Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-416

Í16. országos ülés 190b április 16-án, szombaton. •Ki mutatnom arra,hogy alig van olyan választókerülete az országnak, a hol egyes községek a központtal 40, 50, sőt 60 kilométer távolságra ne lennének; ily távoleső helységekből, főképen az időszaki választások alkalmával, télviz idején, az őszi és korai tavaszi tartós esőzések idején, a mi járhatatlan utainkon sok vergődés és kalamitás között lehet a választópolgárságnak a választás székhelyére eljutnia, onnan ismét hazavergődnie, elvégre nem szabad odajutnunk, hogy a mikor az állampolgárok alkotmányos politikai jogaikat gyakorolják, ezt csak valóságos megpróbáltatások, vesződségek, fáradságok, egészségháboritások és valóságos testi . szenvedések árán tehessék. A liözségenkénti szavazás elvének, mint kiindulási pontnak alapul vétele mellett áttérek, t. ház, indítványom harmadik pontjának indokolására, a parlamenti reform által elérendő arra a nagy czélra, illetve annak miként történő megvalósitására, hogy a törvényhozás már megalkotási rendjével ezéltudatosan szolgálja a legfőbb állami feladatot, a magyar faj fejlesztésének és 1000 éves kizárólagos uralma fentartásának követelményeit. Indítványom a következő: A választókerületek száma törvényhatóságonkint az állam hivatalos nyelvén beszélő, vagyis a magyarul tudó összes lakosság számarányához képest állapíttassák meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Méltóztattak látni, hogy a választói jog kiterjesztését a legszélesebb alapra fektetve óhajtom keresztülvinni, ás még ha az általános szavazati jog nem hozatDék is be, választói joggal felruházandónak tartok minden teljeskoru polgárt, ki adót fizet, védkötelezettséget teljesít. A parlamenti reform, megalkotásánál azonban egy pillanatra sem tévesztem szemeim elől azt, hogy a magyar államnak nemzeti alapon szervezése csak folyamatban van és így addig, a mig a nemzeti konszolidáczió nagy munkája befejezést nem nyer, a jogok kiterjesztésében rejlő liberalizmusnak egy korlátját ismerem, azt a korlátot, melyet a faji politika jogos követelményei emelnek. Egyénileg biztositandónak tartom minden egyes állampolgár részére a teljes politikai szabadságot, illetve vallás- és nyelvi különbségre tekintet nélkül minden, a közterhekben részes polgárnak a közügyek intézésében való résztvevős jogát, de a parlamenti reformban nemcsak az egyén teljes politikai szabadságát kell biztosítani, hanem a magyar faj egyénisége érvényesülésének tekinteteit is döntőleg megóvni kell. Ezt én a kerületi beosztás rendszerével vélem elérhetőnek. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A magyar állami tevékenység legfőbb czéljául a magyar faj szuverenitásának fentartását ismerem. És a mikor ezen legfőbb állami czél szolgálatában a választási törvény revíziójánál a parlament megalkotásának alapjául a kerületek beosztására nézve a magyarul tudó összes lakosság számarányát jelölöm meg, akkor nemcsak ezt a legfőbb állami czélt ós érdeket szolgálom, hanem magával a jogeszméjével is harmóniában álló nagy elvet kívánok megvalósítani, A midőn ugyanis a választói jognak minden adófiető és hadkötelezettségi viszonyban álló polgárára kiterjesztését sürgetem, a jogok és kötelességek egyensúlya megteremtésének elvét vettem kiindulási pontul. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ugyancsak a jogok és kötelességek egyensúlya nagy eszméjének lesz elég téve akkor, ha indítványom a kerületek "mikénti beosztására nézve elfogadtatik, mert az állampolgári kötelességek minden irányban teljesítésével szemben fog a politikai jogosultság ugyanolyan mértéke megadatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A politikai jogokban való részesedést ugy is lehet tekinteni, mint ellenszolgáltatást az állampolgári kötelességek teljesítéséért. Lehet-e beszélni jogegyenlőségről akkor, ha a jogositottság ugyanazon körét, ugyanazon terjedelmét, ugyanazon mértékét élvezik azok, a kik az állampolgári kötelességek csak egy részét teljesítik, szemben azokkal, kik állampolgári kötelességeik összeségének tesznek eleget? Nem akarok az állampolgári, kötelességek ethikai szempontjaira kiterjeszkedni, de az állampolgári kötelességek közül kiemelem a törvényben előirt, minden magyarországi lakost kötelező következő három általános kötelezettséget: 1. az általános adófietési, közteherviselési kötelezettséget; 2. az általános hadkötelezettséget ; 3. az általános tankötelezettséget. Ez utóbbira nézve az 1868 : XXXVIII. törvényczikk ]. §-a azt mondja: »midőn szülő vagy gyám köteles gyermekeit vagy gyämoltjait életidejük 6-ik évének betöltésétől egész a 1 2-ík, illetve 15. év betöltéséig iskolába járatni.« Az 1879: XVIII. t.-cz, 4. §-a pedig kimondja: »a magyar nyelv az összes bárminemű nyilvános népiskolákban a köteles tantárgyak közé felvétetik«, A midőn azt látom, hogy törvény mondja ki: mindenkinek iskolába járnia kell, törvény mondja ki: minden népiskolában a magyar nyelvet mint köteles tárgyat tanítani illetve tanulni kell: akkor megállapítom azt, hogy az általános tankötelezettségnek és a magyar nyelv köteles tanításának és tanulásának törvénybe iktatott elvénél fogva az állam hivatalos nyelvén beszélés, a magyar nyelv tudása az állampolgári kötelességek közé és pedig nem. csupán az erkölcsi kötelességek, hanem tételes szabványon alapuló törvényi kötelezettségek közé tartozik. T. ház! Én nem elégszem azonban meg azzal, hogy a választókerületek mikénti beosztása iránt általánosságban egy javaslatot tegyek, hanem törvényhatóságonkint felsorolni kívánom, hogy az általam javasolt rendezési elvnek ke-