Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-386

386. országos ülés 1904- január 21-én, szerdán. 225 vényt hozni hirtelen nem lehet, tehát életbe fog lépni Magyarországon, végrehajtva a hadsereg által, az osztrák katonai büntetőtörvény. Életbe fog lépni az osztrák ostromállapot törvénye, életbeléptetik az osztrák törvények azon rendel­kezéseit, a melyek megszabják, hogy háború esetén mekkora területre terjed ki a katonaság biráskodási joga. Azért én ezt meggátolni aka­rom, és nehogy azt higyjék, hogy tisztán csak ellenzéki törekvésekből, ellenzéki ezélzatból és csak ellenzéki elvek szerint teszem meg indít­ványomat, Deák Ferencznek 1868 deczember 6-án előterjesztett indítványának első felét, a mely az elvi elhatározásokat és intézkedéseket foglalja magában, kiírtam és azt határozati javaslatkép be fogom nyújtani. (Helyeslés bal­felöl.) Szól pedig következőképen: »Külháboru és bellázadás eseteiben, ha a külháboru kiütése már kétségtelen, a katonai büntetőtörvényben felsorolt bűntettek miatt a polgári személyek is katonai bíróság alatt állanak. Olyan belzavarok­nál, melyek még nyilt lázadássá nem fajultak, ha a zavarok olyan mérvűek, hogy ostromálla­potot tesznek szükségessé, a polgári személyek feletti bíráskodást is az ostromállapoti törvény fogja megállapítani. Ugyanazért meghagyatik a minisztériumnak, hogy a legközelebbi ülésszakra az ostromállapotot illetőleg részletes^ és kimerítő törvényjavaslatot terjeszszen elő.« (Élénk helyes­lés balfelöl.) T. ház! Én annak a hadseregnek, a mely­nek, hogy önkény-uralmát a jogszolgáltatás terén is fentarthassák, sikerült az országgyűlés­ben Deák Ferencznek elfogadott határozati javaslata daczára is az eddigi állapotokat meg nem változtatni, a maga alaki és a maga anyagi büntetőtörvényeit azonban a barbár alapfor­mákban fen tartani, ujonczot megszavazni nem fogok. (Helyeslés balfelöl,) Hogyha nem zsar­nokságra törekednek, ha nem önkényt akarnak és ha a fegyelmet nem az önkénykedés szabad­ságába, hanem a jogoknak teljes biztonságába vetett bizalomra helyezik, akkor ne mondják azt, hogy katonai törvényt nem lehet csinálni. Mert ott, a hol az állampolgárok jogaikra fél­tékenyek, szabadságaikat meg akarják óvni, de a fegyelem fentartásáról is akarnak gondos­kodni, a hol az utolsó polgárt is erkölcsi lény­nek és személynek tartják, kinek jóakaratát és jóindulatát az ő jogbiztonsága csak fokozza, bátorságát növeli, őszinteségét és határozottsá­gát szaporítja: ott már, uraim, hoztak modern és igazságos katonai büntetőtörvényt. Nem akarok hivatkozni Francziaország, Olaszország katonai büntetőtörvényére, de itt van a kis Bajorország; ez már 1869-ben hozott katonai büntetőtörvényt, a mely katonai büntetőtörvény és eljárás a jogfejlődés terén megkívánt biz­tosítékoknak majdnem egész összegét magában foglalja, mégis a katonai érdekeket, a fegyelem és helyes tekintély érdekeit figyelemmel tartja, KÉPVH. HAPLÓ. 1901 1906 XXII. KÖTET. Igaz, hogy a 70-es évek után a poroszok többször megkísérelték a bajorokat attól a hu­mánus, modern és felvilágosult katonai büntető­törvénytől és eljárástól eltéríteni és rávenni, hogy az általuk fentartott és később megváltoz­tatott katonai büntetőtörvény és eljárás sza­bályait fogadják el; de a bajorok meg nem tették, tudva és érezve azt, hogy egy nemzet, mely valamely haladást egyszer megtesz, attól a haladástól visszalépni nem hajlandó, sőt a nemzetre nézve, ha egy idegen ország törvényeit, melyek barbárok és durvák, alkalmazza, sokkal sértőbb és lealázóbb, mint ha a saját törvényei­nek hatalma alatt van. Poroszország nem bírta kivívni azt, hogy Bajorország egy másik büntető­törvényt léptessen életbe. Bajorország csak egy kis ország Magyarországhoz képest. Hát mi gátolja Magyarország országgyűlését abban, hogy a Magyarországból toborzott és Magyar­országban szervezett ezredekben magyar katonai büntetőtörvény és eljárás lépjen életbe? hogy a m. kir. honvédség és népfölkelés felett a magyar állam szuverén jogából folyó katonai büntető­törvény és eljárás érvényesüljön? (TJgy van! balfelöl,) Semmi egyéb, mint a babona. Vissza­esés és hanyatlás az a hit, hogy Magyarország kötelezve van arra is, hogy lemondjon arról, a mi neki szuverén joga, a mit közösügygyé nem tett, a mire Ausztriának soha befolyást nem engedett. Nincs törvény, mely azt mondaná, hogy Magyarország a katonai büntetőtörvényre nézve Ausztriával köteles volna egyetértésre jutni, Ausztriával megegyezni és ezen megegye­zés alapján egységes katonai büntetőtörvényt alkotni, a mely ugyanúgy van érvényben Ausz­triában, mint Magyarországon, ugy a közös had­seregben, mint a honvédségben. Nem, t. ház. Magyarországra nézve meg­hátrálás, (Ugy van! bal felől.) jogfeladás, (Ugy van! balfelöl.) alkotmányos gyávaság,(Helyeslés. Ugy van! balfelöl.) és a nép jogainak cserben­hagyása, (Ugy van! balfelöl.) hogyha mi fenn nem tartjuk azt az elvet, hogy minden állam­polgár minden állami intézményben a saját államának elveit követelheti. Ha Ausztriában tetszik bármely barbár törvényeket meghozni, bármely barbár büntető eljárást életbe léptetni, ez az ő dolguk, ő náluk a reakczió működése természetes, folytonos és annak uralmát nem tudják kétségbe vonni; ott nemcsak a liberális, de még a demokratikus elvek is alig tudnak utat törni. Itt Magyarországon azonban a libera­lizmust mindenki hirdeti, vallja, itt a magyar nemzeti államnak megalkotását hirdetik folyton; de a mikor arról van szó, hogy Magyarország gyakorolhassa azt a kétségbe nem vont jogát, hogy maga alkossa meg a maga katonai bün­tető törvényét és eljárását: akkor uraim, oda sülyedünk le, hogy a kormány hónapok óta a felett tárgyal, hogy mibe egyezik bele az osztrák igazságügyminiszter, mibe egyezik bele a közös hadügyminiszter és mibe egyezik bele 29

Next

/
Thumbnails
Contents