Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-401

166 'i01. országos ülés 1904Magyarországon képvisel és eléggé indokoltam azt a kijelentésemet, bogy a szőnyegen lévő törvényjavaslatot a magam részéről nem fogadhatom el. (Helyeslés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház! Minthogy a tanácskozási idő már két órához közeledik, javaslom a t. háznak, hogy a tanácskozást tovább ne folytassuk. (Helyeslés.) A legközelebbi ülés napirendjére nézve méltóztassék megengedni, hogy a következő előterjesztést tegyem. (Halljuk!) Holnap márczius 15-ike lévén, az eddigi gyakorlathoz képest a ház ülést nem tart. (Helyeslés.) E szerint a legközelebbi ülésre nézve javaslom, hogy azt szerdán méltóztassanak megtartani és annak napirendjére tűzze ki a t. ház az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István miniszterelnök : T. képviselőház ! A magam részéről az elnök ur által tett javaslathoz szintén hozzájárulok, és nem is azért szólalok fel, hogy e tekintetben valami indítványt tegyek. De korábban tett Ígéretemhez képest kötelességemnek tartom tájékoztatni a t. házat az iránt, hogy a kormány a legközelebbi teendőkre vonatkozólag minő sorrendnek a követését szándékozik a t. háznak javasolni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Egy egész sorozata van még a most tárgyalás alatt lévő javaslaton kivül az olyan teendőknek, a melyek már lényegesen el vannak késve s a melyeknek gyors lebonyolítása sürgős feladat és kötelesség. Ezek közé tartoznék mindenekelőtt azon törvényjavaslat elintézése, melyet a választói névjegyzékek összeirása tárgyában volt szerencsém a t. háznak benyújtani. A mint jól méltóztatnak tudni, a curiai bíráskodásról szóló törvény 145-ik szakasza szerint a központi választmányok márczius elején tartoznak működésüket megkezdeni, az összeíró küldöttségeket kiküldeni és e küldöttségek munkálatukat április 15-éig befejezni. Miután még csak a közel múltban is olyan volt a helyzet, hogy egyáltalában nem volt reménység arra, hogy az indemnitás megszavaztassák és hogy ennek folytán az adókivetési munkálat oly időszakban válhassak perfektté, hogy azt április 15-ét megelőzőleg az összeíró küldöttségek a választői névjegyzék összeállításánál alapul vehették volna, ennek folytán adtam volt be azon törvényjavaslatot, a melyben kérem, hogy a ház függeszsze fel a törvény ezen intézkedésének hatályát és majdan később állapítson meg a választói névjegyzékek összeállítására más határidőt. Azóta, t. képviselőház, azon valóban örvendetes fordulat folytán, a mely márczius 1'4-én. hétfőn. a parlamenti helyzetben beállott, a helyzet képe megváltozott. Most kilátás van rá, vagy legalább is remélhető, hogy az indemnitási javaslat rövid idő alatt törvénynyé válhat és hogy marad még annyi idő április 15-dikéig, hogy az alatt az összeíró küldöttségek munkálataikat befejezhessék. Ebből kifolyólag a központi választmányokhoz egy ujabb körrendeletet szándékozom kibocsátani. Méltóztatnak talán tudni, hogy egyet már kibocsátottam, a melyben — mivel rendelkezést vagy utasítást e téren nem adhatok ki — mint tanácsot figyelmébe ajánlottam a központi választmányoknak, hogy ne indítsák meg munkálataikat addig, mig a törvényhozás ebben a kérdésben nem határoz. Most egy második rendeletben azon tanácsot adom a központi választmányoknak, hogy alakítsák meg az összeíró küldöttségeket és utasítsák azokat ugy, hogy a mint az indemnitás megszavazása által a kellő jogalap a választói névjegyzék kiigazitására megteremtetett, azonnal kezdjék meg működésüket, hogy azt április 15-dikéig befejezhessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Abban az esetben természetesen, ha az indemnitási javaslat olyan időben letárgyaltatik, hogy ez kivihető lesz, tárgytalanná válik a benyújtott törvényjavaslat és azt a kormány nevében vissza fogom vonni. Felesleges volna fejtegetnem, hogy milyen fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy közállapotainknak azon megzavarása, a melyből hála Istennek most már az ÖSSZÍS pártok hozzájárulásával kifelé bontakozunk, ne vigye át hatását olyan kényes közjogi térre is, mint a választói névjegyzékek elkészítése; ne tegyen ott kivételes intézkedéseket szükségessé, hanem elérhessük azt a czélt, hogy az összeíró küldöttségek a maguk munkálatait a törvény által előirt rendes határidőben foganatosíthassák. Ez tehát egy olyan törvényiavaslat, a melynek sorsa függőben van és a melyre nézve remélem, hogy a t. képviselőház azon tény által, hogy az indemnitás megszavazását túlságosan nem késlelteti, lehetővé fogja tenni ezen kivételes intézkedés elhagyását. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen kivül a következő javaslatok azok, a melyeknek vagy az ex-lex állapot megszüntetése szempontjából szükséges a megszavazása, vagy azért, mert azok tartalmuknál fogva már megkéstek és az ország kára nélkül tovább nem halaszthatók. Ilyen az 1903. évi költségvetési törvényjavaslatnak letárgyalása, a mely abból a szempontból, a melyből egy költségvetést megvitatni szokott a ház,- hogy t. i. egy esztendő pénzügyi kezelésének irányelveit, tételeit, kereteit megállapítsa, ma már merőben tárgytalanná vált, mert hiszen ma már csak a múltra szól, az az év lefolyt, a melyre ez a költségvetés vonatkozott. De mellőzhetetlenül szükséges abból a szempontból, hogy a számvitelnél a kormány és a számvevőszék megfelelő bázist kapjon, a melynek alapján a be-