Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-379

44 379. országos ülés 190& január 19-én, kedden. is intézkedett, e tekintetben utánajárt és meg­tudta, hogy ez a két millióra rugó összeg 1903. Julius elejéig a közös honvédelmi miniszter ur kezelése alatt volt. Molecz Dani: Közös honvédelmi miniszter nincs! Ez közjogi botlás! (Zaj a jobb- és a bal­oldalon. Elnök csenget.) Udvary Ferencz: T. képviselőház! Igen szí­vesen veszem Molecz Dániel t. barátom és képviseló'társam helyreigazítását, mert igaza van: ez közjogi botlás, pedig én nem szeretnék olyan közjogi botlást elkövetni, mint Pitreich ur. (Derültség balfelöl.) Tehát kiigazítom, hogy a közös hadügyminiszter kezelte ezen alapítványo­kat ; ma már pedig az csak nem tehető fel, hogy ha a közös hadügyminiszter ur rendelkezése alatt áll ez az összeg, akkor annak gyümölcseit magyar családok gyermekei élvezzék. Minden képviselőnek, legyen az akármilyen párti, eminens kötelessége az, hogy ha az ilyen dolgokról tudomást szerez, arról meg is győződjék, vagy legalább kisértse meg azt, hogy meggyőződést szerezhesen, mert ezek az alapítványok bennünket illetnek, a mi gyermekeinket illetik, azok nevelésére tették le azokat annak idején. Megnyugvással és örömmel vettük tudomásul az akkori véderőbizottsági ülésen a volt honvédelmi miniszter urnak ama nyilatkozatát, hogy megállapodás jött létre oly irányban, hogy jövendőben ezeket az alapítvá­nyokat már most kizárólag a magyar honvédelmi miniszter ur kezelése és rendelkezése alá fogják bocsátani. Ez nagy garanczia minekünk és nagy előny azokra az elszegényedett magyar családokra nézve, hogyha a mai gazdasági viszonyokat vesz­szük tekintetbe, ezen két millió forint uzuális kamatai, a melyek 72.000 koronát tesznek ki, mert hány szegényebb uri család gyermekeit lehet abból kineveltetni a tiszti rangra. Azt kívánjuk természetesen, hogy azok olyan irányú nevelést nyerjenek, a milyent az alapítók czéloz­tak. Mindenesetre nem azzal a czélzattal tették le ezt az alapítványt, hogy azt majdnem egy évszázadon át ne magyar fiuk élvezzék, ne ma­gyar családok istápolását szolgálja, hanem osz­trák családokét. (Helyeslés balfelöl. Felkiáltások a jobboldalon: Három óra. Elég!) Tessék? (Fel­Máltások a jobboldalon: Elég. Már három óra!) Azt hiszem t. ház, hogy ha az a közbeszóló t. képviselő ur, a ki nem tudom, hogy kicsoda, azt gondolja, hogy ez a magyar ifjak nevelé­sére elég, nagyon téved, mert sokkal több mil­liónak kellene lennie, (Derültség a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Félreértés! A be­szédre értettük!) hogy mi olyan generácziót ne­veljünk, a mely igazán megfelelhessen a maga hivatásának magyar nemzeti szempontból. A határozati javaslatot ezennel — miután már előbb felolvastam — van szerencsém a fő­terembiztos urnak átadni és kérem azt az elnök úrhoz juttatni. (Derültség balfelöl.) A javasla­tot pedig nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladt, azért a tárgya­lást most megszakítjuk. A legközelebbi ülés napirendjét illetőleg óhajtok a háznak javaslatot tenni. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szerdán d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki azon tárgyakat, a melyek a mai ülés napirendjére is kitűzve voltak. (Helyeslés.) Hozzájárul a t. ház? (Igen!) Ha igen, akkor ezt a ház határozataként mondom ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 5 j>erczkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents