Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-372
$72. országos ülés Í90Í január íl-én, hétfőn. 24? Ugron Gábor: Nincs is köze hozzá. Ez szuverén külön joga a nemzetnek! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . tehát erre vonatkozó aggálját egyáltalában nem is fejezhette ki. így áll a tényállás. Ed én válaszomhoz csak azon egy megjegyzést fűzöm, miszerint kérem a t. házat, méltóztassék arról meggyőződve lenni, hogy a kormánya programmjában kifejezett ezen ígéretet is a legnagyobb komolysággal igyekszik megvalósítani . . . (Zaj. Felkiáltások balfelöl: Igyekszik! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek! B. Kaas Ivor: Most már leszerelünk! Elnök: Kaas képviselő urat kérem, ne méltóztassék a szónokot zavarni! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... és egész erejével rajta van és rajta lesz, hogy ez a kérdés teljesen kielégítő megoldást nyerhessen. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban, a ki nem nehézségeket akar a kormánynak okozni, de szolgálatot ennek az ügynek tenni, s a ki kivánja, — a mint ezt az interpelláló képviselőtársamról teljes lojalitással felteszem — s a kit az a szándék vezet, hogy valóban a megoldás a nemzet érdekében előnyös és megfelelő legyen, azt arra kérem, hogy várja be türelemmel azt az időt, (Felkiáltások halfelöl: Harmincé egynéhány éve várunk már! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a mely feltétlenül szükséges arra, hogy ez a kérdés nyugodt, objektív megvitatásban és megfontolásban részesüljön és azok az aggályok, a melyek felmerülhetnek és a kérdésnek útját állhatnák, nyugodt, objektív bírálat és megfontolás által oszlattassanak el. Azt hiszem, ez az egyedüli ut, a mely a mindnyájunk által kivánt czélhoz vezet. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Elnök: Gróf Apponyi Albert kivan nyilatkozni. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) A miniszterelnök ur tüzetesen csak az általam formulázott kérdések másodikára felelt, hogy t. i. minő stádiumban van jelenleg az ügy, de abban benfoglaltatik a válasz az elsőre is, a mennyiben, ha jól értettem, válaszának lényege az, hogy miután a magyar nyelv érvényesítésének kérdése egy későbbi stádiumában merült fel a kérdésnek, a mint tényleg a nyárnak vitáiból domborodott ki ez a követelés a legpreczizebben, ennek beillesztése körül egyelőre a magyar kormány a maga körében folytat tárgyalásokat és igy még nem jutott a kérdés azon stádiumaihoz, hogy ezen szempontból a közös hadügyminisztériummal az eszmecsere megindítható legyen. (Zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassanak folytonos közbeszólásaikkal a szónokot zavarni, Szerb György: Folyton gyanúsítanak! Gr. Apponyi Albert: Ennek folytán, t. képviselőház, megczáfoltnak vehetem azt a hírt, mely szerint a tárgyalások megakadtak volna és a magyar nyelv jogai érvényesítésén hajótörést szenvedtek volna. Ezt a tényt megállapítani, gondolom, közérdekű dolog, (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) és én ezt megállapítom a miniszterelnök válasza folytán. Ezenfelül csak ismételhetem azt, a mit a bevezető rövid beszédemben mondtam: én nem tételezem fel a kormányról, hogy ne vegye komolyan azt a kötelezettséget, melyet vállalt, midőn hozzájárult ahhoz a katonai programúihoz, melynek egyik leglényegesebb pontja volt a magyar nyelv jogának érvényesítése a nyilvánosság ós szóbeliség elveire fektetett katonai büntető eljárásban; nem tételezem fel, nem is akarom feltételezni, hogy e tekintetben a nemzetet csalódásnak kitegye, mert lehetetlenság — és ezt nem annyira a ház és az itt lévő képviselő urak és kormányférfiak számára mondom, de azoknak a többi tényezőknek is, a kiket érdekel — hiu törekvés volna csak meg is kísérelni ebben a parlamentben olyan katonai bűnvádi perrendtartásnak keresztülvitelét, a melynek keretében ugy a tárgyalásnál, mint az ítélethozatalnál a magyar nyelv jogai teljesen érvényre nem jutnak. Ennek kijelentésével a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Miután maga az interpelláló képviselő ur a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi . . . (Zaj és ellenmondás a baloldalon.) Ugron Gábor: Nem veszszük tudomásul. Elnök: Kérdem a t. házat, hogy a miniszterelnök urrak az egész kormány nevében adott válaszát tudomásul veszi-e, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, sziveskdjenek felállani. (Megtörténik.) Kétségtelen lévén a többség, a miniszterelnök ur válasza tudomásul vétetik. Minthogy a legközelebbi ülés ideje és napirendje meg van állapítva, az ülést bezárom, (Az ülés végződik d. u. 3 óra 10 pereskor.)
