Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-390

318 390. országos ülés 1904 márczius 1-én, kedden. órakor és annak napirendjére tűzze ki az 1903. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását, kapcsolatban a háromrendbeli jelentéssel, amelyek a ház régebbi határozata szerint ezen javaslattal együttesen tárgyalandók. Endrey Gyula jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Az elnök ur javaslatához magához, t. i., hogy az 1903. évi ujonczjutalékról szóló javaslat tűzessék napirendre, semmi megjegyzésem nincs, ahhoz a magam részéről hozzájárulok. Azonban egy napirendi kérdés tárgyában felvilágosítást szándékozom kérni a mélyen t, elnök úrtól, és a mennyiben a miniszterelnök úrra is tartozik, tőle is. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Méltóztatik emlékezni, t. képviselőház, arra, hogy a múlt évben — gondolom — Julius 30-án a képviselőház egyik üléséből parlamenti bizottság küldetett ki egy vesztegetési affaire megvizsgálása tárgyában. Akkor a képviselőház azon határozatot hozta, hogy üléseit felfüggeszti addig, a mig ezen parlamenti bizottság vizsgálódását befejezte és „jelentését előterjesztette. Ugyanakkor Barta Ödön t. képviselőtársam indítványára, nehogy esetleg hosszasabban szüneteljen az országgyűlés, ezen jelentés beterjesztése, illetőleg az ülések elnapolása záros határidőhöz köttetett. A bizottság valóban megfeszített erővel teljesítette kötelességét, munkálatát befejezte, jelentése azonban csodálatos módon csak hosszabb idő múlva került a ház elé. Vájjon ki van-e nyomatva ez a jelentés vagy nincs, arról nincsen tudomásom; szét van-e küldve, vagy nincs, azt sem tudom. Már most, t. ház, ezen ténynyel kapcsolatban napról-napra jelennek meg hirek, melyek szerint gróf Khuen-Héderváry Károly, a ki ezen kérdésnél személyileg érintve volt, a napokban megjelenő kinevezése folytán újból tagja lesz a kabinetnek. T. képviselőház! Ez a kérdés bennünket kettős szempontból érdekel. Az egyik szempont kizárólag politikai szempont és igy ezzel most bővebben nem foglalkozom, csupán érintem azért, hogy tájékoztassam az országot. Mindenki iudja, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly mint volt miniszterelnök e házban a legaktuálisabb kérdésben, vagyis a felségjogok kérdésében elfoglalt álláspontja miatt a ház nyilt ülésén leszavaztatott. Nem lehet kérdés tárgya az, hogy ilyen fontos kérdésben a kabinet tagjainak egymással szolidaritásban kell lenniök. Ezen küszöbön álló kinevezéssel szemben tehát az a kérdés merül fel, hogy a miniszterelnök közeledett-e gróf Khuen-Héderváry Károly álláspontjához, vagy megfordítva. De, mondom, ezt most bővebben vitatni nem akarom. Az azonban kétségtelen dolog, t. képviselőház, hogy ha addig, a mig egy ilyen parlamenti bizottság beterjesztett munkálata tárgyában a ház még nem határozott, egy ott érdekelt, egyénileg érintett képviselő vagy polgár miniszterré neveztetik ki, ez könnyen arra a felfogásra és jogos gyanúra ad okot, hogy sem a t. miniszterelnök ur, sem ő Felsége nem respektálja a parlamentnek azon autonóm jogát, — vagy legalább is legkisebbiti azt, nem törődik vele — hogy a ^parlament ebben a kérdésben mit határozott. Én tartózkodom, t. képviselőház, egyéni véleményem nyilvánitásától; ezen ügyre vonatkozólag előterjesztett felfogásom benfoglaltatik a kisebbségi véleményben ; nem tudom, mit fog a képviselőház határozni, nem is szándékozom még praejudiciális nyilatkozatot sem tenni e tekintetben, de a parlamentarizmus szempontjából nem közönbös dolog, hogy akkor, a midőn a parlament ilyen kérdésben egy bizottság kiküldését látta szükségesnek, mielőtt a parlament ezen aktát elintézné, a kormány előterjesztése alapján ő Felsége részéről olyan intézkedés történjék, a mely könnyen a parlamentarizmus tekintélyének csorbítására vezethetne, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azért, t. ház, miután a háznak nyilt ülésben hozott határozata van, a mely ezen kérdésnek soronkivüli intézését rendelte el, (Ugy van! Ogy van! a. szélsöbaloldalon) és miután ez a kérdés nem kormányzati kérdés, hanem a parlamentnek tisztán autonóm ügye: mély tisztelettel kérdést intézek az elnök úrhoz, hogy mikor szándékozik ezen parlamenti bizottság jelentését napirendre hozatni; (Helyeslés a baloldalon.) mert ahhoz, hogy ez az akta elaludjék, és hogy a parlament által ezen vizsgálat eredménye itt a ház előtt ne tárgyaltassék, hozzájárulni magam részéről hajlandó nem vagyok, és azt hiszem, hogy ehhez pártom többi tagjai sem hajlandók hozzájárulni. A t. elnök ur felvilágosítását kérem tehát a napirend előtt az iránt, hogy mikor szándékozik az országgyűlés azon határozatát, a mely azt a jelentést itt azonnal és soron kivül tárgyaltatni rendeli, végrehajtani ? (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. ház! Azokra nézve, a miket a t. képviselő ur itt előadott, legelőször tudomására kell hoznom a háznak, hogy az 1903. július 29-iki ülésen bejelentett vesztegetési esetnek megvizsgálására kiküldött képviselőházi vizsgálóbizottság jelentése 421. képviselőházi szám alatt — mert erre nézve is kérdést intézett a képviselő ur — (Mozgás a szélsöbaloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) még a múlt évi október hó 19-ikén szétosztatott; azon bizottság részéről megnevezett előadó Szivák Imre, és ez a jelentés abban a napi jegyzékben, a mely a képviselő urak között mindennap szétosztatik, a tárgyalásra kész ügyek sorába fel is van. véve, mert hiszen én is onnan olvastam ezt ki. (Helyeslés.) Igen természetes, hogy ezen kérdést napirendre kell kitűzni, de felfogásom szerint az országnak tartozunk azzal, hogy mindaddig, a mig az ország a mai ex-lexnek nevezett állapotából ki nem kerül, a törvény-