Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-398

90 398. országos ülés 190k márczius 10-én, csütörtökön. Elnök: T. ház! (Halljuk! Hall juh!) A házszabályoknak őre ebben a házban elsősorban a ház elnöke. (Zajos ellenmondások a szélsőbaloldalon: A házszabályokat eltiporják! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Nagy zaj.) Nekem a házszabályok értelmében azt kell konstatálnom, hogy a házszabályokhoz szólva, és személyes kérdésben szólva, nem lehet indítványt sem tenni, sem visszavonni, sem más által visszavont indítványt magáévá tenni. (Ugy van! TJgy van! jobbfelöl. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt csak a tárgyalás során lehet tenni, olyankor, a midőn egy törvényjavaslatot tárgyalunk, de ilyen alkalommal nem szabad; ezt kimondta a ház eddig minden elnök vezetése alatt. {Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Zajos ellenmondások és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát Tisza visszavonhatta ? Nagy zaj.) Azt a kormányelnök megteheti bármikor. (Altalános nagy zaj. Thaly Kálmán szólásra jelentkezik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk Thaly Kálmánt!) Thaly Kálmán : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Nagyon röviden kívánnék a napirendhez szólani, és kérném erre vonatkozólag a t. elnök ur engedelmét! Madarász József: A ház engedelmét! Thaly Kálmán: ... és a ház engedelmét. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Joga van a házszabályok értelmében szólani!) Tudtommal a dolog jelenleg ugy áll, t. ház, hogy a névszerinti szavazás eredményének kihirdetése után az igen t. elnök ur a miniszterelnök ur indítványának napirendre tűzését indítványozta. A t. miniszterelnök ur pedig erről az oldalról hozzá intézett azon kérdésre, (Halljuk! Halljuk!) hogy mi történik a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatokkal, ugy méltóztatott nyilatkozni, hogy azokat ő visszavonja. Ugy tudom, ismétlem, igy áll a dolog. (Helyeslés Halljult! Halljuk!) Igen sajnálom, hogy abban a perczben épen nem voltam a teremben, azonban társaimtól ugy értesülök, bogy az igen t. miniszterelnök ur nem indokolta bővebben ezen törvényjavaslatok visszavonását. (Egy hang jobb felöl: Nem is kell indokolni !) Engem, megvallom, — de nemcsak engem, mert felteszem ezt az egész ház tagjairól — (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hazafiúi aggodalommal telt lelkemben egy igen égető kérdés kinoz, és pedig az, hogy ezen törvényjavaslatok visszavonatván, mi történik azokkal a bent tartott, most már több mint 80.000-re menő tartalékosokkal és póttartalékosokkal? (Nagy mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon) B. Kaas Ivor: A krokodilüs-könyek kiszáradtak ! Thaly Kálmán:... mi történik azzal a több mint 80.000 tartalékossal és póttartalékossal, s azoknak nagyszámú, részben nyomorban lévő családjaival ? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Ugy van! Ugy van! Önök akarták! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Thaly Kálmán: Én megvallom, nem tudom elnyomni még ez utolsó perczben sem ezek iránt táplált emberi és honfiúi érzéseimet. És ha mi itt a parlamentben akárminő éles harczoknak nézünk is elébe, a meleg részvét és emberi érzés nekem azt sugalja: kérdezzem a miniszterelnök urat, (Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) hogy mi történik ezekkel? Mert nem nézhetem és nem nézhetjük mindannyian közönyös szemekkel az 6 sorsukat. (Nagy mozgás jobb felöl. Zaj u, szélsöbaloldalon.) És, ismétlem, még ezen utolsó perczben fordulok ide is, fordulok oda is. (A bal- és a jobboldalra mutat. Zajos helyeslés jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Mi sem be nem hivtuk, sem haza nem bocsáthatjuk őket! (Felkiáltások jobbról : Hipokriták!) Thaly Kálmán: Annak idejében, a múlt deczember elején épen nekem volt, talán nem épen kis részem abban — s örülök, hogy szolgálhattam ezzel a magam pártjának is, legalább akartam szolgálni — hogy megsajnálva az említett szerencsétleneket, én és e párt vezére és azok, a kik mindezen körülményeket átgondolták, egyhangú határozatra bírtuk a pártot arra nézve, hogy a rendkívüli fegyverekkel való küzdelmet, legfőképen a bent tartott harmadéves katonák és a behívott tartalékosok és póttartalékosokra, s ezek családjára való tekintettel megszüntettük; mert mi az ő szenvedéseikért való felelőséget magunkra vállalni nem akartuk. (Hosszantartó zajos helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások: Lelketlenek, a kik nem igy gondolkoznak!) B. Kaas Ivor: Most önök vállalták magukra ! (Zajos ellenmondás jobbfelöl.) Thaly Kálmán: Én az utolsó perczben is ... . (Zajos felkiáltások a baloldalon: Oda beszéljen, ne ide! Zaj jobb felöl és felkiáltások : A ki az igazságot megmondja, azt nem akarják meghallgatni! Még Thalyt sem akarják meghallgatni! Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat ugy jobbfelől, mint balfelől, méltóztassanak a szónokot meghallgatniJ Thaly Kálmán: Én a legjobb szándóktól eltelve, még az utolsó perczben is felszólalok, remélvén azt, hogy talán sikerül ezt a szerencsétlen nemzetet elhatározó, végzetes, nagy küzdelmektől megóvni és a nevezett nagyszámú egyének és azok családjainak nyomorán még idejekorán segíteni. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ugyanis szenvedéseikért a felelőséget sem én, sem ez a párt el nem vállaljuk és felteszem t. szomszédaim hazafiságáról is, hogy azok iránt ők is olyan részvéttel vannak eltelve, (Felkiáltások jobbfelől: Nincs azoknak hazafiságuk!