozott: A két fó'czinkos . . . (Derültség és mozgás a bed- és a szélsobaloldalon.) hát mondjuk, hogy nem a főczinkosok, hanem az értelmi szerzők . . . Várady Károly: Nyolcz havi börtönt kaptak ! A kik a magyar nyelvet ellopják, azok a főczinkosok! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter:... Biró Sándor őrvezető és Kiss Sándor gyalogos 8 havi börtönt. Császi Sámuel tizedes és Sándor Bernát tizedes 6 havi börtönt, Grál Lajos őrvezető 5 havi börtönt . . . Nessi Pál: Most tessék tapsolni! (Helyeslés és mozgás a jobboldalon.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Kosénbaum Alajos és Hurog Gyula gyalogosok négynégy havi börtönt (Mozgás és zaj a baloldalon, Elnök csenget.) Kiss Imre gyalogos és Puskás Zsigmond dobos három-három havi súlyosbított börtönt. Nessi Pál: Istentelenség! Gabányí Miklós: Az öregapjuk és édesanyjuk otthon éhen hal, a mig támaszuk a börtönben sínylődik. Elnök: Kérem Gabányi képviselő urat, most a honvédelmi miniszter urat illeti a szó. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: E börtönbüntetés jogi következménye gyanánt az emiitett tizedesek, illetve őrvezetők egyszersmind lefokoztattak. Ellenben a szintén büntetőbírósági eljárás alá vont Vattai György őrvezető, Szilágyi Lörincz, Varga Gábor és Andirko Antal gyalogosok ugyanazon Ítélettel a terhükre rótt zendülésben kellő bizonyítékok hiányában nembiinősöknek nyilváníttattak, T. ház! Birói Ítélettel állunk szemben. Nessi Pál; Szép birói Ítélet! Nem magyar törvényen alapszik az a biróság! (Ugy van! a szélsobaloldalon. Zaj. Elnök csenget. Halljuk! jobbfelöl.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ezen birói ítélet a vádlottak önként tett beismerésére és a büntetőtörvénynek a különleges katonai viszonyok által diktált tételes határozmányaira van alapítva. Maga az eljárás elég gyorsan befejeztetett, (Derültség a szélsobaloldalon; Katonásan! Halljuk! Halljuk!) az ítélkezésnél pedig nemcsak a tárgyilagosság, hanem a humanizmus is szem előtt tartatott, és az enyhítő körülmények is tekintetbe vétettek, a mennyiben a büntetőtörvénykönyvben kiszabott fenyítéseknek csak minimális mértékei lettek ezen esetben alkalmazva. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Igenis, hat hótól egy évig terjedő büntetés van az engedetlenség bűntettére kiszabva, bizonyos súlyosbító körülmények között 3 év, sőt öt év, sőt halálbüntetés is. (Zaj a baloldalon.) Nem akarom untatni a t. képviselő urakat ennek felolvasásával, de azon szakaszok, melyeket bátor voltam idézni, tartalmazzák mindezen rendelkezéseket. Tehát bármily sajnálatos legyen is az elitélteknek bizonyára idegen befolyásra is visszavezethető eltévelyedése, velük szemben nagyobb elnézést gyakorolni, mint a jelen esetben, és oly körülmények között, mikor hasonló törvényszegések többször fordultak elő, igazán végzetes hiba lett volna, a mi a haderő féltékenyen és büszkén őrzött fegyelmére káros hatással lett volna. Jelentésem befejezéséül még csak bátor vagyok megemlíteni, hogy később az ottani ezredparancsnok, a kinek kegyelmezési joga van, ezen elitéltek közül kettőnek, a kik háromhárom havi börtönre voltak elitélve, már márczius hó 5 én elengedte a büntetésnek fennmaradó részét, kettőnek pedig, a kik négy havi börtönre voltak elitélve, márczius 26-án, tehát körülbelül két és fél hónap letelése után elengedte a büntetést, (Felkiáltások a baloldalon: