Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-371

202 '371. országos ülés 190k- január 9-én, szombaton. Gajáry Géza: Szintén a népszámlálás arányához képest! Molnár Jenő: Hisz Ausztriában is volt szaporodás. De nem azt mondja a törvény, hogy az ujonczlétszám a népszámlálás arányában felemelendő, hanem azt mondja, hogy a népszámlálás alapján felosztandó. Ezt mondja az 1889, évi törvény, hogy t. i. nem felemelendő, hanem felosztandó. Csakhogy mireánk a törvény ezen rendelkezését ugy alkalmazza, hogy felemelendő, Ausztriára pedig akként, hogy felosztandó. T. képviselőház! Én teljesen köz jogellenesnek tartom azt, hogy mi megállapítsuk a közös hadseregnek, egy nem létező szervezetnek ujonczmennyiségét. Mi közünk nekünk Ausztriához ? Négy év óta folytonos provizórium van. Azt hiszem, csak az idén történt meg, hogy a törvénynek megfelelőleg az osztrák képviselőház elfogadta ezt az ujouczjavaslatot. De a 14. §. nincs hatályonkivül helyezve. Ausztriának ma sincs alkotmányos kormánya, ma is hivatalnok, kormánya van. tehát, ha szigorúan veszszük, Ausztriának még ma sincs alkotmánya oly értelemben, hogy ott a népakarat tudna érvényesülni, az a népakarat, a melynek érvényesülésébe beleegyezett az uralkodó a mi törvényünkben, az 1867: XII. törvényezikk 25. §-ában. T. képviselőház! Négy év óta tart ez a provizórium, négy év óta volna jogunk ahhoz a törvény alapján, hogy az önálló hadsereget felállítsuk, Miért nem terjesztik be tehát a törvényjavaslatot a kellő időben? Hiszen tudok esetet, — két évvel ezelőtt — a mikor még ezek a viszonyok nem állottak fenn, b. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ur akkor is ex-lexben terjesztette be a javaslatot, talán január 18-án. Ha tehát a kormány részéről történik valami hiba vagy késlekedés, az önök előtt indokolt, de a mikor mi egy nemzeti küzdelmet felytatunk hónapokon keresztül, a nemzetnek törvényes jogaiért, azt önök indokoltnak, elfogadhatónak nem tartják. T. képviselőház! Én sérelmesnek tartom nemcsak azt, hogy közösen állapitjuk meg ezt a számot, hanem sérelmesnek tartom azt is, hogy Ausztriával szemben nem lépünk fel a törvény szavaira való hivatkozással és nem állítjuk fel az önálló hadsereget, a mihez pedig nekünk kétségtelen jogunk van. Hiszen mit ér az. h« nekünk törvénybiztositotta jogaink vannak, de azokat nem érvényesíthetjük ? Mit ér az, hogy ha a törvényhozásnak joga van megállapítani az ujonczmegajánlás feltételeit, de jogával valósággal nem élhet? Hiszen látjuk, hogyha mi nem szavazzuk meg az ujonezot, erőszakkal bentartják a régit. Hát akkor hol van a törvényhozásnak az a joga, hogy az ujonczmegajánlás feltételeit megállapíthassa és az ujonczlétszámot meghatározhassa ? De azután hol van a szuverenitás egyformasága? Hol van meg, a törvényhozás egyik faktorának azon joga, a melylyel a törvényhozás másik fakto király bir ? Hiszen ha a törvényhozás nem parirozik, a képviselőházat egyszerűen feloszlatják, ellenben a törvényhozásnak soha nincsen hatalmában a királyt csak valaha is felelőségre vonni. Szőts Pál: Tanácsosait felelőségre lehet vonni! Molnár Jenő: Hát hol van meg itt az egyforma jog? Hiszen most is bebizonyosodott, hogy bár a törvényekben biztosított jogunk megállapítani az ujonczmegajánlás feltételeit, ime, itt állunk, megszabjuk a feltételeket, ezeket nem adják meg s a kormány abba a helyzetbe jut, hogy törvénytelenségeket kell elkövetnie s mégsem adja meg a feltételeket, önök pedig mégis minket okolnak azzal, hogy az ország rendes gazdasági viszonyait megzavarjuk s az ország kormányzásának menetét megakasztjuk. így vagyunk, t. képviselőház, az 1899. évi XXX. t.-czikkel. Mit ér az a jogunk, hogy addig, a mig az autonóm vámtarifa el nem készül, a kormánynak még csak tárgyalásokba sem szabad bocsátkoznia Olaszországgal, mikor azt látjuk, hogy nemcsak hogy tárgyalásokba bocsátkozott, hanem még megállapodásokat is létesített. Hiszen akkor dobjuk a Dunába mindezen törvényeket, mert ezeknek, ha nem tartjuk meg, semmi néven nevezendő értelmük sincs. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ha a törvényben biztosított azon jogunkkal szemben, hogy az ujonczmegajánlás feltételeit mi állapíthatjuk meg, önök mindig az erőszakra támaszkodnak, akkor semmi alkotmányos tárgyalásnak értéke nincs. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ki veszélyezteti tehát a parlamentarizmust? Ki veszélyezteti az alkotmányt? Hiszen az alkotmányt nem önök tisztelik, hanem az az utolsó kis parasztember, a ki azt sem tudja, hogy micsoda az, csak annyit tud, hogy az valami szent babona, a mihez hozzányúlni nem szabad. Önök tudják, hogy micsoda és még sem tartják tiszteletben. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) Hiszen mi tudjuk, hogy mi az alkotmány, hogy az a törvények összessége, az állampolgároknak egymáshoz, és az államhatalomhoz való viszonya, de az a paraszt nem tudja és mégis, a mikor meghallja azt, hogy az alkotmány veszélyben forog, ime mindjárt mellónk áll; pártolja működésünket és bizalommal van irántunk. (Ugy van! balfelöl.) Önök pedig, a kik tisztában vannak minden egyes törvénynyel, önök azok, a kik akkor, a midőn mi a népnek, a nemzetnek ezen szent babonáját meg akarjuk védelmezni . . . Szőts Pál: Hogy babonázzanak meg! (Egy hang jobbfelöl! Meg van ö már babonázva! Derültség jobbfelöl.) Molnár Jenő: Mi az, kérem? Én nagyon szívesen látom a t. képviselő urakat itt a porondon. (Derültség jobb felől. Halljulc! a balolda\ Ion.) Tessék odaállani és azután állításaim I ellenében érveket felhozni, (Egy hang a szélső-