Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-373

2?2 373. országos ülés 190b január 12-én f kedden. nem lehet-e ezt a mondatot kettéválasztani, nem lehet-e kétféle értelmet tulajdonítani azon egy határozatnak ? PL — és ezt ne vegyék gyanúsításnak — ha azt mondják, hogy a szó­beliség és a nyilvánosságra alapítandó az eljá­rás, ez rendben van, ehhez mindenki hozzá­járul ; de az, hogy a magyar állam nyelve érvé­nyesítendő, nem arra vonal kőzik, hogy szóbeli és nyilvános legyen az eljárás, hanem ez külön mondat és itt az áll, hogy mennyiben érvénye­sítendő. Tehát ez értelmezés szerint nyitott kérdés marad, vájjon érvényesítendő-e csak ott, a hol a szóbeliség és nyilvánosság okvetlenül megvan, t. i. az első fórumon, a kihallgatásnál, vagy érvényesitendő-e az írásbeli eljárásnál is, vagyis a jegyzőkönyvek felvételénél, vagy magá­nak az Ítéletnek megfogalmazásánál, mert az sem nyilvános, csak a kihirdetésében nyilvános, továbbá érvényesítendő e a felebbviteli fórumon, a hadtestbiróságoknál és érvényesitendő-e a legfőbb fórumon, s vajjón ott, is azok a magyar okm;ínyok lesznek-e döntők, vagy jjedig hiteles fordítások, s egyáltalában minden írásbeli el­járás németül fog vezettetni P Mert hiszen ez ebben a programmpontban nyitott kérdésnek hagyható, ha a jóhiszeműség hiányzik. Es ennél a második pontnál megint fel­merül előttem az a bizonyos 11. §., a mely a nyelvkérdést a hadseregben felségjognak nyilvá­nítja. Köztudomás szerint ez a felségjog német nyelvre fordította a dolgot, ugy gyakorolta, és ugy kívánja gyakorolni. Ha ehhez a miniszter­elnök ur hozzájárult, ha ehhez az egész sza­badelvű párt hozzájárult, hogyan fogja a katonai bíráskodásnál fentartani a magyar nyelv érvé­nyesítésére vonatkozó határozatát? (Ugy van! Ugy van! a haloldalon.) Hát nem áll-e elő majd akkor az osztrák kormány és az osztrák mi­niszterelnök ellenkező felfogása, a mely azt mondja, hogy hiszen a katonai bíróság is ka­tonai intézmény, az is belevág a hadseregbe, az is belszervezet, az is felségjog, annak nyelvét meghatározni tehát szintén fel-égjog, s ezért ebből az egész törvényjavaslatból ez a passzus ki van hagyva, s azért ebben a törvényjavaslat­ban — ezt a miniszterelnök ur is beismerte — erről nincs szó, ne is legyen szó, mert ez nem tartozik sem a Reicksratkra, sem a magyar országgyűlésre, ez felségjog. Én megütődve mon­dom ezt, de szívesen visszavonnám; kérem is az igen t. igazságügyminiszter urat, vagy mert ez nincs itt, a honvédelmi miniszter urat, nyugtas­sanak meg bennünket, s mondják meg, hogy nincs igy. De a legnagyobb megnyugtatás csak egy lehet: maga az a törvényjavaslat, a melyet nekünk megígértek, a melyet önöknek megígér­tek, a melyben a magyar nyelv érvényesítése megígértetett, terjeszszék be ezt a törvényjavas­latot február végéig. Ezt kérem, s ezért hozzájárulok Kovács Pál t. képviselőtársam indítványához. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Endrey Gyula jegyző: Szederkényi Nándor! (Felkiáltások balfelöl: Az interpellácziók!) Holló Lajos: T. képviselőház! A házszabá­lyokhoz kívánok szólani. Szederkényi Nándor t. képviselő ur maga volna jogosítva kérni be­szédének holnapra való halasztását, de én nem az ő nevében akarok kérelmet előterjeszteni; hanem, t. képviselőház, a tegnapi napon a napi­renddel kapcsolatosan előterjesztetett itt egy olyan indítvány, a mely mára lett áttéve, t. i. Okolicsányi László képviselő ur napirendi in­dítványa. Tekintettel arra, hogy 9 jt 3 órákor úgyis át kell térnünk az interpellácziókra, azt meg­előzőleg pedig a legközelebbi ülés napirendjét kell megállapítanunk, minthogy továbbá t. kép­viselőtársam előterjesztése indokolást igényel, s ahhoz esetleg többen is hozzá fogunk szólani: kérnem kell a t, házat, hogy a vita megszakítá­sával, a következő ülés napirendjének megállapí­tására térjünk át. (Helyeslés a baloldalon.) Szederkényi Nándor: Minthogy már csak egy negyed óra van hátra a tanácskozásra szánt időből, minthogy továbbá méltányolnunk kell azokat, miket Holló Lajos t. képviselőtársam előadott, kérem a t. házat, hogy a vitát most szakítsuk meg és méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnapra halaszthassam, most pedig, az interpelláczió előtt, a legközelebbi ülés napi­rendjének megállapítására térjen át a ház. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Minthogy csak egy negyed óra van már hátra a tanácskozásra szánt időből, a kép­viselő urnak jogában áll beszédének a holnapi ülésre való halasztását kérni. (Helyeslés a bal­oldalon.) Most tehát, a vita megszakításával, az ínferpelláczióra térünk át. Ezt megelőzőleg a legközelebbi ülés napi­rendjére nézve óhajtok a háznak javaslatot tenni. (Halljuk/ Halljuk!) A legközelebbi ülés idejét és napirendjét illetőleg javaslom a t. háznak, hogy a ház leg­közelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és arra tűzze ki ugyanazon napirendet, a mely a mai ülésnek is napirendjét képezte. (Helyeslés a jobboldalon.) Okolicsányi Lászlő: T. képviselőház! Az elnök ur ezen napirendi javaslatával szemben a magam részéről bátorkodom javasolni, hogy a ház a holnapi ülés napirendjére tűzze ki azt a törvényjavaslatot, a mely az állami alkalma­zottaknak engedélyezendő jiótlékokról szól. (He­lyeslés a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Az ujonczjavaslatok után!) Ez a javaslat ter­mészetesen a most tárgyalás alatt levő törvény­javaslat részletes tárgyalásának befejezése után, még a holnapi ülésben, volna letárgyalandó. T. képviselőház! Ezen javaslatom indoko­lásaként hivatkoznom kell röviden elsősorban arra, hogy Kossuth Ferencz igen t. képviselő ur sürgette meg ezen törvényjavaslat tárgyalá­sát, és akkor a t. miniszterelnök ur szives volt

Next

/
Thumbnails
Contents