Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-386

386. országos ülés 1904- január 21-én, szerdán. 225 vényt hozni hirtelen nem lehet, tehát életbe fog lépni Magyarországon, végrehajtva a hadsereg által, az osztrák katonai büntetőtörvény. Életbe fog lépni az osztrák ostromállapot törvénye, életbeléptetik az osztrák törvények azon rendelkezéseit, a melyek megszabják, hogy háború esetén mekkora területre terjed ki a katonaság biráskodási joga. Azért én ezt meggátolni akarom, és nehogy azt higyjék, hogy tisztán csak ellenzéki törekvésekből, ellenzéki ezélzatból és csak ellenzéki elvek szerint teszem meg indítványomat, Deák Ferencznek 1868 deczember 6-án előterjesztett indítványának első felét, a mely az elvi elhatározásokat és intézkedéseket foglalja magában, kiírtam és azt határozati javaslatkép be fogom nyújtani. (Helyeslés balfelöl.) Szól pedig következőképen: »Külháboru és bellázadás eseteiben, ha a külháboru kiütése már kétségtelen, a katonai büntetőtörvényben felsorolt bűntettek miatt a polgári személyek is katonai bíróság alatt állanak. Olyan belzavaroknál, melyek még nyilt lázadássá nem fajultak, ha a zavarok olyan mérvűek, hogy ostromállapotot tesznek szükségessé, a polgári személyek feletti bíráskodást is az ostromállapoti törvény fogja megállapítani. Ugyanazért meghagyatik a minisztériumnak, hogy a legközelebbi ülésszakra az ostromállapotot illetőleg részletes^ és kimerítő törvényjavaslatot terjeszszen elő.« (Élénk helyeslés balfelöl.) T. ház! Én annak a hadseregnek, a melynek, hogy önkény-uralmát a jogszolgáltatás terén is fentarthassák, sikerült az országgyűlésben Deák Ferencznek elfogadott határozati javaslata daczára is az eddigi állapotokat meg nem változtatni, a maga alaki és a maga anyagi büntetőtörvényeit azonban a barbár alapformákban fen tartani, ujonczot megszavazni nem fogok. (Helyeslés balfelöl,) Hogyha nem zsarnokságra törekednek, ha nem önkényt akarnak és ha a fegyelmet nem az önkénykedés szabadságába, hanem a jogoknak teljes biztonságába vetett bizalomra helyezik, akkor ne mondják azt, hogy katonai törvényt nem lehet csinálni. Mert ott, a hol az állampolgárok jogaikra féltékenyek, szabadságaikat meg akarják óvni, de a fegyelem fentartásáról is akarnak gondoskodni, a hol az utolsó polgárt is erkölcsi lénynek és személynek tartják, kinek jóakaratát és jóindulatát az ő jogbiztonsága csak fokozza, bátorságát növeli, őszinteségét és határozottságát szaporítja: ott már, uraim, hoztak modern és igazságos katonai büntetőtörvényt. Nem akarok hivatkozni Francziaország, Olaszország katonai büntetőtörvényére, de itt van a kis Bajorország; ez már 1869-ben hozott katonai büntetőtörvényt, a mely katonai büntetőtörvény és eljárás a jogfejlődés terén megkívánt biztosítékoknak majdnem egész összegét magában foglalja, mégis a katonai érdekeket, a fegyelem és helyes tekintély érdekeit figyelemmel tartja, KÉPVH. HAPLÓ. 1901 1906 XXII. KÖTET. Igaz, hogy a 70-es évek után a poroszok többször megkísérelték a bajorokat attól a humánus, modern és felvilágosult katonai büntetőtörvénytől és eljárástól eltéríteni és rávenni, hogy az általuk fentartott és később megváltoztatott katonai büntetőtörvény és eljárás szabályait fogadják el; de a bajorok meg nem tették, tudva és érezve azt, hogy egy nemzet, mely valamely haladást egyszer megtesz, attól a haladástól visszalépni nem hajlandó, sőt a nemzetre nézve, ha egy idegen ország törvényeit, melyek barbárok és durvák, alkalmazza, sokkal sértőbb és lealázóbb, mint ha a saját törvényeinek hatalma alatt van. Poroszország nem bírta kivívni azt, hogy Bajorország egy másik büntetőtörvényt léptessen életbe. Bajorország csak egy kis ország Magyarországhoz képest. Hát mi gátolja Magyarország országgyűlését abban, hogy a Magyarországból toborzott és Magyarországban szervezett ezredekben magyar katonai büntetőtörvény és eljárás lépjen életbe? hogy a m. kir. honvédség és népfölkelés felett a magyar állam szuverén jogából folyó katonai büntetőtörvény és eljárás érvényesüljön? (TJgy van! balfelöl,) Semmi egyéb, mint a babona. Visszaesés és hanyatlás az a hit, hogy Magyarország kötelezve van arra is, hogy lemondjon arról, a mi neki szuverén joga, a mit közösügygyé nem tett, a mire Ausztriának soha befolyást nem engedett. Nincs törvény, mely azt mondaná, hogy Magyarország a katonai büntetőtörvényre nézve Ausztriával köteles volna egyetértésre jutni, Ausztriával megegyezni és ezen megegyezés alapján egységes katonai büntetőtörvényt alkotni, a mely ugyanúgy van érvényben Ausztriában, mint Magyarországon, ugy a közös hadseregben, mint a honvédségben. Nem, t. ház. Magyarországra nézve meghátrálás, (Ugy van! bal felől.) jogfeladás, (Ugy van! balfelöl.) alkotmányos gyávaság,(Helyeslés. Ugy van! balfelöl.) és a nép jogainak cserbenhagyása, (Ugy van! balfelöl.) hogyha mi fenn nem tartjuk azt az elvet, hogy minden állampolgár minden állami intézményben a saját államának elveit követelheti. Ha Ausztriában tetszik bármely barbár törvényeket meghozni, bármely barbár büntető eljárást életbe léptetni, ez az ő dolguk, ő náluk a reakczió működése természetes, folytonos és annak uralmát nem tudják kétségbe vonni; ott nemcsak a liberális, de még a demokratikus elvek is alig tudnak utat törni. Itt Magyarországon azonban a liberalizmust mindenki hirdeti, vallja, itt a magyar nemzeti államnak megalkotását hirdetik folyton; de a mikor arról van szó, hogy Magyarország gyakorolhassa azt a kétségbe nem vont jogát, hogy maga alkossa meg a maga katonai büntető törvényét és eljárását: akkor uraim, oda sülyedünk le, hogy a kormány hónapok óta a felett tárgyal, hogy mibe egyezik bele az osztrák igazságügyminiszter, mibe egyezik bele a közös hadügyminiszter és mibe egyezik bele 29