Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-401
156 Ml. országos ülés 190'+ úttal megteremtsük a magyar parlament jövendőbeli konszolidácziójának alapját. Sikerülni kell leraknunk kedvezőbb, egészségesebb fejlődés irányát, hogy a közelmúlthoz hasonló anarchikus tünetek elő ne forduljanak... Ez a czél, a melyre első sorban vállalkoztam«. A t. miniszterelnök ur előtt tebát azok a katonai eredmények, a melyeket elhozott, és a melyeket csillapitókul szánt, nem voltak missziójának lényege. Nem ez volt a czél. Á czél volt; lerakni a parlamentarizmus látszólag jobb, nemesebb alakulatát, a mely az anarchisztikus tünetek bekövetkezését a jövőre megakadályozza. Parlamenti nyelvre lefordítva az ő missziója tehát az volt, hogy a házszabálj'ok oly módosítását vigye keresztül, a mely ezt az obstrukczionálís ellenállást egyszersmindenkorra lehetetlenné tegye. Ez volt missziója. Ha tehát ez fennáll, és ezzel ő össze van forrva, akkor, bocsánatot kérek, t. ellenzéki képviselőtársaim, legalább mi hogyan állunk itt, ezen a helyen és ezen az oldalon? Nem érezzük-e, hogy a parlamenti működés örökös rendőri felügyelet alatt áll az ő idejében. Hogy a miniszterelnök ur akczióképességében és elbatározásában örökké veszedelmet kell látnunk, hogy a mennyiben megmozdulunk, ha egy ellenzéki akcziónak szélesebb keretet akarunk adni, akkor az ő tulajdonképeni missziója ismét előtérbe lép, házszabályjavaslata folyton fejünk felett lebeg, a mely a parlament működését már ebben az alakjában is befolyásolja. (Igaz! TJqy van! a szélsőbaloldalon.) Nem lehet, hogy ilyen kísérlet után, a mely a magyar alkotmányosság ellen, megengedem jóhiszeműen, de a legkárosabb, a legveszedelmesebb czélzattal tétetett, ez a kormányzati rendszer az ellenzék által megtüressék ós annak megdöntésére az ellenzék minden eszközt fel, ne használjon. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) 0 a kisebbség terorizmusától akarja a parlamentet megszabadítani, azt a parlamentet, a melyben negyven horvát és húsz szász képviselő van és pedig ugy, hogy 50 képviselőnek meg akarja adni azt a jogot, hogy a vita az első napon bezárassák és minden javaslat részleteiben is egy ülésen keresztülhajtassák. Ezek nem olyan dolgok, a melyeket egy ilyen országban, hol alkotmányosságunkat, jogainkat védelmezni akarjuk idegen hatalommal szemben, idegen érzelmű, idegen történelmi származású uralkodócsaláddal szemben, az ellenzék közömbösen fogadhatná, és ha a harcz fennállhatott a múlt időkben, fel kell azt venni a legerélyesebben a jövőre, és az egész ellenzéknek mindent el kell követnie ezen kormányzati rendszer megtörésére. - (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Befejezem felszólalásomat azzal, hogy pártom nevében kijelentem, hogy teljes bizalmatlansággal viseltetünk a miniszterelnök ur kormányzati rendszere iránt, mert azt látjuk, hogy azok a törekvések, a melyeket a parlamentarizmus megmentése czéljából hozott fel, azok nem márczins í'i-én, hétfőn. czéloznak mást, mint hogy megmentessék a kormányzati hatalom hosszú időkön keresztül, egy régi rendszert, hogy egy eltaposott, elgázolt rezsim következzék be ebben az országban újra, a melytől mindannyian rettegünk és a mely helyett egy szebb jövő bekövetkezését vártuk és reméljük. Határozati javaslatom arra vonatkozik, hogy az 1903-ik évi közadók és közterhek még egyáltalában törvényes rendezést nem nyertek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat felhatalmazást kér az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhek folyósítására és bevételére, de az addig nem lehetséges, mig az 1903-ik évi kiadásokkal és bevételekkel a ház tisztában nincs. Nem lehetséges az sem, hogy be van terjesztve az 1904. év első négy hónapjáról szóló törvényjavaslat és ebbe belevigyenek egy oly indítványt, melylyel az 1903. évet is bele fogják vonni a rendezésbe. Elsősorban az 1903-ik évi közadókkal és közterhekkel kell tisztába jönni, s ha a ház meg akarja adni a kormánynak a felhatalmazást, azt nem lehet kezdeni az 1904-ik évvel és az 1903-ik évet tabula rasa-ként hagyni, a meg nem fizetett adóhátralékokat nem rendezni, és az 1904. évről szóló törvényjavaslat szövegének világos tendencziája ellen egy oly módosítást behozni, mely az 1903. évre visszahatólag akarja ezt a rendelkezést megcsinálni. Ez nem parlamentáris eljárás; a magam részéről ez ellen határozottan tiltakozom és vagyok bátor idevonatkozólag egy határozati javaslatot előterjeszteni. (Olvassa): »A képviselőház az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot mindaddig tárgyalás alá nem veszi, mig az 1903. évi állami kiadásokról és azok fedezetéről törvényesen nem intézkedik.« (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Rátkay László jegyző: Bedőházy János! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szünetet kérünk !) Elnök : T. képviselőház ! A szünet előtt rendesen a tanácskozásnak nagyobb része szokott lefolyni. Most még csak másfél órája tanácskozunk, (Félkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez a tanácskozási időnek a fele! Szünetet kérünk! Most vagyunk a közepén!) Engedelmet kérek, fél H-kor nyitottam meg az ülést. Kívánja a ház, hogy szünetet adjak ? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem kell!) Ügy látom, hogy a t, ház most még nem kívánja a szünetet. Kérem Bedőházy képviselő urat, szíveskedjék beszédét megkezdeni. (Sálijuk! Halljuk! jobb felől.) Bedőházy János: T. képviselőház! A midőn a rendes évi költségvetési törvény hiányában az államháztartás továbbvitelére az előző évi költségvetés mértéke szerint a kormány a törvényhozástól bizonyos időre felhatalmazást kér, a nálunk szokásos parlamenti gyakorlat szerint ennek, valamint minden felhatalmazásnak a kérésével