Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-405

405. országos ülés 190k mt teknek a magyar csapatokhoz való áthelyezését elrendelő királyi rendelet végrehajtását, a magyar vezényszót, a jelvényeket? Ezek a követelmények ép ugy fennállnak most, mint egy fél év eló'tt. (Ugy van! bal felől.) Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy ő a magyar vezényszó kérdését üres frázisnak és izgatásra alkalmas eszköznek tartja, a mely miatt nem érdemes megakasztani az állam gaz­dasági életét. Hát akkor minek tartja a jel vényt, a mely hallgat, de a melyre, mint az állam szimbólumára mindig szükség van? Ugy találom, hogy mindaddig, mig a t. miniszter­elnök ur, legalább részben, nem szerves törvény alakjában terjeszti elő ígéretei beváltását, semmi okunk sincs arra, hogy bizalmatlanságunk meg­változzék. Sőt ellenkezőleg: belügyi kérdésekben is óriási dekadenczia mutatkozik a t. miniszter­elnök ur alatt. Az ő kormányra lépte óta van­nak a sajtó-megrendszabályozások, a szocziálista tüntetések. 0 adta ki azt a rendeletet is, a mely megmagyarázza a hivatalnokoknak, hogy a választásokban hogy lehet úgyszólván kortes­kedniük. Pedig ilyesmire nem volt imminens szükség, mert a miniszterelnök ur nem a belső rend helyreállítására vállalkozott, — ez nem is volt megzavarva — hanem arra, hogy a katonai törvényeket és az ország költségvetési törvényét tető alá hozza. Épen taktikai szempontból kel­lett volna ezekkel várni, Én azt hiszem, önök­nek joguk sincsen, hogy fölhívjanak bennünket a harcz abbanhagyására és hogy szemrehányást tegyenek nekünk azért, ha folytatjuk a vitát, mert e szemrehányás nem jogosult addig, a mig a kormány részéről kezdeményezést nem látunk. Ez a mostani javaslat az ujonczkontingenst ugyanoly mértékben kívánja megállapítani, mint az 1903-iki. Erre nézve annak idején megtet­tem észrevételeimet és észrevételeim ugyanazok ma is, mint voltak akkor. Az első az, hogy miért adunk mi több ujonczot, mint más ? Azt mondták, a népszámlálás arányában; a lakosság szaporodott, tehát a számot föl kell emelni! Hiszen Ausztriában is szaporodott a lakosság, te­hát ott a kontingenst szintén fel kellene emelni! Az egész ujonczkontingens 103.000 emberben van megállapítva. Ebből bizonyos százalék Magyar­országra esik és ez a szám az idén felszállott 800 emberrel, ennek következtében tehát Ausztriáé ugyanennyivel leszállott. Hát mi ala­pon történt ez ? Talán kevesebb lakosa van most Ausztriának? Münnich Aurél előadó: Dehogy ! Csak arány­lag van kevesebb! Ott is szaporodott a lakos­ság, itt is. Molnár Jenő: Hát ha itt a szaporodás hát­rányunkra van, akkor ott a szaporodás miért van az ő előnyükre? Ez nem oly csekély kér­dés, a melyet csak ugy el lehessen intézni, a mint méltóztatik gondolni! Igen fontos kérdés, a melyre vonatkozólag én a kormány részéről K&PVH. NAPLÓ, 1901 1906. XX.I1I. KÖTET. írczius 19-én, szombaton. 249 soha olyan számszerűleg, olyan logikailag magya­rázó nyilatkozatot nem kaptam, a melyet el­fogadhattam volna,'már pedig mindaddig áll az én tételem. A mi azután azt a kifogásomat illeti, hogy nincsen annyi katonára szükségünk, azt hiszem, hogy ezzel a kifogásunkkal mindaddig nem érünk czélt, mig az önálló hadsereget fel nem állítjuk. De ebben a tekintetben nem értek egyet a mel­lettem ülő t. képviselőtársaimmal, a kik nem tartják programmjukkal megegyezőnek azt, hogy előbb meg kell valósítani azt, hogy a magyai hadsereg csak ^kiegészítő részét képezze az egész hadseregnek. Én azt tartom, hogy nekünk foko­zatosan kell előrehaladnunk, fokozatosan kell kívánalmainkat érvényesítenünk, és elsősorban azt kell megvalósítani, a mire nézve jogunk a 67-es törvényben le van fektetve. Mert mind­addig hiába akarjuk az önálló hadsereget. Hiszen ha valaki a harmadik emeletre akar feljutni, először fel kell mennie a második emeletre; azután ha valaki nem akarja a kevesebbet, akkor a többet hogyan akarja keresztülvinni? A magyar vezényszóval szemben a túloldalon animo^itást tapasztaltunk, és itt a mellettem ülő t. képviselő­társaim azt mondották, nem tudjuk azt meg­valósítani. Hát akkor az önálló magyar had­sereget hogy akarják megvalósitani ? És azt hiszem, hogy nekünk igenis fokoza­tosan kell lépésről-lépésre haladni és addig a harczot fel nem adni, addig minden alkalmat megragadni, hogy a magyar kultúrát és a magyar szellemet, a mennyire csak lehet, a kö/ös hadseregbe belevigyük. De a mikor azt mondja a miniszterelnök ur, hogy mindaddig rend és békesség lesz az országban s a nemzet és a király közt a harmónia mindaddig meg lesz óva, a mig ezeket a kérdéseket nem bolygatjuk és ezeket 6 örök törvényeknek mondja: akkor nem kívánhatja, hogy iránta nagyobb bizalom­mal viseltessünk. Ellenben mikor a paktumról beszéltünk, akkor azt mondta, a t. miniszter­elnök ur, hogy semmiféle örök törvényt nem i.°mer. Hát csak azok a törvények az örök tör­vények, a melyek a király felségjogait szélesbi­tik, de azok a törvények, a melyek a nemzet jogait akarják megerősíteni és a nemzeti szel­lemet belevinni a hadseregbe, nem örök törvé­nyek? Hát az 1867: XII. t.-czikk 11., 12,, 13.§-ai nem képeznek örök törvényt, mert az 1889. évi VI. t.-czikk-el meg lehetett azokat változtatni ? Ilyen teória mellett nem kívánhatja a t. miniszterelnök ur, hogy a mi részünkről a biza­lom ő iránta fokozódjék. Ezek a teóriák, a melyeket a t. miniszterelnök ur ezen rövid idő alatt a felségjogokra vonatkozó magyarázat tekintetében és más tekintetben is felállított, veszedelmes teóriák, a melyeknek épen ebből a teremből nem volna szabad elhangzaniok. Épen ezek az elhangzott teóriák bátorítják az osztrá­kokat arra, hogy ők ne engedjenek a magyar állásponttal szemben. És teljesen igazuk is van. 32

Next

/
Thumbnails
Contents