Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-383

138 383. országos ülés 1904- január 23-án, szombaton. Polónyi Géza: . . . botokkal és ló nélkül otthagyjanak bennünket t. képviselőtársaink. (Nagy zaj a hál- és a szélsőbaloldalon.) Zboray Miklós: Kiegyeznek azzal is! (Zaj a hal- és a szélsőhaloldalon.) Polónyi Géza: Az invitácziót azonban én más okból sem fogadom el. A római császárságnak első idejében volt az, hogy a halálraszántaknak megengedték, hogy öngyilkosok lehessenek, a mikor azután temetési tisztességben részesítették őket és végrendelkezniük is szabad volt. Az én t. képviselőtársam ezt a szerepet szánja minekünk. Halálra itél bennünket, de megengedi, hogy a 67-es alap védelmében öngyilkosságot követhessünk el, s azután az egyházi szertartást biztositja részünkre. (Élénk derültség a jobb- és a szélsöbaloldalon. Nagy zaj balfelöl.) Zboray Miklós: Nem tudom katholikns vagy-e, vagy protestáns, mert a szerint változik a helyzet. (Nagy zaj a hal- és a szélsőhaloldalon.) Polónyi Géza: Van ennek a beszédnek egy olyan része is, a mely ellen nekem hangosan és ünnepélyesen tiltakoznom kell. (Halljulc! Haltjuk!) A t. képviselő ur Bellarmin tanítványához méltó mezben áll elébünk és azt mondja: az ellenzéki szónak már kevés az értéke, jertek, szegjétek meg szavatokat és harczoljatok tovább! (Zaj a haloldalon.) Bocsánatot kérek, lehet, hogy volt köztünk egy sajnos félreértés, de többé ilyen félreértésnek előfordulnia nem szabad, épen az ellenzéki szóba vetett hit szentsége és a magyar parlamentnek becsülete okából. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon és a jobboldalon.) Tudni fogjuk kötelességünket és sem csábitásnak, sem szirén hangoknak, sem a Mefisztóféle incselkedéseknt k (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon és a jobboldalon.) nem fogunk felülni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon és a jobboldalon.) Ha ők azt tartják szükségesnek, hogy a rendkívüli eszközök alkalmazásával kell a csatát megvívni, ám tessék, de akkor bírjanak is erővel, bátorsággal a felelőség tudatában azt a saját eszközeikkel és a saját embereikkel kivívni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mi ünnepélyes ígéretet tettünk itt a ház előtt, ez az üunepélyes igéret becsületbeli kötelességévé teszi e párt minden tagjának, hogy azt ünnepélyesen magyar becsülettel megtartsa. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon és a jobboldalon.) Ebben, t. képviselőtársaim, senki kételkedni ne merészeljen és ebben senki csalatkozni nem is fog. Zboray Miklós: Láttuk gr. Kkuen-Héderváry alatt! (Halljuk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Vizet neki!) Elnök: Csendet kérek! Polónyi Géza: Lehet a mi politikánk még téves is, — a mint nem hiszem, hogy az — de hogy becstelenséget kövessünk el, arra kaphatók nem vagyunk. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Helyt fogunk állani és követelni fogjuk, hogy az, a mi a nemzet számára igértetetett, megtartassák, de hűségesen megtartjuk az adott magyar becsületszót. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nem fogadom el a javaslatot! (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Buzáth Ferencz: Hát odaát miért nem helyeselnek ? (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Lengyel Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. (A képviselők a jobboldalról kivonulnak. Zaj a baloldalon és felkiáltások: Halljuk! Halljulc!) Zboray Miklós : Szünetet kérünk! Gabányi Miklós: Abtreten! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Krasznay Ferencz: Nem lehet abtretolni urakat! Nem tűri el ezt egy képviselő sem! Erre majd megtanít valaki! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Zboray Miklós: Bemegy a delegáczióba? (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek a ház minden oldalán. (Zaj a jobb- és a haloldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyüket elfoglalni és Lengyel Zoltán képviselő urat csendben meghallgatni. (Nagy zaj a johbés a baloldalon. Felkiáltások a baloldalon: Szünetet kérünk!) Nem lehetvén a csendet helyreállítani, az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Lengyel Zoltán képviselő ur személyes kérdés és a házszabályok czimén kért szót. (Halljuk! Halljuk! a balfildalon.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Már a tegrikpi/-- ülés végén fel akartam szólalni a tegnapelőtt történt esetre vonatkozólag, hogy ugy személyes kérdésben, mint a házszabályok czimén bebizonyítsam azt, hogy én a tegnapelőtti esetben teljesen korrektül jártam el, (Igaz! a baloldalon.) hogy bebizonyítsam, hogy azt a házszabálymagyarázatot, a melyet én követtem, régebben ugy a t. miniszterelnök ur, mint képviselő, valamint Perczel Desző mostani elnök ur, szintén mint képviselő, egyáltalában nem kifogásolta, s hogy ez a házszahálymagyarázat egyenesen gróf Apponyi Albert akkori elnöktől származik. Minden kommentár nélkül egyszerűen fel fogom olvasni a képviselőház 1903. márczius 17-iki ülésének naplójából az erre vonatkozó részt, azután a tegnapelőtti ülés naplójának erre vonatkozó részét, azután levonom a konzekvencziákat az illető megnevezett képviselő urakra nézve. T. képviselőház! Az ilyen eset százszor is előfordult, de sohasem oly pregnánsan, mint