Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-393

390 3,95. országos ülés Í90 ! 4 hogy akkor még Napóleon nem létezett, csak Bonaparte, — mert olasz és osztrák katonák voltak összevegyülve, és Napóleon egy bátor közbelépésével sikerült az osztrák és olasz had­sereget külön választani egymástól és akkor az egyik a másik után ment haza a maga terüle­tét védelmezni. íme, itt van a kétnyelvű hadsereg. (De­rültség a baloldalon.) A t. delegátus urak abban a pillanatban nem nézhettek utána a hadi leírásoknak és sztratégiai előadásoknak, a melyek a csatákat leírják, de tudni kell, hogy 1796-ban, a mit Jekelfalussy altábornagy ur koronatanuként hozott fel, csak egy része volt az akkori had­viselésnek Olaszországban, mert három hadtest­ben indult Ausztria felé a franczia támadás. Az egyik Olaszországon keresztül. E hadoszlopok vezetésével az első direktórium, a melynek élén Barras állott, Bonaparte tábornokot bizta meg; a másik hadoszlop az alsó-, a harmadik a felső Rajna vidékén ment Ausztria felé, hogy azután Bécsben összpontosulva, ott diktálják Ausztriá­nak a békét. Az egyik rajnai hadtestnek Moreau volt a vezére, a másiknak Jourdan, és az a hadtest, a mely Bonapartéval állott szemben Ausztria részéről, a melyet Baulieu tábornok vezetett, Colli, szard tábornokkal együttesen jó­formán jobbszárnya volt a hadműveletnek. Ezt itt egy kitűnő hadi munkbából ol­vasom ; nem az én találmányom, nem is az én kombináczióm, hivatkozom katonai művekre. Át­néztem a többieket is, körülbelül egyforma né­zetben vannak, főleg ezen ügyre nézve, a me­lyet koronatanuként emiitett fel Jekelfalussy al­tábornagy ur. Mind abban a nézetben vannak, hogy valóban Bonaparténak, ennek a, — lehet mondani,— tüneményes lángelmének,amilyet az emberiség, nem tudom, századokban, vagy csak ezer évben szokott egyszer szülni, ennek a tü­neményes, lángeszű hadvezérnek sikerült, a mint maga Jekelfalussy altábornagy ur is kifejezte, egy bátor, merész, a mint ezt a hadi munka előadja, a stratégiában páratlan oldalmozdulat­tal közébevágni a két hadtestnek, a mely elle­nében állott, és megverte az osztrákokat. De nemcsak megverte, hanem ugy hátravetette őket, hogy mig összeszedhették magukat, ez a lángeszű tábornok hirtelen nekifordult Colli hadtestének és azt is visszavetette. Elmondja ez a munka, hogy ez egy zseniális, merész oldal­támadás volt. De én most mindjárt megfordítom ugyan­ezt a témát, mert a miről Jekelfalussy altábor­nagy ur elfeledkezik, ezen hadi irók felemiitik azt is, hogy hasonló zsenialitással Károly fő­herczeg megverte Jourdan hadtestét, a ki a Rajnán keresztül Moreau-val együtt két had­testben vonult fel, megverte Ambergnél, és pedig ugyanazon zseniális stratégiával, a mely­lyel Bonaparte eljárt, pedig Károly főherczeg hadserege nem egységes volt, mert voltak benne márczius k-én, pénteken. osztrákok, németek és más csapatok is, mig Moreau és Jourdan csapatai egynyelvű franczia hadtestek voltak. Hát t. Jekelfalussy altábor­nagy ur, ha már katonai dolgokat idéz, tessék egész terjedelmében idézni, mert igy én az ő előadását azon czélzattal, azon közjogi finesz­szel látom előadva, hogy a katonai munkákban utána nem nézőket félrevezesse, és mert egy katona, egy altábornagy mondja, hát akkor annak ugy kell lenni, hogy csakugyan azért vesztettek 1796-ban Bonaparte-val szemben az osztrákok, mert a szárdokkal egyesülve, külön­külön hadtestként harczoltak és nem értették egymást, a külön nyelv miatt. Kérek még öt perez szünetet. Elnök: Már volt szünet. (Nagy zaj a bal­és a szélsöbaloldalon.) Kérem, tessék folytatni. Beszéd közben nem lehet ujabb szünetet adni. (Nagy zaj.) Rakovszky István: Zárt ülést kérünk. Majd lesz szünet! Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások bal­felöl: Szünetet!) A képviselő ur már egyizben kért szüne­tet, (Nagy zaj balfelől.) Holló Lajos: Hát hat óráig egyfolytában beszéljen az ember? (Nagy zaj jobbfelöl,) Elnök: Ne méltóztassék az elnök intézke­dési körébe beleavatkozni! (Nagy zaj balfelöl.) Holló Lajos: De beleavatkozunk ! (Folytonos zaj.) Elnök: Tessék végighallgatni az elnököt. A mig be nem végeztem, ne tessék közbe­szólani. Ha a képviselő ur még hosszasabban kivan beszélni és a zárszó jogával élni, akkor meg­adom a szünetet. (Helyeslés balfelől. Zaj.) Más képviselőnek szünet kérésére nincs joga, csak a szónoknak. (Nagy zaj balfelöl.) Szederkényi Nándor: Miután még bővebben kívánok foglalkozni ezen katonai kérdéssel, a mely kissé érdekes és az ország érdekében álló, (Zaj jobbfelöl.) kérem, méltóztassék szünetet adni, (Zaj.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szeder­kényi képviselő ur folytatja beszédét. Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Azért kértem szünetet, mert foglalkozni kívánok még Jekelfalussy altábornagy urnak azon dogma­szerü kijelentéseivel, a melyekkel az egységes szolgálati és vezényleti nyelvet a hadsereg harcz­képességének feltételeként állítja oda, mint katona, mint szakférfiú állítja oda, hang­súlyozva, hogy katona más nézetben nem is lehet. A mivel azt hirdeti, hogy ti pedig kato­nák, a kik ezt a nézetet, ezt a czáfolatlan dogmát — a mely pedig nem létezik, nem áll, — nem osztanátok, fogjátok be a szátokat

Next

/
Thumbnails
Contents