Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-380

54 380. országos ülés 1904 január 20-án, szerdán. azokhoz pedig nem szabad hozzányúlni. Ezt az elvet megrázkódtatásoknak kitenni nem szabad, mert az igenis megbőszülj a magát, s akkor nem a magyar álláspontra helyezkedik, hanem dr. Derschatta ur bókolásait, gróf Schönborn bizonyítékait fogadja el, azok pártjára áll és nem áll a magyar közjognak álláspontjára. (Igaz! TJgy van! a néppárton és a széloőbáloldalon.) B. Kaas Ivor: Und der Kaiser absolut, wenn er' unseren Willen thut (Halljuk ! Sálijuk!) Rakovszky István: T. képviselőház! ÉQ felveszem dr. Derschatta okoskodásaival a harczot, a midőn azt mondom, hogy ezen rezuluczió nem csak Magyarországnak törvényeivel ellenkezik, a mit bizonyitani felesleges, de képes vagyok bizonyítani azt is, hogy az az osztrák kiegyezési törvény szellemével is ellenkezik. (Halljuk! Halljuk!) Minket, t. ház, csak a magyar törvény irányithat és én könnyen lezárhatnám a vitát e j tétel felállításával dr. Derschatta ellenében. De | én az 1867. deczember 21-iki törvénynyel és j annak eló'zmenyeivel akarom bizonyitani, hogy mikor Ausztriában ezt a törvényt hozták, ott | sem értették azt másként, mint mi értjük ezt Magyarországon. Legelőször azt kell konstatálnom, hogy a mi törvényünk sokkal korábbi keletű. Az osztrák alkotmány ezen törvény alapján garantáltatott, az osztrák alkotmány életbeléptetése mint előfeltételhez volt kötve, ahhoz, hogy a közös ügyeket közösen kezeljük, közöseknek deklaráljuk és azokat közösen intézzük el. Ezen törvény alapján indult meg Ausztriában a törvény kidolgozása, ezen törvényre történt hivatkozás, a mikor 1867-ben az osztrák kiegyezési törvény tárgyaltatott. A mi törvényünk egész határozottan megkívánja és kimondja azt, hogy teljes alkotmányosság fog létesülni Ausztriában is és csak alkotmányos Ausztriával fogunk érintkezésbe lépni. Mit értettek akkor Ausztriában teljes alkotmányosság alatt? Ez alatt Ausztriában azt értették, hogy legalább is olyan alkotmányosság, mint nálunk Magyarországon, mert a magyar törvény 25. §-a azt mondja (olvassa): »A másik alapfeltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő Felsége többi országaiban és tartományaiban életbelépjen, mert Magyarország azon országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe,« Nem gondolhatott tehát a törvény a magyarnál kisebb mérvű alkotmányosságra akkor, a mikor a közös ügyek kezeléséről szól, kisebbre, mint a milyen Magyarországnak magának volt. De ugyanezt gondolták Ausztriában is. Itt van az 1867 november 12-iki ülés naplója. Az előadó, dr. Brestl akkor a következőképen nyilatkozott (olvassa); »A magyar alkotmány visszaállításával egyszersmind ő Felsége a magyar országgyűlés XII, tör vény czikkét szentesitette, melyben az orsztrák országoknak bekövetkezendő konstituczionális hozzájárulásával ! a közös ügyek intéztetnek el.« És mikép inté' zendők ezen közös ügyek ? Ebben a törvényczikkben bentlévő határozmányok mindenesetre a birodalmi tanács hozzájárulását követelik. Ezen törvény egészen ugyanazt tartalmazza, a mit a magyar törvényczikk tartalmaz abban, a mi a közös ügyekre vonatkozik. (Olvassa): »So, dass das Gesetz, gleich dem ung. Gesetztartikel, allé | auf die gemeinsamen Angelegenheiten bezughabenden Bestimmungen enthalte.« Tehát a birodalomban lévő törvényjavaslat azonos a magyar törvényjavaslattal. Csupán ott van különbség, — ezt is mindjárt felfogom olvasni — a hol történelmi reminiszczencziák vannak a törvényjavaslatban. Azt mondja: »Der Ausschuss könnte jedoch nicht verkennen, dass bei der gegenwärtigen Sachlage von jeder Modifikation der einschlägigen Bestimmungen des ungarischen Gesetzartikels abgesehen werden müsse, soll anders der Ausgleich mit Ungarn und mit ihm so dringend nothwendige Ordnung unserer staatlichen Verhältnisse nicht gefährdet, oder mindestens auf eine lange Zeit hinausgesehoben verdén.« Tehát a magyar törvénynek minden határozatainak. tökéletesen egyezni kell az osztrák törvény határozataival, mert ha az osztrák törvényben eltérés lenne a magyartól, akkor ez a kiegyezés beláthatatlan időkre veszélyeztettetnék, (TJgy van! balfelöl.) Azt mondja továbbá: »Der Ausschuss hat sich daher in dem von ihm verfassten Gesetzentwurfe, déssen Annahme er einem hohen Hause empfiehlt, sachlich genau an die Bestimmungen des ungarischen Gesetzartikels XII, in soweit es sich um die Feststellung der gemeinsamen Angelegenheiten handelt, gehalten, und glaubte nur, was die Form betriff t, von der an vielen S telién historische Anführungen und Motive erhaltenden Fassung des ungarischen Gesetzes abweichen zu wollen.« Tehát egészen ahhoz tartotta magát a közös ügyekre nézve, a mit a magyar törvény mond. Igaz, hogy a felségjog nem közös jog, erre ez nem vonatkozik, de abból, hogy az osztrákok mindig hivatkoznak a magyar törvényre, hogy dr. Mende a 25. §-t magyarul czitálja, hogy t. i.: »A magyar alapfeltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő Felsége többi országaiban és tartományaiban is életbelépjen: mert Magyarország azon országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármily közös viszonyokra nézve érintkezésbe.« Következik, hogy ha egy közös intézményre nézve az osztrák felségjog és a magyar felségjog közt ellentét merül fel, a magyar felségjognak kell döntőnek lenni. (Helyeslés balfelöl.) T. képviselőház! Beszédem végéhez közeledem. Előadtam azon kétértelműségeket és bonyodalmakat, a melyek ezen hosszú katonai vita folyamán felmerültek és keresem a kibontakozást. (Halljuk! balfelöl.) Mindazt, a mi eddig