Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-389

389. országos ülés 1904 január 30-án, szombaton. 313 nek a szerepe, a feladata az, hogy a Bégacsatornában a vízszint lehetőleg egy magasságban tartsa, t. L, mikor a Temes-folyó medre megtelik vízzel, azt átvezeti a Béga-csatornába. Azért volt szükség arra, hogy a Béga-csatornában lehetőleg egy magasságban, egy színen tartsák a vizet, mert a Béga alsó része hajózó csatorna, a felső része pedig fausztató-csatorna. Ennek a mentén különböző iparvállatok keletkeztek, a melyek vizierőre berendezkedtek. A többek között Kiszetó község mellett több nagyobb vízimalom rendezkedett be csupán csak vizierőre. Most legújabban az őszszel a Temes-Bégatársulat igazgatósága elhatározta, hogy a csatorna zsilipjét megvizsgálják, vájjon megbírja- e ezentúl is a viz nyomását. Közhírré is tették, hogy ez a zsilip meg fog vizsgáltatni és ez okból a Béga-csatornából a viz leeresztetik, Ugy hirdették, hogy két-három hétig nem lesz a csatornában viz és felszólították ugy a hajózó vállalatokat, mint az iparvállalatokat, hogy a szerint rendezkedjenek be. Azonban azóta elmultak hónapok, a csatornát még mindig javítják, vizsgálják és miután épen azok az iparvállalatok, mint pl. a kiszetói malmok arra vannak berendezve, hogy a vizet csak a Béga-csatornából kapják, egyáltalában nem tudnak dolgozni már hónapok óta s így ezek a vállalatok igen tetemes kárt szenvednek e miatt. Egyrészt helytelenül hirdették ki az időtartamot, másrészt ennek a társulatnak egyáltalában nem volt jogában a vizet az iparvállalatoktól ily módon elvonni. Erre vonatkozik interpelláczióm első része: a mennyiben kérdem a földmivelésügyi miniszter úrtól, vájjon tudja e a t. miniszter ur, hogy a Temes-Béga vízszabályozási társulat a Kis-Kostély közelében lévő nagy zsilip javítása végett a vizet a Béga csatornájából levezette és ez által számos vízi erőre berendezett iparvállalatnak hónapok óta tetemes kárt okozva, különösen a kiszetói vízi malomtulajdonosokat is károsítja? Hajlandó-e a t. miniszter ur arról intézkedni, hogy a kiszetói malomtulajdonosok megfelelően kártalanittassanak? Ez az egyik interpelláczióm. A másik interpellácziómat a következőkben leszek bátor előadni. Szintén a Béga vizszabályozó-társulat ügyeivel függ össze. Ugyanis ennek a társulatnak érdekében egy ottani patakot, melyet Gyertyámos pataknak neveznek, szabályozni és kikotorni kell a legközelebbi időben. A temesi alispán egyszerűen elrendelte, hogy azok a községek, a melyek a patak mentén feküsznek, végezzék el a munkát vagy pedig vállalják el annak költségeit. Ezek a községek, mint Stancsófalva, Békás, Aranyág és Margitfalva községek ezt magukra vállalni nem akarták. Az alispán tehát rendeleti utón egyszerűen kirótta e községek lakosságára a hozzájárulási költségeket. Az alispánnak ezen intézkedése helytelen és törvénytelen volt és azonkívül ugy értesültem, hogy a KÉPVII. HAPLÓ. 1901—1906. XXII. KÖTET. számításba is csúsztak be mindenféle apróbb és nagyobb hibák, összeadási és sokszorozási és egyéb hibák. Azért kérdezem, tudja-e t. miniszter ur, hogy Temes vármegye alispánja elrendelte, miszerint a Gyertyámos-patak medre tisztittassék és hogy az ezzel járó terheket Aranyág, Stancsófalva, Rékás és Margitfalva községek lakosságára helytelenül rótta ki és hogy általában számítási hibák is vannak ez intézkedésében ? Hajlandó-e a t. miniszter ur arról gondoskodni, hogy ez az ügy sürgősen, helyesen és igazságosan elintéztessék ? Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a földmivelésügyi miniszter úrral. Endrey Gyula jegyző: Rákosi Viktor! Rákosi Viktor: T. ház! Interpellácziómnak tárgya röviden az, hogy a kolozsvári nemzeti színház építését a belügyminiszter a bécsi Eellner és Helmer czégre akarja bízni. Nagyon sajnálom, hogy a t. miniszterelnök ur nincs itt és igy nem adhat kérdésemre felvilágosítást; mert ugy tudom, hogy a dolog már annyira meg van érve, hogy tavaszszal már meg is kezdi az a czég az építkezést. Január 20-ika körül a belügyminisztériumban egy ankét volt, a hol egy csomó színházi ember és nem színházi ember, főispánok, a kolozsvári polgármester és több volt és leendő intendáns voltak jelen és ezen ankétben Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos a többi közt egy előterjesztést tett, a melyből az tűnik ki, hogy bemutatta a Eellner és Helmer építészek tervrajzát és ennek alapján fog a színház éjütése megtörténni az ankét határozata szerint. Először is azzal szeretnék tisztába jönni, miféle ankét mely ebben határozatot hozhat? Tudtommal az ily ankétet Magyarországon, de sehol a világon összehívni nem szokás. Összehívják a szakembereket, mindenki megmondja a véleményét, és ebből a hivatott közegek, vagy illetékes tényezők leszűrik a határozatot, de az ankét maga nem határoz. Micsoda ankét volt az, a mely elhatározta, helyesebben mondva el merte határozni azt, hogy ezt az építést a Pellner és Helmer czég kapja m/íg ? Ez az első kérdésem. Második kérdésem a következőre vonatkozik: 1901-ben a Nemzeti Színház építését akarták per sundam bundám erre a bécsi czégre bizni. Akkoriban az összes hivatott testületek, a magyar mérnök- és épitész-egylet, a magyar építészek szövetkezete, sőt talán az országos iparegyesület is állást foglalt ez ellen, annak bélyegezvén ezt az eljárást, hogy az valóságos szégyen, az egész magyar épitőkar szegénységi bizonyítványa, ha ily fontos építkezést szonika külföldi czégre mernek bizni. (Igaz! a holddalon.) Ebben a tekintetben mi magyarok úgyis rosszul vagyunk nevelve, mert mindig többre becsüljük a külföldit, a magunk dolgát pedig nem becsüljük. Hiszen vannak nagy urak, a kik 40