Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-379

30 ä7v. országos ülés 19Í Én nekem azzal a váddal szemben, hogy azzal a czéllal, a melyet én elérni akartam, a képviselő ur nem törődik és az a képviselő urat nem érinti, csak az a rövid megjegyzésem van, hogy legyen nyugodt felőle a képviselő ur, hogy én a magam czéljait, melyeket az életben és hazám érdekében követtem és követek, sohasem fogom a képviselő ur czéljaival felcserélni, (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Én sem, mert nem vagyok szabadkőmives nagymester! B. Feilitzsch Arthur: Második megjegyzésem az, hogy azt a kifejezést, hogy én okvetetlenkedő eljárást követtem, a leghatározottabban visszautasítom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Engem nem vezet ott az elnöki székben egyéb, mint az, hogy a ház tanácskozásainak méltóságát, a ház tanácskozásainak tekintélyét erélyesen és igazságosan a házszabályok keretén belül vezessem. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Hozzátettem, hogy erélyesen és igazságosan és nem is fog tudni a képviselő ur egyetlenegy esetet sem rám olvasni, hogy igazságos ne lettem volna, (ügy van! jobbfelöl.) Legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy én akkor, a mikor a képviselő urnak házszabályok ellenére benyújtani akart határozati javaslatát nem fogadtam el, tisztán és kizárólag a házszabályok rendelkezései alapján állottam, [ügy van! jobbfelöl.) Méltóztassék különben arról is meggyőződve lenni, hogy nem fog tudni a képviselő ur felmutatni egyetlenegy esetet sem 1867-től kezdődőleg, hogy valaki határozati javaslatát akkor adhatta volna be, a mikor beszédét már befejezte, azt a házban fel nem olvasta, annak beterjesztését egyáltalán nem eszközölte és más szónok^már beszól. (TJgy van! jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Én tehát nem vitatkozom tovább, mert nincs mit vitatkozni a dolog felett, (ügy van ! jobbfelöl.) A képviselő ur tévedett és mert a képviselő ur feledékeny volt, és elfelejtett valamit, azt hiszem, sokkal helyesebb volna tévedését és feledékenységét beismerni, mint egy házszabályellenes dolgot kieszközölni akarni. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl. Mozgás bal felől.) Szederkényi Nándor: T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót. Mint a legközvetlenebb szemtanú, kötelességem a következőket elmondani. Én is azt akarom, hogy e házban a házszabályok pontosan megtartassanak. A házszabályok pontos megtartása azonban nem annyit tesz, hogy azok valami ürügygyei kijátszassanak. (Igaz! a baloldalon. TJgy van! a jobboldalon.) B. Feilitzsch Arthur: TJgy van! Ne is tessék kijátszani! Szederkényi Nándor: Határozati javaslatot a szónok beszédének bármely részében adhat elő. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ezt senki sem vonja kétségbe. január 19-én, kedden. Szederkényi Nándor: Kérdés, hogy megtörtént-e ez ebben az esetben? B. Feilitzsch Arthur: Nem! (ügy van! a jobboldalon.) Szederkényi Nándor: Kérdés, hogy báró Kaas Ivor t. barátom beterjesztette-e határozati javaslatát? A naplót hivom fel tanuságul, a melyben ez van (olvassa): »Ezennel én itt egy határozati javaslatot terjesztek be«. B. Feilitzsch Arthur: De mit mond azután! Gr. Tisza István miniszterelnök: Tessék tovább olvasni. Szederkényi Nándor: Engedelmet kérek, a t. miniszterelnök ur az ujabb időben igen igen fiskális modorban igyekezik eljárni. (Elénk derültség és ellenmondás a jobboldalon.) Itt a kérdés az, hogy a ház szine előtt elmondta-e azt báró Kaas Ivor, hogy határozati javaslatot terjeszt be ? (Felkiáltások a jobboldalon: Fog beterjeszteni!) Ez megállapított dolog a napló szerint is. Hogy már most a képviselő indokolja-e bővebben határozati javaslatát és mikép, az az ő dolga. Ez semmiképen sem alterálhatja azt a tényt, hogy határozati javaslatot mutatott be. (Felkiáltások a jobboldalon: Akart benyújtani!) B. Feilitzsch Arthur: Elfelejtette beadni. Szederkényi Nándor: Szerintem kétségtelen, hogy a határozati javaslatot fel is olvasta. (Ellenmondás a jobboldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Nem áll! Szederkényi Nándor: Kérem, t. alelnök ur, azt . . . B. Feilitzsch Arthur: Itt képviselő vagyok. Szederkényi Nándor: . . . nem mondhatja, hogy nem áll, mert idebent sem volt akkor. B. Feilitzsch Arthur: A napló bizonyítja és a tanuk. (Felkiáltások a jobboldalon: Benne van a naplóban !) Szederkényi Nándor: Ha saját szavaira hivatkozik és azoknak hitelességet követel, akkor a szemtanú hitelességét se vonja kétségbe. (Felkiáltások a, jobboldalon: Más is volt itt!) Én itt ültem. B. Kaas Ivor a határozati javaslatát felolvasta és azzal adta át nekem, hogy én nyújtsam be. Én arra azt mondtam: »Ne siess vele, erre még szükséged lehet«, és letettem ide erre a helyre, Sréter Alfréd: Tehát két ember feledkezett meg tennivalójáról. (Mozgás balfelöl és derültség a jobboldalon.) Szederkényi Nándor: A mi házszabályainknak az a szerencsétlenségük, (Felkiáltások a jobboldalon: Hogy vissza lehet élni velük!) hogy a tanácskozást megengedik, ha negyvenen vannak együtt és a határozathozatalra száz képviselő jelenlétét követelik. így bejönnek határozni olyanok is, a kik jelen sem voltak, nem látták a dolgokat és készek most a szemtanú által előadott dolgokat mint általuk látott dolgokat