Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-404

230 kO'i. országos ülés 190h márczius 18-án, pénteken. pénzügyi igazgatóságok utasítva vannak, hogy a felek által előadott kérelmeket vegyék jegyzőkönyvbe. Nessi Pá!: Isten őrizzen meg a pénzügyigazgatóságoktól ! Lukács László pénzügyminiszter; Ha a t. képviselő ur az állami hatóságok tisztességes eljárásában nem bizik, s igy általánosságban . . . Nessi Pál: Hogy nem bizik, nem mondta senki ! Lukács László pénzügyminiszter: Azt hiszem, hogy ez foglaltatik a képviselő ur azon közbeszólásában, hogy Isten mentsen attól, hogy pénzügyigazgatóságok vegyék fel a jegyzőkönyvet. Nessi Pái: Nem ismeri a miniszter ur az életet! (Zaj és felkiáltásolt bálfelöl: A székhelyek távol esnék!) Lukács László pénzügyminiszter: Á mi a székhelyet illeti, erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy oly tartalmú rendeletet szándékozom ezen törvény életbeléptével kapcsolatosan kiadni, hogy nemcsak a pénzügyigazgatóságok, hanem az egyes adóhivatalok is fel legyenek jogosítva ebben az esetben a szóbeli kérelmeket elfogadni, azokat jegyzőkönyvbe venni és elbírálás végett felterjeszteni. (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) Azt hiszem tehát, hogy teljesen meg fog felelni a törvényhozás intencziójának az, hogyha a törvényjavaslat szövegébe egy külön 4. §-ként iktattatik be (Halljuk! Halljuk !) a következő ((olvassa): »4. §. Eelhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1903. évi második, harmadik és negyedik, valamint az 19Ü4. év első negyedéből származó adóhátralékok törlesztésére oly adóköteleseknek, a kik fizetési halasztás engedélyezése iránt folyamodnak, e halasztást a késedelmi kamat teljes elengedése mellett adhassa meg.« (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Arra kérem a t. házat, méltóztassék ezt a szöveget a 3. §. után mint 4, §-t beiktatni. (Helyeslés.) Ekkor természetesen a jelenlegi 4. §. 5. §-sá válik. Endrey Gyula jegyző: Barta Ödön ! Barta Ödön: T. képviselőház! Akár ugy, a mint a t. pénzügyminiszter ur tervezte, t. i. egy önálló 4. §. alakjában, akár pedig ugy, hogy egy határozati javaslat folytán a 3. §. módosításaként történjék az intézkedés oly értelemben, a mint most a t. pénzügyminiszter ur magát kifejezte, hogy felhatalmazást kér a törvényhozástól arra, hogy azon adózóknak, a kik ezt kérelmezik, halasztást engedélyezhessen, és pedig a kamatok elengedésével, mindenesetre kérnem kell a t. ház engedelmét, hogy pár rövid megjegyzést fűzhessek ehhez a fontos kérdéshez. (Halljak! Halljuk!) Mindenekelőtt hiányzik a t. miniszter ur nyilatkozatából és javaslatából az a terminus, a melyben ezt a kérelmet elő kell terjeszteni. Már pedig ezen a téren az ingadozás és a bizonytalanság sem az államkincstár, sem az adózók érdekeinek nem felel meg. Méltóztassék arra, hogy ezek a kérelmek előterjesztessenek, záros határidőt kitűzni. (Mozgás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, az kétségtelen. (Zaj. Elnök csenget.) hogy az ilyen jog megadásánál, a melylyel a jogosultak nagy része sokszor tudatlanságból, félreértésből vagy különleges viszonyainál fogva nem élhet, ezeknek a jogoknak mikénti gyakorlásából később mindenféle bonyodalmak, visszásságok keletkezhetnek. Ha záros határidőhöz van valamely jognak érvényesítése kötve és a kormányzat a maga közegei utján ezt kötelességszerűleg kellő módon nyilvánosságra hozza és kihirdeti, akkor annak, a ki a kedvezménytől elesett, erre a kedvezményre hivatkozni nincs joga, mert annak elvesztéséért csak önmagát okozhatja. Nem akarom ebből azt kimagyarázni, mintha azután nem lehetne kedvezményt adni valakinek. Epén ebben rejlik köztünk a különbség. Én azt tartom, hogy a fenforgó viszonyok között azoktól, a kik ezt a kérelmet előterjesztik és a kiknek a vagyoni viszonyaiban az indok megvan, a kérelem teljesítését a t. miniszter ur meg nem tagadhatja. Ezeknek tehát a kért halasztást megadni köteles. Ez nem különös kedvezmény, ezt a törvényhozás adja meg és nem a kormányzattól függ, hogy ezt a kedvezményt megadja-e vagy nem ? Csak egy dolog elbírálása függ a kormánytól, annak a helyes adatok alapján való elbírálása ugyanis, hogy nem egy gazdag pénztőzsér kéri-e a- fizetési halasztást, a ki e mellett pénzét bankokba helyezi el. Itt már a diskreczionális hatalmat a kormánytól elvenni nem lehet. De igenis, joggá kell tenni az adózókra nézve, hogy az önmaguk által elő nem idézett helyzetben kétévi adófizetés terhével egyszerre megrohanhatok ne legyenek, sem azon okokból, melyeket Okolicsányi t. képviselőtársam említett, sem azon okokból, melyek ezeken kivül is felmerülhetnek. Tehát világos, hogy egyrészről a kérvényezési záros határidőhöz kell kötni; ezt a záros határidőt azonban én nem tartom rövid időben megszabhatónak és tekintettel arra, hogy nálunk az adónegyedek a legrosszabb módon, a mi gazdasági viszonyainkkal homlokegyenest ellenkező logikával vannak megállapítva, — a mi ellen ezen oldalról nemcsak felszólalásokban, hanem határozati javaslatok előterjesztésével is tiltakoztunk, — azt hiszem, az adónegyed bekövetkeztét nem lehet ilyen határidőnek tekinteni, hanem szükségesnek tartanám, hogy ezen kérelem előterjesztésére megszabott határidő a folyó évi aratás utáni időre tétessék át, (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) ez legyen az a határidő, a mely alatt fizetési halasztást kérni lehet, Én, t. képviselőház, egyrészről nem tartom szerencsés dolognak, ha mindenkinek, a ki kinyitja a száját, halasztás adatik, de más-