Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

574. országos ülés Í90b január 13-án, szerdán. 283 ez az uj javaslat nemcsak, hogy feleslegessé nem teszi a végleges rendezést; nemcsak, hogy annak útját nem állja, hanem azt egyenesen szüksé­gessé teszi, sőt bizonyos tekintetben sietteti. (Helyeslés jobbfelöl.) Ebből a szempontból fogadtuk el általánosságban a kormány javasla­tát, a mely a legrövidebb és legexpediensebb módot foglalta magában arra nézve, hogy a tisztviselőket ebből az általam előbb ecsetelt helyzetből kiszabadítsuk. Igaz, t. ház, hogy ezen mód iránt bizonyos aggályokat lehet táplálni, a mennyiben a kor­mánynak széleskörű felhatalmazást ad egy ren­delet kibocsátására, a melynek alapján a tiszt­viselők pótlékaikat megkapják. Azonban először formailag is fedezve van ez a felelőség a tör­vényjavaslat és a később beadandó jelentés által, tartalmilag azonban — és ez sokkal fontosabb — nem egy uj czélra kéri a kormány és nem is valamely ismeretlen módokon ezen pénz fel­osztására vonatkozó felhatalmazást, hanem kéri a pénzügyi bizottság által elfogadott és a ház elé terjesztett azon javaslat alakjában, a mely­nek keretei ma is ugyanazok, mint voltak azok, , a melyek egy részét ezen ideiglenes rendezés által akarja a kormány épen betölteni. Azt gon­doltuk tehát, hogy a kormánynak a felhatalma­zás megadható, még pedig a rendezésnek épen azon módjára, a mely a törvényjavaslatban fog­laltatik. A kormány, igaz, választhatta volna azon módot is, hogy egyszerűen százalékosan emeli fel az egyes tisztviselők fizetését, ezt azonban épen az alsóbb tisztviselők érdekében nem tartottuk helyesnek; nem tartottuk helyes­nek — hogy egy pénzügyi hasonlattal éljek — azért sem, mert, valamint az egyenes adóknál tárgyi adóink igazságtalanságát nagyobbá teszi az, hogy a jövedelmi pótadó százalékosan fel­emelte azokat: ugy a tisztviselők fizetésénél is a jelenleg létező fizetési aránytalanságok sokkal kirívóbbakká és elviselhetetlenebbekké lettek volna épen az alsóbb tisztviselők hátrányára és kárára, hogyha a százalékos emelés lépett volna életbe. E helyett a kormány az indokolásban részletesen kimutatott s februárban beterjesztett, általunk áprilisbán szavatolt törvényjavaslatnak megfelelő oly rendszer szerint akarja a tiszt­viselők .pótlakait szabályozni, illetőleg kiutal­ványozni, a mely épen az alsóbb tisztviselők iránt van nagyobb tekintettel, a mely igaz, hogy a korpótlékoknak felsőbb fokozatait nem tölti be, azonban az alapfizetés tekintetében tisztán a magasabb tisztviselők fizetéséből nyir le egyes tételeket. A törvényjavaslatnak ezen általam emiitett rendelkezésein kívül van egy másik fontos ren­delkezése, a mely túlmegy az egyszerű fizetés­rendezés jellegén, a melyre azonban szükség van azért, mert csak olyan ideiglenes rendezést fo­gadhatott el a pénzügyi bizottság, és azt hi­szem, á t. ház is, a mely nemcsak egy bizonyos ideiglenes pótlékot utalványoz ki, hanem olyan módot is talál, a melynek következtében nem zárja el a jövendő rendezést, sőt arra a leg­simább átmenetet nyújtja. Ez pedig abban áll, hogy a javaslat első szakaszában a kormány felhatalmaztatik arra, hogy a fokozatos előlép­tetésnek az 1893 : IV. törvényczikkben meg­állapított rendszerét a törvényhozás további intézkedéséig felfüggeszti. Ez azért szükséges, mert a pénzügyi bizottság áprilisi jelentésében kimutatta, hogy az uj rendezésnek és a fizetési rendszer változásának egyik sarkalatos tétele az, hogy anciennitäs szerinti előlépés megszüntet­tessék; megszüntettessék azért, mert ethikailag káros dolog azt'látni, hogy az állami tisztvise­lők emelkedése az előttük lévőknek egészségi állapotától Van függővé téve, . , . Ugron Gábor: Meg a protekcziótól! Hegedüs Lóránt eióadó: ... a mi gyakorlatilag különféle rangsorozati vitákra vezet, másrészről anyagilag káros azért, mert olyan aránytalan­ságok is vannak, hogy pl. a pénzügyminiszter ur kimutatása szerint ugyanazon állásnak elő­meneteli esélyei az anciennitás mellett az egyik évben három év és nyolcz hónapnak, a másik évben azonban már 26 évnek felelnek meg aránylagosan számítva. Ennélfogva azért is, hogy ez a törvényjavas­lat lehetséges legyen és azért is, hogy ez az uj rendszer inauguráltassék, a kormánynak ezen felhatalmazásra szüksége van, és itt röviden csak azt jegyzem meg, hogy az automatikus előlépésnek ez az uj rendszere, mely a kisebb német államokban kezdődött, lassankint diadal­masan Ausztriából kiindulva az 1870. április 15-iki törvényben, Bajorországon .át került Po­roszországba s mindenütt, a hol a tisztviselői státusnak ugyanaz a rendszere van, mint nálunk, az ancienitás szerinti előlépést már felváltotta és a mely rendszer a legnagyobb tökéletességét Poroszországban érte el, ahol három évenkint nyolcz fokozatban kell a tisztviselőnek előre menni. Még megjegyzem, hogy a pénzügyi bizott­ság helyeslőleg vette tudomásul a kormánynak azt a szándékát is, mely azóta ténynyé is vált, hogy az 1903-ra szóló személyes pótlékokat a tisztviselőknek előlegkép utalványozza, és ennek következtében a tisztviselőket a saját felelősé­gére ezen helyzetből már kiszabadította. Azt hiszem, hogy ebben elmondtam a javaslat főbb vonásait, és azt hiszem, hogy legfeljebb még azt kell kiemelnem, hogy bizonyára magam is elis­merem, hogy ez a javaslat nem olyan, a mely a tisztviselőknek minden igényét, sőt nem is minden jogos igényét elégiti ki. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Azonban mégis egy olyan expe­diens, a mely egyrészről most egyedül lehetsé­ges arra, hogy őket ebből a mai helyzetből ki­szabadítsuk, de másrészről olyan, a melylyel ugy a kormány, mint a pénzügyi bizottság, de azt hiszem, hogy maga a képviselőház is példát mutat arra, hogy a legelső alkalmat, a mely a 36*

Next

/
Thumbnails
Contents