Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-372
372. országos ülés 190k január 11-én, hétfőn. 243 dályozzák, segit magán adminisztratív utón. Ezen alkotmányellenes felfogással szemben áll Szederkényi Nándor t. képviselőtársam álláspontja és határozati javaslata, hogy a békelétszám törvényesen szabályoztassék és törvényesen állapíttassák meg. En részemről csak egy kisebbrendü határozati javaslatot vagyok bátor beterjeszteni, melynek a ezélja az, hogy legalább ezek a katonai nevelő-intézetek helyeztessenek a magyar honvédelmi miniszter hatásköre alá. Ennek következtében határozati javaslatom, melyet vagyok bátor elfogadásra ajánlani, a következőleg szól (olvassa): » Utasíttatok a kormány, hogy a magyarországi összes katonai intézeteknek a magyar honvédelmi miniszter hatásköre alá helyezése iránt tegyen intézkedéseket.« Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslések a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget); Csendet kérek, t. képviselőház ! Szólásra nincs senki sem feljegyezve. Kérdem a t. házat, kíván-e még valaki az első szakaszhoz szólani ? Szólásra nem jelentkezvén senki, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólani . Münnich Aurél előadó: T. ház! Miután a benyújtott határozati javaslatok valamennyien a véderőbizottság álláspontjával merőben ellenkeznek, kérem, hogy méltóztassék azok mellőzésével a törvényjavaslatnak első szakaszát a beterjesztett alakban az általam ajánlott stiláris módosítással elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon ) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház. A zárszó joga illeti elsősorban Ugron Gábor képviselő urat, Ugron Gábor: T. ház! Én tárgyilagosan fejtettem ki, hogy ezen törvényjavaslat első szakasza gyalázata a magyar nyelvnek és szókötésnek. Az abban használt közjogi kifejezések Magyarország önállóságát tagadják meg, egy összbirodalom fogalma alá rendelik, és Magyarországot a saját nevén nevezni sem merik. Midőn ennek a törvényjavaslatnak a védelmezésére vállalkozott a kormány, méltán elvárhattam volna, hogy bármi röviden is álláspontját indokolja, megmagyarázza, hogy talán külön nyelvtana, külön szókötése van, a mely szerint a magyar törvényhozás a maga törvényeiben a magyar nyelvet csúffá teheti, meggyalázhatja, és épen a törvényhozás az, a melynek nincsen kötelességében, hogy ügyeljen a magyar nyelvnek tisztaságára, a magyar szókötésnek szabatosságára. Pedig ha valamire kell egy törvényhozásnak ügyelni, ügyelnie kell a közjogi kifejezéseknek tisztaságára, a hol a monarchiának két államáról van szó s azon államok egyike Magyarország, s a »monarchia« kifejezés nem jelent egyebet, mint egyszerűen egy felsőbb hatalmat, a melynek egyik részét képezi Magyarország. Miután sem ilyen felsőbb állam, sem ilyen államszervezet, sem ilyen állami szuverenitás nem létezik, én indítványt tettem, hogy ezek a törvényjavaslatból kiküszöböltessenek. mert a magyar közjognak tisztán kellálla nia, különösen épen most, a midőn Ausztriából, magából a császári udvarból, magától a császártól is egyszer-másszor rövid időközökben kétségbevonatott a magyar közjog tartalma. Ezen támadásokkal szemben nem elég, hogy az osztrák miniszter czimére visszautasításokat intézzünk, mert a szó elhangzik, hanem tényekben kell a visszautasításnak megnyilvánulnia. Kell, hogy ki legyen fejlődve a magyar nemzetnek féltékeny gondossága az iránt, hogy törvényeiben a közjogi kifejezések tisztasága megóvassék. Az a nemzet, a mely alszik, midőn minden oldalról támadják és ostromolják, az a nemzet, a mely nem érzi a maga jogát, nincsen méltóságának és szuverenitásának öntudatában, államot nem alkot, annak kormányra szüksége nincs. (Taps balfelöl.) Azt a non-chalance-szerü elbánást tapasztaljuk ebben a t, képviselőházban, hogy nem az érvek a maguk fontossága szerint, nem a kérdések a maguk tartalma szerint bíráltainak meg, hanem az. hogy valamely igazság elismerésre talál-e vagy csak megostromláira is számithat-e, attól tétetik függővé, hogy mennyire unja a kormánypárt a vitát. (Zaj és ellenmondások jobb/elöl.) Bocsánatot kérek: mi arra vagyunk iderendelve, hogy védelmezzük a nemzet jogait. (Helyeslés balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Minket nem azért küldtek ide, hogy önöknek szórakoztatásul szolgáljunk, hanem — akár kellemes, akár kellemetlen, akár könnyű, akár nehéz legyen nekünk e feladat — hogy a nemzet jogait a legnagyobb féltékenységgel oltalmazzuk. Annak a kormánynak, mely idegen államok befolyására állíttatott ide az ország élére, a mely kormány az alkotmányosságnak gúnyjaképen jut az országgyűlés vezetéséhez, a mely kormánynak feje, a miniszterelnök, mint egy császári biztos küldetik ki, (TJgy van! balfelöl. Zajos ellenmondás jobbfelöl.) a mely kormánynyal megalkusznak Bécsben s aztán alkuját elfogadják itt Budapesten, a mely kormány elfogadtatja pártjával azokat az elveket, a melyeket azelőtt egy pár nappal a t. szabadelvű párt által kiküldött bizottság egészen másként, mondhatnám, ellenkezően fogott fel, (Igaz! TJgy van! balfelöl. Zajos ellenmondások jobbfelöl.) a mely kormánynak miniszterelnöke itt előttünk azt hangoztatja, hogy az 1867 :XII. t.-cz, 11. § ában a magyar királynak jog adatott arra, hogy a hadseregben a német nyelvet, egy idegen nyelvet, egy gyűlölt nyelvet alkalmazzon, utálatos érdekekben, a nemzet többségének akaratával szemben : annak a kormánynak igazolnia kell magát! (Igaz! TJgy van! balfelöl. Zaj jobbfelöl.) Gajáry Géza : Németül beszéljen ! Ugron Gábor: Ki beszéljen németül? Gajáry Géza: A képviselő ur! Gábriel von Ugron! Ugron Gábor: Hát ki teremtette meg azt 31*
