Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-381

80 381. országos ülés l90b január 21-én, csütörtökön. kormányra bízva, ha annak a fontos szolgálati ágnak intézésében, a melynek felelősen áll élén, tisztán a katonai czélszerüség és katonai szakszerűség szempontja által vezettetik. És én azt' gondolom, ne kívánjuk épen mi magyarok azt, hogy olyan hadügyminiszter képviselje a delegáczidban a hadsereg intézményét, a ki a közjogi viták terére akarna lépni. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Védje meg, ha megtámadják ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én a közös hadügyminiszter urnak azt a magatartását, (Zaj a baloldalon; felkiáltások jobbfelöl: (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) a mely szerint ő az osztrák delegáczióban kifejtett közjogi diskuszsziókba egyáltalán bele nem avatkozott, a kérdés ezen részét sem expozéjában, sem később nem érintette, teljesen korrekt, teljesen helyes. az ő hatáskörének teljesen megfelelő álláspontnak ismerem el, ugy, hogy közjogi szempontból az utolsó hetekben, vagy az utolsó időpontban mint nóvumot a t. képviselő ur semmi egyebet nem hozhat fel, mint az osztrák delegáczióban az egyes delegátusok által tett nyilatkozatokat. Polónyi Géza: Majd hozok én fel nóvumokat ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Már most a t. képviselő urnái, a ki tegnap világosított fel bennünket arról, hogy ő eddig nem obstruált, a mit bizonyosan nem tudtam, (Derültség a jobboldalon-) s egyúttal kijelentette nekünk, hogy jövőre obstruálni fog, a mit bizonyosan szintén nem tudok, (Derültség jobb felöl.) mert hiszen a t. képviselő urat eleven temperamentuma és élénk észjárása esetleg jobb belátásra is viheti még, de mondom, most állott be a t. képviselő urnái az a fordulat, a melynek indokául azon közjogi veszedelmeket állítja fel, melyek a legutolsó időben — ugyebár, mert hiszen most változtatta meg a t. képviselő ur határozatát — beállottak. Hát én kérdem a képviselő úrtól: az az indítvány, a melyet az osztrák delegáczió egy különben igen tiszteletreméltó tagja tett, s azon tény, hogy ezt az indítványt a delegácziónak egy-két, nagy egyéni sulylyal biró tagja is támogatta, hogy ez valóban olyan nóvum a képviselő urnak? Foglaltatott abban bárminő olyan nyilatkozat, vagy elv, a mely újságot képezett volna reánk nézve? Nem tudtuk-e azt épen olyan jól négy héttel, sőt négy hónappal azelőtt, mint a hogy tudjuk ma, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) hogy ezek a körök miként gondolkoznak ? (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Lehet-e bárminő tekintetben ezekre a közjogi momentumokra, ezekre az eseményekre, és illetőleg az állítólag ezekben rejlő közjogi veszedelemre alapítani egy olyan nagyhorderejű cselekedetnek a megindokolását, hogy valaki az alkotmányos, normális működés teréről lelépve, olyan extrém fegyvereket vesz a kezébe, a melyek alapjukban renditik meg magát az alkotmányos életet? (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: Engedelmet kérek, t. képviselő ur, én ebben a közjogi veszedelemben, a mely egyáltalában nem létezik, mert veszedelmet ránk nem hozhat az osztrák delegácziónak bárminő állásfoglalása is, —• de a mely, ha léteznék, létezett már hónapokkal ezelőtt, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) mert épen olyan jól ismertük ezeket a tényeket akkor is, — engedelmet kérek, t. képviselő ur, ebben én mást, mint egy meglehetősen frivol ürügyet az obstrukczióhoz való visszatérésre nem látok. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon.) És ha a t. képviselő ur tovább megy, és azt állítja, (Halljuk!) hogy eltérések vannak a közös hadügyminiszter . nyilatkozatai és a magyar kormány által bejelentett és képviselt reformok között tartalom tekintetében is, — a mire én most nem kívánok kiterjeszkedni, mert meg vagyok róla győződve, hogy igen rövid idő alatt tények fognak ebben a tekintetben is teljes világítást vetni a kérdésre, (Felkiáltások balfelöl: Már régen várjuk.') mondom, ha a t. képviselő ur is osztja ezen aggályokat, ennek egyetlenegy gyakorlati konzekvencziája van: ne állja útját annak, hogy ezen aggályok a maguk helyén, az illető javaslatnál, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) az illető költségvetési tételeknél alaposan megvitattathassanak. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zajos felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Akkor már későn lesz! Mozgás és -zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Mindaddig a míg a magyar parlamenti helyzet mai tehetetlen állapotából ki nem vezettetik; mindaddig, a mig itt teljesen meddő időfecsérlés veszi igénybe a parlamentnek és a kormánynak is idejét, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) mindaddig lehetetlenség a kormányra nézve is, hogy e javaslatokkal teljesen elkészüljön, de hiányzik a tér is arra, hogy ezen javaslatok előterjeszthetők és bemutathatok legyenek. Adjanak a képviselő urak módot reá, hogy a közös hadügyminiszter a nevelésügy kérdésében a delegácziók előtt a legbehatóbb részletes felvilágosításokat megadja; ha nem lesznek vele megelégedve: száz módjuk van a harczot folytatni ott, a hol félbenhagyták. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás és ellenmondás a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Csak a delegáczióra áthárítani mindent! Ugron Gábor: Itt is meg lehet tenni! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Adjanak a kormánynak időt arra, hogy elkészülhessen az alapítványi helyekre vonatkozó javaslatával, a