Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-381

381. országos ülés 1904- január 21-én, csütörtökön. 93 kozás útját kellő tapintattal megtalálni. (TJgy van! balfelöl.) Higyje el nekem végül a t. miniszterelnök ur, hogy nemcsak az a hazafias tett és nemcsak az a hazafias önfeláldozás az országnak súlyos helyzetében vállalkozni a hatalom átvételére, hanem sokkal nagyobb lelki nagyság, sokkal nagyobb önfeláldozó hazafiság az, hogy ha valaki, akármilyen nagy tehetséggel legyen is különben megáldva, a kellő pillanatban önként és minden keserűség nélkül meg tud válni a hatalomtól, mikor hazájának azzal teheti a legnagyobb szolgálatot. Dixi et salvavi animam meam! (Helyeslés a középen és a baloldalon.) Elnök: Barta Ödön képviselő ur személyes kérdésben kér szót! Barta Ödön: Sághy t. képviselő ur egy gondosan megszerkesztett, kicsiny, de válogatott hallgatóság előtt előadott iménti beszédében, a melyet én is figyelemmel hallgattam, legalább abban az egy részében, a mely engem érdekelt, jónak látta, — bár ismételt felhivásra megnevezni nem akart — egy világos és félre nem érthető allúzióval olyan valamit imputálni nekem, a melynek ellenkezőjéről ő maga volt legjobban meggyőződve, azért — állítom, mert a tények a mellett bizonyítanak — mert beszédje le van irva és azt az elnök ur jóvoltából szó szerint olvasta. (Zaj.) Az a passzus tehát, a melyet nekem szóvá kell tennem, szintén le volt írva. A rögtönzésnek minden kellemetlenségétől megkimólten állott tehát Sághy képviselő ur itt, midőn azt állította, hogy ő olvasta, hogy egy Kossuth párti képviselő egy interwiew alakjában az » Egyetértésiben, — körülirta tehát a helyet, csak a nevet nem mondta meg — a mellett foglalt állást, hogy az ex-lexben való feloszlatás törvényes. A mikor ő ezt állította, akkor én közbekiáltottam, hogy ez nem igaz. Az »Egyetértés«-ben ez az interwiew megjelent és igy ón abszolúte nem akarok e felett a kérdés felett disszertáczióba bocsátkozni, csak annak a konstatálására fogok szorítkozni, hogy abban, a mit Sághy képviselő uraz »Egyetértés«ben olvasott, abból, a mit ő levont, a mit nekem imputált, egy szó sincs. Az én közbeszólásom tehát teljesen jogosult volt, az ő támadása pedig teljesen jogosulatlan. Mert azt csak nem fogja valaki akarni, hogy Sághy'képviselő urnak azt bizonyítsam, hogy ő nem értette meg ezt az interwiew-t; megértette, pedig épen az ellenkezőt állította mai beszédében, mint a mi abban irva van. Itt fekszik előttem, felolvasom a t. ház szives engedelmével szó szerint és nem is nyilatkoztatok ki egyebet. 1904 január 1-én kerületemben időzvén, kerületem egy küldöttsége felkeresett, politikai nyilatkozatot intéztek hozzám ós politikai nyilatkozatot kértek tőlem. Szó volt arról is, van-e kilátás arra, hogy mostanában választás lesz, választás esetén a vármegyék egy része nem fog résztvenni a választásban és hogy ez helyes-e vagy nem. Az erre vonatkozó közlés megjelent a lapokban, az »Egyetértés«-ben is. Megjelent január 5-én, de olyan hézagos volt az a közlés, a szövegből, ugy látszik, kimaradt valami, hogy egészen értelmetlen mondatcsoport állott előttem, a melyet magam sem értettem. Az illetők, a kik érdeklődtek a dolog iránt, hozzám fordultak és igy az »Egyetértésinek alkalma volt egyenesen hozzám intézett kérdés alakjában megkapni tőlem az általam akczeptált szöveget. Természetes, hogy ez az a szöveg, a melyért helytállók, az, a melyet én adtam, de nem az, a melyet a lapok közöltek. Ez a szöveg pedig igy szól (olvassa): »Barta Ödön az ex-lexben való képviselőválasztás lehetőségéről tett nyilatkozatára vonatkozólag, a melyet félremagyaráztak, lapunk munkatársa előtt a következőkben jelezte álláspontját: Az aktuális kérdések között, melyek a közönséget nagy mértékben foglalkoztatják, egyik kérdés az is, hogy vájjon ex-lexben is feloszlatható-e a ház, és ha igen, helyesen járnak-e el a vármegyék, ha az ily módon elrendelt uj választásokat nem foganatosítják? A kérdésnek első része nem bír az aktualitás súlyával különösen azért, mert ha eltérők is a nézetek e tekintetben, hogy alkotmányunk helyes értelmezése szerint lehet-e a házat exlexben feloszlatni vagy nem, a politikai működő tényezők azt, hogy ex-lex daczára a ház feloszlattassék-e vagy sem, meg nem akadályozhatják, lévén a ház feloszlatásának joga a királyra ruházott jog.« Ugron Gábor : Ez az, a mit Sághy mondott! Barta Ödön: Hogy a képviselőház egyik vagy másik tagja igazat ad-e nekem, az vita kérdése lesz. Itt arról van sző, van-e csak egy szó is ebben a nyilatkozatban arról, hogy az ex-lexben való feloszlatás törvényes? (Tovább olvassa): »Kem korlátlan joga ez neki, de preventive megakadályozni őt abban, hogy ezt a jogát valamikor gyakorolja, vagy ne gyakorolja, senkinek sem áll módjában.« Ugron Gábor: Dehogy nem; a miniszter, a ki ellenjegyzi! Barta Ödön: Én mirólunk beszéltem, a parlament tagjairól. Bartha Miklós: Működő tényezők, politikai tényezők, tehát miniszterek is! Barta Ödön: Majd a mikor vita lesz ebben a kérdésben, szívesen állok rendelkezésére! Bartha Miklós: Most van a vita! Barta Ödön: Most nincs vita, én felolvasom a szöveget annak igazolására, hogy az, a mit nekem imputáltak, nem áll. (Tovább olvassa): »Aktualitással bír azonban igenis a kérdésnek azon második része, hogy tudniillik helyesen járnak-e el a vármegyék, ha ilyen ex-lexben történő feloszlatás esetén megtagadnák az uj választás kiírását. Erre a kérdésre én határozottan nemmel felelek. A választásoknak a vármegyék részéről való kiírása és foganatosítása