Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-370

37Ű. országos ülés 190í január S-ám pénteken. 185 zényleti nyelv kérdésében való jognak is kizárólagos forrása a törvényhozási utón megnyilatkozó nemzeti akarat, akkor azzal a határozati javaslattal nemcsak egy formulának a promulgacziójáról van szó, a melyet felnőttek oktatásának szokás nevezni, hanem benne van egy közjogi aktus, a mely a chlopyi hadiparancscsal szemben megállapítja azt, hogy az a felfogás, mintha itt a nemzeti vezérleti és vezényleti nyelv felett való rendelkezési jog bármikor és valaha kizárólagos felségjog gyanánt kezeltetett volna, közjogunk értelmében teljesen helytelen. Már most nem akarok én akadémikus kérdések felett az ügy mostani stádiumában vitatkozni, csak egyet akarok még ezzel szemben megállapítani. A mi álláspontunk mindig az volt, hogy az 1867 :XII. t.-cz. 11. §-ában foglalt felségjogban, a melynek az egységes vezérlet, vezénylet és belszervezet tekintetében való tartalmát addig, mig az 1867 : XII. t.-cz. fennáll, mi soha kétségbe nem vontuk, a nyelv felett való rendelkezés joga benne nem foglaltatik. Már most köztünk és a t. többség között az a véleménykülönbség forgott fenn, hogy az u. n. kilenczes bizottság elaborátuma alapján párthatározat enuncziáltatott, a mely szerint a t. szabadelvű párt programmpontját képezi az, hogy abban a 11. §-ban a vezérleti és vezényleti nyelv felett való rendelkezés joga is benfoglaltatik és ennek folytán a Felségnek annak megállapításához joga van. T. ház! Azt akarom, hogy őriztessék meg Magyarország képviselőházának naplójában erre vonatkozólag a következő tényállás: Köztünk beszélgetés tárgyát képezte az ezen felségjogra vonatkozó szabadelvüpárti megállapodás és az első lépcsőfoka ennek a beszélgetésnek az volt, hogy mi azzal szemben, hogy a szabadelvű párt ezen álláspontját bármi módon verifikálni szándékozik, vívmánynak tekintettük volna már azt is, hogy ha ígéret tétetik arra, hogy ezen megállapodásban promulgált szabadelvüpárti határozat ide a képviselőházba sem interpelláczióra adott felelet alakjában, sem semmiféle határozat alakjában be nem hozatik, ugy hogy a nemzet törvényhozása, illetőleg annak képviselőháza szankczionálja ezt a szabadelvüpárti programmpontot. Már most Ígéretet kaptunk arra, és ez tiszteletreméltólag be is váltatik, hogy t. i. a szabadelvű pártnak nem szándéka, annál kevésbbé szándéka a miniszterelnök urnak a törvényhozás termében ilyen határozatot provokálni és azzal mintegy szankcziónálni a szabadelvű párt álláspontját. Már most, t. képviselőház, ezen tények után történt az, hogy köztünk és a szabadelvű párt közötti megbeszélések alapján és folytán mi lehetségesnek tartottuk azt, hogy a rendkívüli eszközökkel való küzdelem folytatásától bizonyos feltételek teljesítése eseKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. tén jó lélekkel, hazafias meggyőződéssel elálljunk. Ezen feltételek egyike volt, hogy ezen határozati javaslat, ugy, a hogy szól, sem hozzátéve, sem el nem véve belőle semmit, terjesztessék elő. Már most, miután közöttünk a múltra nézve vita tárgyát képezi az, hogy a 11. §-nak mi a tartalma, kérdezem én, ezen határozati javaslat után, vájjon bármikor, ha oknyomozás folytán valaki Magyarország történelmének megírására vállalkozik és kérdést intéz az iránt, hogy benfoglaitatik-e a felségjogban, a 11. §-ban a nemzeti vezérleti és vezényleti nyelv felett való rendelkezés joga, akkor ezen határozati javaslat után mély tisztelettel kérni fogok mindenkit, hogy feleljen lelkiismeretes meggyőződése szerint, mert ha ebben a határozati javaslatban az foglaltatik, hogy a törvényhozási utón megnyilatkozó nemzeti akarat forrása minden jognak, tehát a vezérleti és vezényleti nyelvre vonatkozó jognak is, akkor, t. képviselőház, kérdeznünk kell: mikor volt hát Magyarország történetében az a korszak, a mikor a törvényhozásnak egyik faktora, a nemzet képviselőháza és a főrendiház hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar hadseregben a vezérleti nyelv ne a magyar, hanem a német legyen ? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt van, t. képviselőház, ennek a határozati javaslatnak értéke, és én köteles vagyok itt nyilt őszinteséggel még többet is kijelenteni. Ezen tárgyalások során ennek a határozati javaslatnak kiegészítő részeként proponáltatott a t. miniszterelnök ur részéről az, hogy vétessék bele az is, hogy ennek folytán a mostani állapotnak megváltoztatása törvény utján lehetséges. Hát, t. képviselőház, — és én erre fektetem a súlyt — ennek a toldásnak hozzáillesztését a magam részéről nemcsak elleneztem, de a magam részéről tulajdonképen ezt még pártkérdésnek is voltam hajlandó tekinteni. Miért, t. képviselőház ? Azért, mert az volt az én meggyőződésem, hogy mihelyest ilyen toldás tétetik hozzá a határozati javaslathoz, akkor abban hallgatagon benne foglaltatik az is, hogy a mostani állapot törvényen alapuló állapot, mert csak ugy lehet valamit törvénynyel megváltoztatni, illetőleg törvényt módosítani, ha létezik törvény, a melynek módosításáról szó lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Már most, t. képviselőház, igenis én ennek elhagyását kértem, kívántam, feltételül tűztem, természetesen párthozzátartozóimnak beleegyezésével, s köszönettel vettem és veszem, hogy a t. miniszterelnök ur ennek elejtéséhez hozzájárult. Már most, t. képviselőház, ezen történelmi előzmények után én a magam részéről igy vetem fel magamnak a kérdést, nemcsak a jövendő, hanem a múlt szempontjából is, mert a múltban sem volt soha semmiféle jognak más forrása, mint a törvényhozási utón megnyilatkozó u