Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-406

'i06. országos ülés I90Í- márczius 21-én, hétfőn. 207 az a szám, a mely állandóan az ausztriai csapatoknál és közös intézményeknél kell. hogy legyen. Én a többi kivételekre most nem terjeszkedem ki, mert ezek- ismételten amúgy is szóba hozattak és ennek alapján csak azt kérem: méltóztassék a szőnyegen lévő törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: Következik a szavazás. Kérdem: elfogadja-e a ház az 1904. évre szóló ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik azt elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Eszterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Rátkay László: Nessi Pál! Nessi Pál: T. ház! Egész röviden kívánok válaszolni a miniszter urnak. Mindenekelőtt köszönettel nyugtázom &z anyagi és az alaki bűnvádi törvényekre vonatkozó nyilatkozatát azzal, hogy a kérdést folyton evidencziában tartom és nem fogok késni azt megsürgetni. A mi az iskolák kérdését illeti, én súlyt helyezek arra, hogy a kassai iskola maradjon ott, a hol van; ha nem tetszik, adja a miniszter ur a kőszegi iskolát Ausztriának, mert arra semmi szükségünk sincs, hogy az osztrák határon egy magyar főreáliskola és egy magyar alreáliskola legyen. Egy tekintet a térképre, mutatja állitásom igazolt voltát; mutatja azt, hogy annak a nagy magyar területnek, ha a kassai iskolát elviszik, nem lesz katonai iskolája. Ezt akartam csak megjegyezni; a czimet nem fogadom el, Elnök: Szólásra senki sincsen följegyezve. Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést. A kérdés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat czimét, igen vagy nem? (Igen! nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a törvényjavaslat czimét elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslat czimét elfogadta. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Rátkay László jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Én a törvényjavaslat első szakaszát természetesen nem szavazom meg, mert ez a szakasz olyan indokolással terjesztetett elő, a melyet én nem törvényindokolásnak, hanem törvényszegésnek tartok. Ezen alkalommal a t. honvédelmi miniszter úrhoz kívánok egy kérdést intézni. Miután az 1889 : VI. t.-czikk 14. §-a már rég elévült, mert hiszen arra vonatkozólag, hogy az ujonezmenynyiséget megállapíthassuk, épen most kellett megszavazni a képviselőház többségének egy törvényt, a melynek alapján azután maga az ujonezmeg ajánlás történik, tehát miután a véderőtörvénynek illető szakasza már régen elévült . , , Münnich Aurél előadó: Dehogy! Szó sincs róla! Szederkényi Nándor: Akkor azt kérdezem a t. előadó úrtól, hogy miért kellett az imént a többség által megszavazott törvényjavaslatot benyújtani? Münnich Aurél előadó: A szakasznak csak egy pontja! Szederkényi Nándor: Én is azt mondom! Münnich Aurél előadó : Nem az egész szakasz! Szederkényi Nándor: Az 1889 : VI. t. czikk 14. szakaszának érvénye szün^ meg, a mely az ujonczlétszámot megállapitja. Épen azért intézek kérdést, mert már e szakasz érvénye megszűnt, mert letelt régen az a tíz év, a melyre megállapíthatott az ujonezmennyiség. Ez ügyben már az eló'ző honvédelmi miniszterek többször nyilatkozatot tettek arra nézve, hogy a véderőtörvénynek módosítása már készül Még báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter tett oly értelmű kijelentést itt a képviselőházban, hogy a véderőtörvényre vonatkozó javaslat és módosítás még a múlt év őszén fog előterjesztetni. Azonban mindez nem történt meg. Ma már 1904. évben vagyunk. Én tehát kérdést intézek a t. honvédelmi miniszter úrhoz, hogy az előző honvédelmi minisztereknek azon ígérete, hogy még az 1903. év őszén fogják az ide vonatkozó módosítást benyújtani, miért nem teljesült ? Az a módositás miért nem adatott be? Talán a t. honvédelmi miniszter ur lesz szíves most megmagyarázni, hogy mi okozta a késlekedést, és mi okozza azt, hogy folytonosan póttörvényekkel kell kisegíteni önmagunkat, — minket nem, mert mi sem a fő-, sem a póttörvényt nem fogadjuk el — póttörvényekkel kell kiegészíteni az 1889 : VI. törvényezikket. Kérdem, mikor szűnik már meg ez az állapot ? Kötelessége lett volna a kormánynak már erre vonatkozólag rendszeres törvényt benyújtani. Ennélfogva tehát én felkérem a t. honvédelmi miniszter urat, adjon felvilágosítást és tájékoztasson bennünket abban az irányban, hogy a kilátásba helyezett véderőtörvényjavaslat végtére is mikor fog napvilágot látni ? Emlékeztetem a t. túloldalt arra, hogy midőn bizonyos kérdések szóba hozattak, mindig azzal álltak elő, hogy azt majd a véderőtörvény reviziójánál lehet felhozni és érvényesítését ott lehet kívánni. Hiszen a t. túloldal több nyugtalankodó tagját is azzal hallgattatták el, hogy bizonyos kérdésekről majd a véderőtörvényjavaslat tárgyalásánál lesz helyén beszélni. Mi lesz hát ezzel a véderőtörvénynyel ? Vagy csak hitegetni akartak bennünket, hogy majd akkor szólhatunk hozzá, és ezzel szemben a javaslat beterjesztését örök időkre, vagy más viszonyok és körülmények beállásának időpontjára kívánják elhalasztani ? 84*