Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-370

188 3]U. országos ülés I90í január 8-án, pénteken. bizonyos mértékig, lelepleződtek olyan tények, a melyeket eddig helytelenül Ítéltek meg. Ugron Gábor: Nem ! Helyesen! Polónyi Géza: Kérném alássan, én ennek a határozati javaslatnak szövegezésébe nem foly­tam be, és a miniszterelnök úrral ez ügyben személyesen nem is érintkeztem. Nekem Thaly Kálmán t. képviselőtársam és Kossuth Fe­rencz pártelnököm azt mondották, hogy a mi­niszterelelnök ur azt a formát hozta javaslatba, hogy ezen határozati javaslat mellé tétes­sék hozzá: tehát a mostani állapotok megvál­toztatása is törvénynyel lehetséges, azaz hogy csak törvénynyel változtatható meg a mostani állapot is. A mire én azt jelentettem ki, hogy ennek a toldásnak felvétele annyit jelentene, hogy van egy törvény, a melyet módosítani kell, vagyis ez hallgatagon jelentené azt, hogy mi hozzájárulunk ahhoz, hogy abban a ll. §-ban tényleg a felségjogok alapján benne van a ve­zérleti és vezényleti nyelv feletti rendelke­zési jog . . . Ugron Gábor: Nincsen benne! Polónyi Géza: ... a mi pedig benne nincsen ! Ugron Gábor: Sem király, sem császár, sem miniszterelnök azt bele nem teheti. Polónyi Géza: Ha a t. miniszterelnök ur azon nyilatkozatok után, melyek szerint ő a házban semmiféle határozat alakjában azt az álláspon­tot verifikáltatni nem kivánja, a mely a vezérleti és vezényleti nyelvre vonatkozólag a szabadelvű pártban elfogadtatott, ezt most is igy érti, akkor tulajdonképen csak véleményeltérés volna közöttünk a felségjogok tartalma tekinte­tében. Ha azonban a t. miniszterelnök ur mai nyilatkozatában az foglaltatnék, hogy ezen hatá­rozati javaslat tartalmazza, vagy legalább lehe­tővé teszi annak a magyarázatnak megengedését, hogy a felségjog a nemzeti nyelv felett való ren­delkezési jog is. akkor csakugyan oly nagy mér­tékű félreértés forog fenn köztünk ezen határo­zati javaslat lényege tekintetében, hogy én kény­telen lennék ezt pártom elé vinni, mielőtt ebből más konzekvencziákat levonnék. B. Kaas Ivor: Pedig igy van! Polónyi Géza: Lehet, hogy igy van. A chlopyi hadiparancsnak azon álláspontja, mely »örökletes jog«-ról szól, alkotmányba ütköző, mert a Felségnek még a trónörökléshez való joga is csak feltételes, mert hitlevéltől és koro­názási eskütől függ; tehát még ezt * sem lehet feltétlenül örökölni. Nálunk nincs abszolút Örök­lési jog. De, t. képviselőház, ez iránt ne legyen félreértés közöttünk. Én a magam részéről is — és meg vagyok róla győződve, hogy pártom is — sohasem járultunk volna hozzá oly harcz leszereléséhez, a melynek alkalmával kétség tár­gyává lehetne, mintha mi, a függetlenségi párt, oly határozati javaslatot terjesztettünk volna elő, a mely mellett az a magyarázat lehetséges, hogy a felségjogban benne van a vezérleti és vezényleti nyelvre vonatkozó rendelkezési jog is. Erre nézve ne legyen félreértés. Azért szólaltam fel, hogy kijelentsem, hogy ha ez iránt közöttünk félreértés van, feltétlenül kötelességemnek fogom tartani a párt álláspont­ját ebben a tekintetben provokálni, mert ilyen­hez a magam részéről nem járultam hozzá, ós nem is fogok hozzájárulni. (Zaj a baloldalon.) Csávolszky Lajos: Pedig ez igy van!, Elnök: A miniszterelnök kivan szólani. B. Kaas Ivor: Tiszta bort kérünk! (Fel­kiáltások a jobboldalon: Vizet! Vizet neki! Nagy derültség a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Egyáltalán nem értem a t. képviselő urnak ezt a most felmerült skrupu­lusát vagy aggodalmát. Polónyi Géza: Ha határozati javaslatunkat ugy tetszik érteni, nem tehetek máskép. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ezt a ha­tározati javaslatot — szerintem — nem lehet ugy érteni, hogy az eldönti azt a kérdést, hogy az 1867: XII. t.-cz. 11. §-ában mi foglaltatik. Polónyi Géza: Ez helyes! Gr. Tisza István miniszterelnök: Csak azt kívántam az előbb is megjegyezni, hogy e hatá­rozati javaslat nem prejudikál e kérdésnek, s hogy én ezt a kérdést hajlandó vagyok a t. képviselő urakkal más alkalommal megvitatni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ezt mond­tam, semmi mást. Hangsúlyoznom kellett, hogy a kérdést, mely közöttünk kontroverzia tárgyát képezi, e határozati javaslat nem ^ dönti el és eldöntésének nem is prejudikál. (Elénk, helyes­lés a jobbóldalon.) Polónyi Géza: Ez helyes, ezt akczeptálom! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! (Zaj.) Csen­det kérek a ház minden oldaláról! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, bátorkodom a legközelebbi ülés napirendjére vonatkozólag előterjesztést tenni. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak az elnököt csendben meghallgatni. Javaslom, hogy a holnap, vagyis e hó 9-én délelőtt tiz órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék ki az 1889. évi VI. t.-cz. 14., valamint az 1890. évi V. t.-cz. 3. §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és a haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, továbbá az 1903. év­ben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat és az ezzel kapcsolatos jelentések. Hozzájárul a ház ? Ha hozzájárul, akkor ezt határozatképen kimondom és az ülés bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 25 pereskor.)

Next

/
Thumbnails
Contents