Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-401

156 Ml. országos ülés 190'+ úttal megteremtsük a magyar parlament jövendő­beli konszolidácziójának alapját. Sikerülni kell leraknunk kedvezőbb, egészségesebb fejlődés irányát, hogy a közelmúlthoz hasonló anarchikus tünetek elő ne forduljanak... Ez a czél, a melyre első sorban vállalkoztam«. A t. miniszterelnök ur előtt tebát azok a katonai eredmények, a melyeket elhozott, és a melyeket csillapitókul szánt, nem voltak misszió­jának lényege. Nem ez volt a czél. Á czél volt; lerakni a parlamentarizmus látszólag jobb, neme­sebb alakulatát, a mely az anarchisztikus tüne­tek bekövetkezését a jövőre megakadályozza. Parlamenti nyelvre lefordítva az ő missziója tehát az volt, hogy a házszabálj'ok oly módosí­tását vigye keresztül, a mely ezt az obstrukczio­nálís ellenállást egyszersmindenkorra lehetet­lenné tegye. Ez volt missziója. Ha tehát ez fennáll, és ezzel ő össze van forrva, akkor, bocsánatot kérek, t. ellenzéki képviselőtársaim, legalább mi hogyan állunk itt, ezen a helyen és ezen az oldalon? Nem érezzük-e, hogy a parla­menti működés örökös rendőri felügyelet alatt áll az ő idejében. Hogy a miniszterelnök ur akczióképességében és elbatározásában örökké veszedelmet kell látnunk, hogy a mennyiben meg­mozdulunk, ha egy ellenzéki akcziónak szélesebb keretet akarunk adni, akkor az ő tulajdonképeni missziója ismét előtérbe lép, házszabályjavaslata folyton fejünk felett lebeg, a mely a parlament működését már ebben az alakjában is befolyá­solja. (Igaz! TJqy van! a szélsőbaloldalon.) Nem lehet, hogy ilyen kísérlet után, a mely a magyar alkotmányosság ellen, megengedem jó­hiszeműen, de a legkárosabb, a legveszedelme­sebb czélzattal tétetett, ez a kormányzati rend­szer az ellenzék által megtüressék ós annak meg­döntésére az ellenzék minden eszközt fel, ne használjon. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) 0 a kisebbség terorizmusától akarja a parlamentet megszabadítani, azt a parlamentet, a melyben negyven horvát és húsz szász képviselő van és pedig ugy, hogy 50 képviselőnek meg akarja adni azt a jogot, hogy a vita az első napon be­zárassák és minden javaslat részleteiben is egy ülésen keresztülhajtassák. Ezek nem olyan dol­gok, a melyeket egy ilyen országban, hol alkot­mányosságunkat, jogainkat védelmezni akarjuk idegen hatalommal szemben, idegen érzelmű, idegen történelmi származású uralkodócsaláddal szemben, az ellenzék közömbösen fogadhatná, és ha a harcz fennállhatott a múlt időkben, fel kell azt venni a legerélyesebben a jövőre, és az egész ellenzéknek mindent el kell követnie ezen kormányzati rendszer megtörésére. - (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Befejezem felszólalásomat azzal, hogy pár­tom nevében kijelentem, hogy teljes bizalmat­lansággal viseltetünk a miniszterelnök ur kor­mányzati rendszere iránt, mert azt látjuk, hogy azok a törekvések, a melyeket a parlamentariz­mus megmentése czéljából hozott fel, azok nem márczins í'i-én, hétfőn. czéloznak mást, mint hogy megmentessék a kor­mányzati hatalom hosszú időkön keresztül, egy régi rendszert, hogy egy eltaposott, el­gázolt rezsim következzék be ebben az ország­ban újra, a melytől mindannyian rettegünk és a mely helyett egy szebb jövő bekövetkezését vártuk és reméljük. Határozati javaslatom arra vonatkozik, hogy az 1903-ik évi közadók és közterhek még egyáltalában törvényes rendezést nem nyertek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat felhatalma­zást kér az 1904. év első négy hónapjában vise­lendő közterhek folyósítására és bevételére, de az addig nem lehetséges, mig az 1903-ik évi kiadásokkal és bevételekkel a ház tisztában nincs. Nem lehetséges az sem, hogy be van terjesztve az 1904. év első négy hónapjáról szóló törvény­javaslat és ebbe belevigyenek egy oly indítványt, melylyel az 1903. évet is bele fogják vonni a rendezésbe. Elsősorban az 1903-ik évi közadók­kal és közterhekkel kell tisztába jönni, s ha a ház meg akarja adni a kormánynak a felhatal­mazást, azt nem lehet kezdeni az 1904-ik évvel és az 1903-ik évet tabula rasa-ként hagyni, a meg nem fizetett adóhátralékokat nem rendezni, és az 1904. évről szóló törvényjavaslat szövegé­nek világos tendencziája ellen egy oly módosí­tást behozni, mely az 1903. évre visszaható­lag akarja ezt a rendelkezést megcsinálni. Ez nem parlamentáris eljárás; a magam részéről ez ellen határozottan tiltakozom és vagyok bátor idevonatkozólag egy határozati javaslatot elő­terjeszteni. (Olvassa): »A képviselőház az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot mind­addig tárgyalás alá nem veszi, mig az 1903. évi állami kiadásokról és azok fedezetéről tör­vényesen nem intézkedik.« (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Rátkay László jegyző: Bedőházy János! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szünetet ké­rünk !) Elnök : T. képviselőház ! A szünet előtt ren­desen a tanácskozásnak nagyobb része szokott lefolyni. Most még csak másfél órája tanács­kozunk, (Félkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez a tanácskozási időnek a fele! Szünetet kérünk! Most vagyunk a közepén!) Engedelmet kérek, fél H-kor nyitottam meg az ülést. Kívánja a ház, hogy szünetet adjak ? (Felkiáltások a jobb­oldalon: Nem kell!) Ügy látom, hogy a t, ház most még nem kívánja a szünetet. Kérem Bedő­házy képviselő urat, szíveskedjék beszédét meg­kezdeni. (Sálijuk! Halljuk! jobb felől.) Bedőházy János: T. képviselőház! A midőn a rendes évi költségvetési törvény hiányában az államháztartás továbbvitelére az előző évi költség­vetés mértéke szerint a kormány a törvényhozás­tól bizonyos időre felhatalmazást kér, a nálunk szokásos parlamenti gyakorlat szerint ennek, valamint minden felhatalmazásnak a kérésével

Next

/
Thumbnails
Contents