Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-397
88 397. országos ülés 190í féle személyes oldala nem volt, az ügynek további folytatását teljesen feleslegessé teszi. Csak egy félreértés eloszlatása czéljából kell, hogy konstatáljam először is azt, hogy az Ipar és kereskedelmi bank egy, fájdalom, pénzügyileg kedvezőtlen eredmény nyel végződött vállalat volt ugyan, de kétes vállalat abszolúte nem volt. (Felkiáltások bal felöl: Nem is ugy értette!) Ha ezt sem igy értette, akkor jó. (Zaj. Elnök csenget.) Másodszor pedig konstatálom, hogy soha az Ipar és kereskedelmi bank pénzügyi eredményét illetőleg semmiféle garancziát ki nem nyilatkoztattam, a mint hogy ép, józan észszel biró ember olyasmit nem is tehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Lengyel Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólani. Lengyel Zoltán: T. ház! (Zaj. Elnök csenget.) Felszólalásom legnagyobb részben a házszabályok keretében fog mozogni, daczára annak, hogy az előterjesztett indítvány napirendre tűzése tárgyában szólalok fel. Egész terjedelmében csatlakozom Ugron Gábor képviselő ur házszabálymagyarázatához, valamint Rátkay László előbb elmondott szavaihoz, mert ezekből a legkétségtelenebbül kiviláglik, hogy házszabálymódosítási inditványnyal előállani . . . (Zaj.) Csak abszolút csendben beszélek. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! A házszabályok csak csendet ismernek, abszolút csendet nem. B. Solymossy Ödön: A saját pártja lármáz ! Lengyel Zoltán: Mondom, kétségtelenül áll az, hogy ugy a házszabályok megteremtésénél követett elvek szerint, valamint ezen házszabályok szavai és értelmezései szerint a miniszterelnök urnak ilyen inditványnyal előállania az évi gyűlések végezte és a törvényjavaslatok tárgyalásának befejezése előtt teljességgel nem lehet. Most azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy ő meg fogja várni, mig a Láz ezen indítványát napirendre tűzi és majd akkor fogja a javaslatokat és a tárgyalandó anyagot a ház asztaláról visszavonni. Hát, t. miniszterelnök ur, én ezen számítását vagyok bátor keresztülhúzni a házszabályok 217. §-a alapján, (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) a mely 217. §. a következőleg szól (olvassa): »Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavonni; ha azonban más valaki azt magáévá teszi, az első indítványozó jogaiba lép s a netán már megkezdett tárgyalás tovább foly.« Bocsánatot kérek, (Folytonos zaj a jobboldalon, Halljuk! Halljuk balfelöl. Elnök csenget.) a miniszterek által benyújtott indítványok és törvényjavaslatokra vonatkozólag a házszabályokban semmi egyéb megkülönböztetés nem foglaltatik, mint a házszabályok 129. §-ának korlátozása, a mely 129. §. azt mondja (olvassa): »A minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatoktól az országgyűlési, illetőleg bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet.« (Foltonos zaj jobbfelöl. Halljuk! márczius 9-én, szerdán, Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) Kétségtelen, t. képviselőház, hogy itt minden képviselőnek törvényalkotást czélzó indítvány benyújtására joga van, minden törvényalkotást czélzó indítvány tárgyalásában részt vehet, a bizottsági tárgyalásban is, és ott senkinek ez a joga korlátozva nincs. Én a 217. §-nak ezen most felolvasott szövege alapján a t. miniszterelnök ur által visszavonandó indítványokat magamévá fogom tenni... (Zajos derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Fenegyerek! Enfant terrible! Förster Ottó: Helyet kell cserélni! Lengyel Zoltán: . .. magamévá fogom tenni, t. miniszterelnök ur, bár egyáltalában nem akarom az osztrák katonaság létszámát semmi módon szaporítani; magamévá teszem a 217. §. alapján még akkor is, hogy ha a t. képviselőház az én törvényjavaslataimat le fogja szavazni, a melyeket a miniszterelnök ur nyújtott be. (Derültség balfelöl.) És, t. ház, a 217. §. alajyján a t. elnökségnek a tárgyalást tovább kell folytattatni és nincs jogában azt megszakítani. Hát ön, t. miniszterelnök ur, nem tárgyaltathatja addig ezt az indítványát, a mig az évi ülések be nem zárattak, és a mig a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat le nem tárgyaltatott. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A dolognak további részére jegyezze meg a t. miniszterelnök ur, hogy semmiféle embernek Magyarországon a magyar alkotmányt a markába adni nem fogjuk. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur biankóváltót akar kezébe kapni a házszabályoknak korlátlan módosítása melyet azután maga tölthet ki, nem tudom mennyi időre, nem tudom mennyi összegre és milyen tartalommal. Molnár Jenő: Azt csak gépügynökök szokták csinálni, hogy biankó-váltót iratnak alá. (Mozgás jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: T. miniszterelnök ur, jegyezze meg, hogy Magyarországon az a hatalom, a mely felettünk uralkodik, mindig a mi alkotmányos szabadságunk megnyirbálására törekedett, (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) s hogy ha ön egyszer elvette azt a házszabályt ettől a nemzettől, soha azt semmi ember fia vissza nem adhatja és ezen nemzet ott fog állani, hogy vagy fegyverrel, forradalom utján vívja meg a maga szabadságát, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Elénk] ellentmondások jobbfelöl.) vagy pedig teljes mértékben megadja magát. Hát, t. miniszterelnök ur, mi elébe állunk egy indítványnak, a melynek nincs más következménye, mint forradalmat csinálni ennek a nemzetnek. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Elénk ellentmondások a jobboldalon.)
