Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-370

37Ű. országos ülés 190í január S-ám pénteken. 185 zényleti nyelv kérdésében való jognak is kizá­rólagos forrása a törvényhozási utón megnyilat­kozó nemzeti akarat, akkor azzal a határozati javaslattal nemcsak egy formulának a promul­gacziójáról van szó, a melyet felnőttek oktatá­sának szokás nevezni, hanem benne van egy közjogi aktus, a mely a chlopyi hadiparancs­csal szemben megállapítja azt, hogy az a felfo­gás, mintha itt a nemzeti vezérleti és vezény­leti nyelv felett való rendelkezési jog bármikor és valaha kizárólagos felségjog gyanánt kezel­tetett volna, közjogunk értelmében teljesen helytelen. Már most nem akarok én akadémikus kér­dések felett az ügy mostani stádiumában vitat­kozni, csak egyet akarok még ezzel szemben megállapítani. A mi álláspontunk mindig az volt, hogy az 1867 :XII. t.-cz. 11. §-ában fog­lalt felségjogban, a melynek az egységes vezér­let, vezénylet és belszervezet tekintetében való tartalmát addig, mig az 1867 : XII. t.-cz. fenn­áll, mi soha kétségbe nem vontuk, a nyelv felett való rendelkezés joga benne nem fog­laltatik. Már most köztünk és a t. többség között az a véleménykülönbség forgott fenn, hogy az u. n. kilenczes bizottság elaborátuma alapján párthatározat enuncziáltatott, a mely szerint a t. szabadelvű párt programmpontját képezi az, hogy abban a 11. §-ban a vezérleti és vezényleti nyelv felett való rendelkezés joga is benfoglal­tatik és ennek folytán a Felségnek annak meg­állapításához joga van. T. ház! Azt akarom, hogy őriztessék meg Magyarország képviselőházának naplójában erre vonatkozólag a következő tényállás: Köztünk beszélgetés tárgyát képezte az ezen felségjogra vonatkozó szabadelvüpárti megállapodás és az első lépcsőfoka ennek a beszélgetésnek az volt, hogy mi azzal szemben, hogy a szabadelvű párt ezen álláspontját bármi módon verifikálni szán­dékozik, vívmánynak tekintettük volna már azt is, hogy ha ígéret tétetik arra, hogy ezen meg­állapodásban promulgált szabadelvüpárti hatá­rozat ide a képviselőházba sem interpelláczióra adott felelet alakjában, sem semmiféle határozat alakjában be nem hozatik, ugy hogy a nemzet törvényhozása, illetőleg annak képviselőháza szankczionálja ezt a szabadelvüpárti programm­pontot. Már most Ígéretet kaptunk arra, és ez tiszteletreméltólag be is váltatik, hogy t. i. a szabadelvű pártnak nem szándéka, annál ke­vésbbé szándéka a miniszterelnök urnak a tör­vényhozás termében ilyen határozatot provo­kálni és azzal mintegy szankcziónálni a szabad­elvű párt álláspontját. Már most, t. képviselőház, ezen tények után történt az, hogy köztünk és a szabadelvű párt közötti megbeszélések alapján és folytán mi lehetségesnek tartottuk azt, hogy a rendkívüli eszközökkel való küzdelem folytatásától bizonyos feltételek teljesítése ese­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. tén jó lélekkel, hazafias meggyőződéssel el­álljunk. Ezen feltételek egyike volt, hogy ezen határozati javaslat, ugy, a hogy szól, sem hozzátéve, sem el nem véve belőle semmit, terjesztessék elő. Már most, miután közöttünk a múltra nézve vita tárgyát képezi az, hogy a 11. §-nak mi a tartalma, kérde­zem én, ezen határozati javaslat után, váj­jon bármikor, ha oknyomozás folytán va­laki Magyarország történelmének megírására vállalkozik és kérdést intéz az iránt, hogy benfoglaitatik-e a felségjogban, a 11. §-ban a nemzeti vezérleti és vezényleti nyelv felett való rendelkezés joga, akkor ezen határozati javaslat után mély tisztelettel kérni fogok mindenkit, hogy feleljen lelkiismeretes meggyőződése szerint, mert ha ebben a határozati javaslatban az fog­laltatik, hogy a törvényhozási utón megnyilat­kozó nemzeti akarat forrása minden jognak, tehát a vezérleti és vezényleti nyelvre vonatkozó jognak is, akkor, t. képviselőház, kérdeznünk kell: mikor volt hát Magyarország történetében az a korszak, a mikor a törvényhozásnak egyik faktora, a nemzet képviselőháza és a főrendiház hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar hadsereg­ben a vezérleti nyelv ne a magyar, hanem a német legyen ? (Ugy van! Ugy van! a szélső­baloldalon.) Itt van, t. képviselőház, ennek a határozati javaslatnak értéke, és én köteles vagyok itt nyilt őszinteséggel még többet is kijelenteni. Ezen tárgyalások során ennek a határozati javaslat­nak kiegészítő részeként proponáltatott a t. miniszterelnök ur részéről az, hogy vétessék bele az is, hogy ennek folytán a mostani állapotnak megváltoztatása törvény utján lehetséges. Hát, t. képviselőház, — és én erre fektetem a súlyt — ennek a toldásnak hozzáillesztését a magam részéről nemcsak elleneztem, de a magam részé­ről tulajdonképen ezt még pártkérdésnek is vol­tam hajlandó tekinteni. Miért, t. képviselőház ? Azért, mert az volt az én meggyőződésem, hogy mihelyest ilyen toldás tétetik hozzá a hatá­rozati javaslathoz, akkor abban hallgatagon benne foglaltatik az is, hogy a mostani álla­pot törvényen alapuló állapot, mert csak ugy lehet valamit törvénynyel megváltoztatni, illető­leg törvényt módosítani, ha létezik törvény, a melynek módosításáról szó lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Már most, t. képviselőház, igenis én ennek elhagyását kértem, kívántam, feltételül tűztem, természetesen párthozzátartozóimnak beleegye­zésével, s köszönettel vettem és veszem, hogy a t. miniszterelnök ur ennek elejtéséhez hozzá­járult. Már most, t. képviselőház, ezen történelmi előzmények után én a magam részéről igy vetem fel magamnak a kérdést, nemcsak a jövendő, hanem a múlt szempontjából is, mert a múlt­ban sem volt soha semmiféle jognak más for­rása, mint a törvényhozási utón megnyilatkozó u

Next

/
Thumbnails
Contents