Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-387

240 387. országos ülés 1904- január 28-án, csütörtökön. fangon gondolkoznak, hogy mint lehessen a rendet helyreállítani, pedig ez valóságos Kolumbus tojása: tartsák meg a törvényt! Ha nem teszik, egyenesen az anarchia és a szocziálizmus karjába kergetik a nemzetet. Ha önök az erőben és a többségben biznak: azok még többen vannak és még erősebbek, mert munkához szokott karjukkal fizikailag is erősebbek! (Ugy van! balfelöl.) Ha az ország boldogulását akarják, ne azt lessék, hogy Bécsben mit mondanak és ne lefelé Hezitáljanak, ne mindig olcsóbban akarják megcsinálni, a mit odafent kivannak, mert ebbe előbb-utóbb beleszakadnak, T. miniszterelnök ur! Mig az embernek hatalma van és azzal rendelkezhetik, könnyű mindig hányavetiskedni! De ott volt Metternich, a ki mikor 1848-ban Bécsből eltávozott, azt mondta, hogy nagyobb hatalom kényszeritett engem helyem elhagyására, mint a mily hatalma az uralkodónak van. Az a hatalom most is előállhat, mert utóvégre majd megunja az a nép ezt a mindenféle komédiát. A t. miniszterelnök ur azt állítja, hogy a kormánypártnak programmja teljesen ugyanaz, mint a hadügyminiszteré, csak a hadügyminiszter katonai szempontból, ő pedig politikai szempontból nézi a czélszerüséget. De ha politikai szempontból egyszer mégis oda fognak jutni, hogy csakugyan hasznos ós üdvös lenne a magyar hadsereg felállítása, kérdés, hogy a hadügyminiszter ur katonai szempontból czélszerünek fogja-e ezt találni? (Igaz! Ugy van! balfelől.) És voltaképen a törvény szerint ehhez a közös hadügyminiszternek nincs is szava. A magyar hadsereg elhelyezését, ellátását az országgyűlés magának tartotta fönn, neki tehát nagyon kevés elintézni valója van. A miniszterelnök ur a múltkor is mondta, hogy a magyar nevelés kérdése a delegáczió elé tartozik, pedig az nem oda, hanem a magyar országgyűléshez tartozik, És az a csodálatos, hogy akármilyen nyilatkozatokat tesz a miniszterelnök ur, akármennyire kimutatja fekete-sárga lelkületét, folyton veri a mellét, hogy ő milyen magyar hazafi. Hát már az, ha valakinek a hazafisága felett disputálnak, mutatja, hogy milyen értéke lehet annak a hazafiságnak. Magyarországnak századokon át, az volt legnagyobb veszedelme, hogy ő Felsége körül senki sem volt, a ki kellőleg informálta volna. Most sincsen király személye körüli miniszter, pedig oda a legügyesebb, a legokosabb embert kellene állítani, hogy ellensúlyozza a bécsi udvaronezok besugásait. Ez a küzdelem még nagyon rövid, mert csak egy óv óta folyik, és csodálatos, hogy most egyszerre ugy minden összegyülemlett és szemrehányást tesznek nekünk, hogy ennek mi vagyunk az oka. Hiszen önök kezelték 1867 óta az ügyeket, önök intézték az ország sorsát, és most egyszerre olyan rövid idő alatt jutott az ország ilyen siralmas állapotba? Miután riem látom, hogy akár a kormány, akár a többség az ország javát akarná előmozdítani és miután ez a hadsereg, a melynek részére az ujonczmegajánlást kérik, nem az a hadsereg, a melyet az 1867-diki törvény felállít, én egyetlenegy ujonezot meg nem ajánlok, hanem beadom a következő határozati javaslatot. (Olvassa): »Ezen törvényjavaslat visszaadásával utasittatik a kormány ujabb javaslat beadására, a melyben világosan kifejezve legyen, hogy az ujonezok az uj és régi törvényeink értelmében, főleg az 1867 : XII. t.-cz. 11. § ában előirt magyar hadsereg részére szavazandók meg akként, hogy az ennek biztosítását magában foglaló feltételek, melyek a magyar államiság feltételei, pontonkint olősoroltassanak. (.Elénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani! Gr. Tisza ísíván miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Ezelőtt egy héttel tartott felszólalásomban kifejezést adtam azon nézetemnek, hogy a kormány és a többség által az utolsó két hónap alatt követett enyhébb taktikának sikere kizárólag attól függ, hogy azon tiz-tizenkót főből álló csoportja t.képviselőtársainknak, (Mozgás balfelM.) a kik az obstrukcziót nyíltan folytatják, izolálva marad-e, (Mozgás balfelöl.) avagy kapnak-e annyi segélycsapatot, a mennyivel a küzdelmet a sikerre való több kilátással folytathatják. Már akkor mutatkoztak jelei a segédcsapatok jelentkezésének. De én megvallom, annyira képzelhetetlennek, annyira elbihetetlennek tartottam azt, hogy az ország ilyen viszonyai között az obstrukezió sikerét előmozdítsák olyanok, a kiknek erre még annyi jogezimük sinc3, mint az eddig obstruált t. képviselő uraknak, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások balfelöl.) a kik még csak egy plauzibilis ürügyet sem tudnak arra felhozni, és a kik, egy-két kivétellel, az obstrukezióban való résztvételt mindeddig dezavuálták és letagadták, hogy mondom, ilyen körülmények között nem akartam hinni szemeimnek és nem akartam elsietni véleményemnek végleges megalkotását. Fájdalom, t, ház, azóta egy hét múlt el, a mely hétnek tanúsága után valóban már csak a vak nem látja, hogy mi történik, és konstatálnunk kell mint elvitathatlan tényt azt, hogy az obstrukezióban nyíltan résztvevő t. képviselőtársaink legalább is kétszer vagy háromszor olyan számos részétől a háznak többé-kevósbbé még ma is lappangó segítséget kajmak. Holló Lajos: Nyíltan is! Gr. Tisza István miniszterelnök: Nyíltan is, meg nem is nyíltan, egyszer állítják, másszor letagadják, de az eredmény megvan. (Ügy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Ilyen körülmények között a kormánynak számot kell vetni a tényekkel, le kell abból vonm a következtetéseket és teljesitenie kell az azokból rá háramló kötelességet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mielőtt azonban erre vonatkozó-