Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-399
399. országos ülés 19Qk márczius 11-én, pénteken. 101 Bemutatom az összeférhetlenségi itélőbizottságnak Wolfner Tivadar képviselő összeférhetlenségi ügyében hozott Ítéletét, mely a házszabályok értelmében felolvasandó. Endrey Gyula jegyző (olvassa az ítéletet). Elnök: Az igazoló állandó bizottság előadója kivan előterjesztést tenni. Belitska Béni előadó: T. képviselőház! {Éljenzés a jobboldalon.) Az igazoló állandó bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy a bizottság a következő képviselő uraknak megbízóleveleit vizsgálta meg és pedig: gr. Benyovszky Rezső, Tolna vármegye kölesdi választókerületében 1904 február 15-én, Györgypál Domokos, Csik vármegye csíkszeredai választókerületében ez évi február hó 22-én, b. Szentkereszthy Béla, Háromszék vármegye ilyefalvai választókerületében ez évi márczius hó 5-én és gr. Széchenyi Viktor, Fehér vármegye bodajki választókerületében ez évi márczius hó 8-án tartott időközi választások alkalmával megválasztott képviselő urak megbízólevelét. És miután a bizottság azt találta, hogy ezen megbízólevelek rendben vannak kiállítva, alaki tekintetben kifogás alá nem vehetők, ennélfogva mind a négy képviselőt, a kérvényezésre megállapított 30 napi határidő fentartása mellett, igazolt képviselőnek jelentette ki. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvet tisztelettel bemutatni. Elnök: T. ház! Az állandó igazoló bizottság jelentéséhez képest Tolna vármegye kölesdi választókerületében 1904 február 15-én megválasztott gr. Benyovszky Rezső, Csik vármegye csíkszeredai választókerületében 1904 február 22-én megválasztott G-yörgypál Domokos, Háromszék vármegye illyefalvai választókerületében 1904 márczius 5-én megválasztott b. Szentkereszthy Béla, végre Fehérmegye bodajki kerületében megválasztott gr. Széchenyi Viktor a kérvényezésre megszabott idő fentartásával igazolt képviselőknek jelentetnek ki. (Helyeslés.) Tekintettel arra, hogy a ház osztályai közül az 5-ik és 8-ik osztályban van egy-egy hézag, a 9-ik osztályban pedig két hézag, javaslom, hogy a most igazolt képviselő urak ezen három osztályba sorsoltassanak ki, ugy hogy az osztályokban a képviselő urak egyenlő számmal legyenek. Ha hozzájárul a t, ház, a sorsolást megejtem. Ehhez képest az 5-ik osztályba fog sorsoltatni gr. Széchenyi Viktor, a 8-ikba b. Szentkereszthy Béla, a 9-ikbe G-yörgypál Domokos és gr. Benyovszky Rezső. Mielőtt a napirendre áttérnénk, a ház figyelmét fel kell hivnom arra, hogy a legutóbb megejtett választások folytán egyes bizottságoknak — ugy biráló-bizottságnak, mint különféle szakbizottságoknak — meg kell alakulniok, miután némely bizottságnak elnöke nincs, másoknak sem elnöke, sem jegyzője nincsen. Ehhez képest felkérem az első, a harmadik, a negyedik és a hatodik biráló-bizottságokat, a földművelési, a kérvényi bizottságot, a közigazgatási bizottságot, a közoktatási bizottságot, végre az anyakönyvi törvény módosítására kiküldött bizottságnak összes tagjait, hogy megalakulás, illetőleg szervezetük kiegészítése, elnök- és jegyző-választás czéljából a holnapi ülést megelőzőleg tiz órakor a ház illető termeiben összejönni, az elnök-, illetve jegyzőválasztást megejteni és arról a háznak jelentést tenni szíveskedjenek. A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: Arra nézve vagyok bátor a mélyen t. elnök ur intézkedését kérni, hogy az anyakönyvi ad hoc bizottság melyik terembe gyűljön össze, miután annak állandó helyisége nincs. Elnök: Az anyakönyvi törvény modifikálása czéljából kiküldött szakbizottságot kérem, hogy a pénzügyi bizottság termében gyűljön össze és ott alakuljon meg holnap délelőtt az ülést megelőzőleg. Áttérünk most már napirend szerint az 1903-ik évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatására. A tárgyalást legutóbb a zárbeszédeknél szakítottuk meg, Az utolsó szónok Molnár Jenő volt és igy a zárbeszéd tartására a házszabályok értelmében jogosult képviselő urak sorában TJray Imre következik. (Nincs itt 1 ) Eitner Zsigmond! Eitner Zsigmond : T. képviselőház! Nem lehet állami szuverenitást, önálló független államot önálló hadsereg nélkül elképzelni, de még képtelenebb dolog az, hogy egy független államnak hadserege másnyelvü legyen, mint az állam nyelve. (Ugy van! balfelöl.) Hiszen a törvény mondja, hogy nem közös hadseregünk, hanem magyar hadseregünk van, a mely az összes hadsereg kiegészítő részét képezi. De ha nem volna törvénybe iktatott jogunk is ezt követelni, egy 20 millió lakosú nemzetnek nyelvét a hadseregben mégis érvényesíteni kellene, (ügy van! balfelöl,) Mert annak a népnek, a mely a hadsereg fen tartásához a pénzt és a vért adja, jogos követelése az, hogy nyelve a hadseregben érvényesüljön. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A mi véderőnket mi igenis fejleszteni akarjuk, de ezt csakis magyar hadseregnek teszszük meg és az ujonczokat is csak magyar hadseregnek szavazzuk meg. Hozza a miniszterelnök ur az önálló magyar hadsereget, vagy ha azt nem, hát legalább a magyar nyelvet a magyar hadseregben és akkor meg fognak ismétlődni az 1848 Julius 11-iki halhatatlan országgyűlési jelenetek és a ház összes tagjai egyhangú lelkesedéssel fogják kiáltani : »Megadjuk!« Sajgó sebe ennek a nemzetnek a hadsereg kérdése. Vívmányokra törekszünk, holott jogokat követelhetünk. Ilyen körülmények között uj áldozatokat követelni, támadás a nemzet ellen,
