Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-389

389. országos ülés 1904 január 30-án, szombaton. 313 nek a szerepe, a feladata az, hogy a Béga­csatornában a vízszint lehetőleg egy magasság­ban tartsa, t. L, mikor a Temes-folyó medre megtelik vízzel, azt átvezeti a Béga-csatornába. Azért volt szükség arra, hogy a Béga-csatorná­ban lehetőleg egy magasságban, egy színen tart­sák a vizet, mert a Béga alsó része hajózó csatorna, a felső része pedig fausztató-csatorna. Ennek a mentén különböző iparvállatok kelet­keztek, a melyek vizierőre berendezkedtek. A többek között Kiszetó község mellett több nagyobb vízimalom rendezkedett be csupán csak vizierőre. Most legújabban az őszszel a Temes-Béga­társulat igazgatósága elhatározta, hogy a csa­torna zsilipjét megvizsgálják, vájjon megbírja- e ezentúl is a viz nyomását. Közhírré is tették, hogy ez a zsilip meg fog vizsgáltatni és ez okból a Béga-csatornából a viz leeresztetik, Ugy hir­dették, hogy két-három hétig nem lesz a csa­tornában viz és felszólították ugy a hajózó válla­latokat, mint az iparvállalatokat, hogy a szerint rendezkedjenek be. Azonban azóta elmultak hó­napok, a csatornát még mindig javítják, vizs­gálják és miután épen azok az iparvállalatok, mint pl. a kiszetói malmok arra vannak beren­dezve, hogy a vizet csak a Béga-csatornából kapják, egyáltalában nem tudnak dolgozni már hónapok óta s így ezek a vállalatok igen tete­mes kárt szenvednek e miatt. Egyrészt helyte­lenül hirdették ki az időtartamot, másrészt ennek a társulatnak egyáltalában nem volt jogában a vizet az iparvállalatoktól ily módon elvonni. Erre vonatkozik interpelláczióm első része: a mennyiben kérdem a földmivelésügyi miniszter úrtól, vájjon tudja e a t. miniszter ur, hogy a Temes-Béga vízszabályozási társulat a Kis-Kostély közelében lévő nagy zsilip javítása végett a vizet a Béga csatornájából levezette és ez által számos vízi erőre berendezett iparválla­latnak hónapok óta tetemes kárt okozva, külö­nösen a kiszetói vízi malomtulajdonosokat is károsítja? Hajlandó-e a t. miniszter ur arról intézkedni, hogy a kiszetói malomtulajdonosok megfelelően kártalanittassanak? Ez az egyik interpelláczióm. A másik inter­pellácziómat a következőkben leszek bátor elő­adni. Szintén a Béga vizszabályozó-társulat ügyeivel függ össze. Ugyanis ennek a társulat­nak érdekében egy ottani patakot, melyet Gyertyámos pataknak neveznek, szabályozni és kikotorni kell a legközelebbi időben. A temesi alispán egyszerűen elrendelte, hogy azok a köz­ségek, a melyek a patak mentén feküsznek, végezzék el a munkát vagy pedig vállalják el annak költségeit. Ezek a községek, mint Stancsó­falva, Békás, Aranyág és Margitfalva községek ezt magukra vállalni nem akarták. Az alispán tehát rendeleti utón egyszerűen kirótta e közsé­gek lakosságára a hozzájárulási költségeket. Az alispánnak ezen intézkedése helytelen és törvény­telen volt és azonkívül ugy értesültem, hogy a KÉPVII. HAPLÓ. 1901—1906. XXII. KÖTET. számításba is csúsztak be mindenféle apróbb és nagyobb hibák, összeadási és sokszorozási és egyéb hibák. Azért kérdezem, tudja-e t. minisz­ter ur, hogy Temes vármegye alispánja elren­delte, miszerint a Gyertyámos-patak medre tisztittassék és hogy az ezzel járó terheket Aranyág, Stancsófalva, Rékás és Margitfalva községek lakosságára helytelenül rótta ki és hogy általában számítási hibák is vannak ez intézkedésében ? Hajlandó-e a t. miniszter ur arról gondos­kodni, hogy ez az ügy sürgősen, helyesen és igazságosan elintéztessék ? Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a földmivelésügyi miniszter úrral. Endrey Gyula jegyző: Rákosi Viktor! Rákosi Viktor: T. ház! Interpellácziómnak tárgya röviden az, hogy a kolozsvári nemzeti színház építését a belügyminiszter a bécsi Eell­ner és Helmer czégre akarja bízni. Nagyon sajnálom, hogy a t. miniszterelnök ur nincs itt és igy nem adhat kérdésemre felvilágosítást; mert ugy tudom, hogy a dolog már annyira meg van érve, hogy tavaszszal már meg is kezdi az a czég az építkezést. Január 20-ika körül a belügyminisztériumban egy ankét volt, a hol egy csomó színházi ember és nem színházi em­ber, főispánok, a kolozsvári polgármester és több volt és leendő intendáns voltak jelen és ezen ankétben Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos a többi közt egy előterjesztést tett, a melyből az tűnik ki, hogy bemutatta a Eellner és Hel­mer építészek tervrajzát és ennek alapján fog a színház éjütése megtörténni az ankét határo­zata szerint. Először is azzal szeretnék tisztába jönni, miféle ankét mely ebben határozatot hoz­hat? Tudtommal az ily ankétet Magyarországon, de sehol a világon összehívni nem szokás. Összehívják a szakembereket, mindenki meg­mondja a véleményét, és ebből a hivatott köze­gek, vagy illetékes tényezők leszűrik a határo­zatot, de az ankét maga nem határoz. Micsoda ankét volt az, a mely elhatározta, helyesebben mondva el merte határozni azt, hogy ezt az építést a Pellner és Helmer czég kapja m/íg ? Ez az első kérdésem. Második kérdésem a következőre vonatko­zik: 1901-ben a Nemzeti Színház építését akar­ták per sundam bundám erre a bécsi czégre bizni. Akkoriban az összes hivatott testületek, a magyar mérnök- és épitész-egylet, a magyar építészek szövetkezete, sőt talán az országos iparegyesület is állást foglalt ez ellen, annak bélyegezvén ezt az eljárást, hogy az valóságos szégyen, az egész magyar épitőkar szegénységi bizonyítványa, ha ily fontos építkezést szonika külföldi czégre mernek bizni. (Igaz! a holddalon.) Ebben a tekintetben mi magyarok úgyis rosszul vagyunk nevelve, mert mindig többre becsüljük a külföldit, a magunk dolgát pedig nem becsüljük. Hiszen vannak nagy urak, a kik 40

Next

/
Thumbnails
Contents