Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-393

380 393. országos ülés IWk márczius í-én, pénteken. alatt lehetséges legyen. Ezzel két irányban jutunk nagy előnyhöz. Ugyanis az ujonczok egy hónappal előbb vonulván be, ugyancsak egy hónappal előbb tesznek eleget szolgálati kötele­zettségüknek. Egy másik eltérés azzal szemben, a mit korábban itt a t. házban kifejtettem, a mi indokolva is volt ugy a politikai helyzettel, mint a hadsereg harczképessége állapotával, t. i. hogy a tartalékosok és a póttartalékosok csak akkor bocsáthatók el a tényleges szolgálatból, ha az 1903-ik évi ujonczjutalék teljesen ki lesz ké­pezve — mondom, ettől eltérőleg — számba véve azokat a rendkivül nagy sérelmeket, a melyeket ezek a visszatartott emberek szenvednek, azon esetben, ha a politikai helyzet ezt abszolúte ki nem zárja, ezen tartalékosokra és póttartalékosokra nézve, abban a szintén rendkivül fontos módozat­ban állapodtunk meg, hogy ezek nyomban az ujon­czok bevonulása után fognak hazabocsáttatni, (Elénk, megújuló helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Ezen körülmény, kapcsolatban az ajánlandó módo­sításokkal, lehetővé teszi, hogy e tartalékosok és póttártaiékosok teljes három hónappal előbb bocsáttassanak haza, mint azelőtt kilátásban volt, és ez a három hónapi időnyerés igen nagy fontossággal bir a mezőgazdaságra is. Ennek illusztrálására bátor vagyok meg­említeni, hogy abban az esetben, ha tényleg sikerül a sorozást azzal a terminussal, a mint jelenleg tervezve van, t. i. márczius 21-ével meg­kezdeni, akkor legkésőbb május elejére ezen tartalékosok és póttartalékosok hazabocsáttat­nak, tehát olyan időben, a mikor a mezei mun­kák még javában folynak, a mikor tehát még valami nagy mulasztás nem történt. Mentül ké­sőbb lesz a sorozás megkezdhető, természetesen annál későbben lehet az ujonczokat bevonultatni és annál későbben lehet a tartalékosokat és pót­tartalékosokat hazabocsátani. Ez tehát elhuzód­hatik esetleg a nyári hónapokig, midőn már az elmulasztott mezei munkákat pótolni abszolúte lehetetlen. (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Mindezekből kivehető, hogy a kormány felelőségének, de kötelességének is tudatában mindent elkövet arra, hogy ezen emberek sorsát enyhítse. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gabányi Miklós: A chlopyi parancskor kel­lett volna . . . (Nagy zaj a jobboldalon. Az elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Elnök : Kérem, ne tessék minduntalan közbe­szólni. Gabányi Miklós: Az igazságot csak sza­bad megmondani. (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök: De csak akkor, mikor a képviselő úron van a szólás sora. Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: De kö­telességem a jövőt is megvilágítani, a mely el­kerülhetetlen konzekvencziával elő fog állani akkor, ha az ujonczok megszavazása késleltetik. Ugyanis időben olyannyira elő vagyunk már haladva, hogy az ujonczoknak a legjobb eset­ben május elején kilátásba vehető bevonulásával katonai és állami biztonsági okokból eljutottunk azon végső határig, midőn a jelen évben, és pedig a közös hadseregnél a harmadik évet, a honvédségnél a második évet szolgáló legénység a rendes időben, vagyis szeptember hó folyamán még szabadságolható lenne. Azon esetben, ha az 1904. évi ujonczjutalékot nem sikerülne október 1-éig bevonultatni, teljesen lehetetlen helyzet állana be és akkor nemcsak ez a legénység, a mely ebben az évben kiszolgál, nem volna haza­bocsátható, de előállana megint az az eshetőség, hogy az 1888 : XVIII. t.-ezikk alapján a most kiszolgált legénységet, mint első éves jövő évi tartalékot és a póttartalékot, ismét szolgálat­tételre be kellene hivni, (Mozgás.) De a most kiszolgált legénységnek őszszel való hazabocsátása szintén igen kérdésessé vál­nék abban az esetben, ha májusban az 1903. évi ujonczjutalékot nem kaphatnék meg. Mert méltóztassék a helyzetet elképzelni. Ha később, június, Julius vagy augusztusban kapnók meg az 1903. évi ujonczokat, akkor őszszel, szeptem­berben, októberben, hogy állanának a viszonyok a közös hadseregnél és a honvédségnél? Akkor rendelkezésre állana pl. a honvédségnél az 1903. évi ujonczjutalék, a mely csak egy-két hónap óta lévén fegyver alatt, majdnem teljesen ki­képezetlen; (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és rendelkezésre állana mint második évfolyam az 1904. évi ujonczjutalék, a mely teljesen kiképe­zetlen. (Ugy van! Ugy van! a jobbóldalon.) És hasonló viszonyok volnának a közös hadseregben is, azzal a különbséggel, hogy itt egy-egy évig kiképzett évfolyam állana még azon kivül ren­delkezésre. T. képviselőház! Ezek olyan állapotok, a melyekért a _ felelőséget egy kormány sem vállal­hatná el, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) és pedig nem vállalhatná el sem a hadseregnek harczképessége tekintetéből, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) sem pedig az állam biztonsága tekintetéből, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Tehát további 78—80.000 embernek ügyéről van itt szó, a kik teljes bizonytalanságban élnek jövőjük iránt. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Feltártam tehát, t. képviselőház, ugy a jelen­legi, mint a jövő helyzet képét; feltártam a jelenlegi helyzet súlyos voltát ós súlyos követ­kezményeit és rámutathatok arra, hogy eltekintve minden más, a nemzeti élet összes ágazatait gyökerében megtámadó hátrányoktól, a melyek az obstrukczió által előállanak, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) csakis ez az egy körülmény, csakis azon körülmény, hogy itt 160.000 hon­polgár legvitálisabb magánérdekének meg­sértéséről van szó, (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) ez egymaga is kötelességévé, erkölcsi kötelességévé teszi a t. képviselő uraknak, a kik rendkívüli fegyverekkel élnek, hogy ha már

Next

/
Thumbnails
Contents