Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-379

32 379. országos ülés 190i január 19-én, kedden. Holló Lajos: Ezzel szemben az illető kép­viselő a házszabályokban előirt azon kötelessé­gének, hogy beszédével kapcsolatban akár elől, akár a középen, akár a végén határozati javas­latot terjeszszen be, eleget tett és következnék az illető hivatalos személyeknek és közegeknek azon eljárása, hogy — a mint szintén a gya­korlat mutatja és igazolja — odamennek az illető képviselőhöz, átveszik a határozati javasla­tot és felviszik az elnökhöz. Ez volt mindig az eljárás ebben a házban és az illető képviselő, midőn itt decidirten, a mint a naplóban is meg van örökítve, megmondotta, hogy ón itt egy határozati javaslatot terjesztek be, az ő ház­szabályokban előirt kötelességének eleget tett, (Ugy van ! bal felöl.) A kik jelen voltunk, a miniszterelnök ur álláspontjának még másik tévességét is láttuk és látjuk, t. i. azt, hogy az illető képviselő ur ezen kifejezés után, hogy én itt egy határozati javaslatot terjesztek be, rövid indokolást bocsá­tott előre, és akkor felolvasta határozati javas­latát, a midőn még a napló tanúsága szerint is ezen szavak után: »akkor is követelnünk kell a következőket«, kettőspont következik és itt pontonkint fel vannak véve azok a kívánalmak, a melyek írásban is beadott határozati javasla­tát képezik. Ennek következtében, ha nem is azon ki­fejezés után, a hogy a miniszterelnök ur kí­vánta, egy határozati javaslatot terjesztett be és ha nem is rögtön, de némi, mondjuk néhány sornyi indokolás után olvasta azt fel. Tehát még a miniszterelnök ur kívánságának is eleget tett a képviselő ur, a mennyibon felolvasta szó­szerint a szöveget, és ha valaki meg akarja állapítani, ezen vita folyamán pedig meg kell állapítani, hogy az ilyen esetben tiz aláírással beterjesztett határozati javaslat megegyezik-e a szöveggel, konstatálhatja ez esetben, hogy ez a hiány is — már a miniszterelnök ur fel­fogása szerinti hiány, — ki van elégítve, de ez szerintem felesleges is. Az alelnök ur fellépését és itteni előterjesz­tését is kell, hogy néhány szóval érintsem, mert sajnos, azt tapasztaljuk, hogy ezek az incziden­sek mindig az alelnök ur elnöklése alatt tör­ténnek. (Ugy van! bal felöl) Gabányi Miklós: Bajszerző az alelnök ur. Holló Lajos: Erre vonatkozólag a t. alelnök ur azt mondotta az előbb, hogy kötelességének tartja a házszabályokat erélyesen alkalmazni. Az ellen, hogy a házszabályok preczize, 1 tehát erélyesen is alkalmaztassanak, nekünk sem most, sem más alkalommal semmiféle kifogásunk nem volt, de hogy a házszabályok pártpolitikai szen­vedélyekkel és pártpolitikai szempontokból ke­zeltessenek, (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) ez az, a mi nálunk épen az alelnök ur agilis természete miatt aggodalmat kelt. Mert ha egy minisztertől, a mint a mostani kívánalmak mu­tatják, a kormány nem is követeli meg a köz­jogi ismereteket — ámbár az egy országnak vagy államnak miniszteri székét, habár közös miniszteri szókét tölti be, — de hogy az, a ki e ház elnöki székében ül, közjogi ismereteket és alkotmányos érzést arra a helyre ne vigyen, teljesen lehetetlen. Ellentétben áll ez azon tra­dicziókkal, a melyeket az elnöki álláshoz mindig fűztünk, a mikor kívántuk és megköveteltük, — ós ez mindig meg is tartatott, — hogy a kit odaállítunk arra az állásra, ne a pártszenve­délyek szemüvegén, a pártizgalmak látó szem­potjából kezelje ezen dolgokat, hanem egyszerűen a tárgyilagosság, az igazság, a méltányosság és a házszabályok törvénye szerint járjon el. (He­lyeslései a néppárton és a szélsöbaloldalon.) A t. alelnök urnak intenczióit nem akarom kétségbevonni. De látjuk, hogy egyik perczben ott azon a helyen (a jobboldal felé mutat) a dúló szenvedélyek izgalmait és szavait röpíti a vele szemben ülő túlsó oldal felé és más felé, a másik perczben pedig fölmegy arra az elnöki székre és ott, ha akarná sem bírná gyakorolni azt a tárgyilagosságot, a melyet azon a helyen gyakorolni szükséges. (Helyeslések a néppárton és a szélsőbaloldalon.) A tegnapi napra lesz még két másik meg­jegyzésem is, a melyek a házban történtek a t. alelnök ur elnöklete alatt, és a melyeket nem a jelen esettel kapcsolatosan, hanem a házszabá­lyok czimén leszek bátor szóvá tenni. Ezt most csak arra az egy kérdésre, a Szederkényi Nán­dor t. képviselőtársam által beterjesztett indít­vány pártolása szempontjából hozom fel, hogy sokszor nem helyesen birálja meg az illető al­elnök ur a dolgok lefolyását. így történt a tegnapi napon is; egy képviselő kijelentette, hogy egy határozati javaslatot terjeszt be, be is mutatta, fel is olvasta, és így később sem volt az elnök urnak jogában azt visszautasítani. Ajánlom tehát Szederkényi Nándor t. kép­viselőtársam indítványának elfogadását. (He­lyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Személyes kérdésben kérek szót, t. ház! Elnök: B. Feilitzsch Arthur személyes kér­désben kért szót. (Halljuk! Halljuk!) B. Feilitzsch Arthur: T. képviselőház! Na­gyon rövid időre leszek bátor a t. képviselőház figyelmét igénybevenni és egész röviden reflek­tálni azon személyes támadásokra, a mikkel jónak látott a t. képviselőtársam engem itt a ház színe előtt illetni. (Halljuk!) (Halljuk! Azt állítja a t. képviselő ur, hogy én ott fenn az elnöki székben pártpolitikai szenvedélyeknek vagyok alávetve. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Nem áll! Zaj. Halljuk! Halljuk!) ' Engedelmet kérek, t. ház, de én arra a térre, a melyen a t. képviselő ur, ugy látszik, állandóan szeret mozogni, hogy csak gyanúsítsak, állítsak, de bizonyítani ne tudjak, (Elénk he­lyeslés a jobboldalon.) nem lépek; (Helyeslés a

Next

/
Thumbnails
Contents