Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-370

370. országos ülés Í904 január 8-án, pénteken. 183 Elnök : A házszabályok 234. §-a a következőkép szól: » Legelőször a központi, majd a külön bizottsági javaslat s ennek nemlétében vagy el nem fogadtatása esetében, az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá.« Ebből tebát evidens és expressis verbis következik, hogy csakis abban az esetben, ha az alapul szolgáló javaslat el nem fogadtatott volna, jönnek »a hozzá legközelebb álló módositványok, végre az elleninditvány és ennek netáni módosít ványai.« Magam is ugy indítványoztam a kérdés feltevését, hogy először az alapuló szolgáló javaslat, vagyis a czim eredeti szövegében tétessék fel és a mennyiben ez a ház által elfogadtatott, nagyon természetes, hogy minden vele szemben álló módositvány elesik. Lovászy Márton: Az én módoBitványom nem áll ellentótben! Elnök: Bocsánatot kérek, szemben áll, mert közbeszurást indítványoz. Már pedig az eredeti szöveg elfogadása kizár minden közbeszurást. (Helyeslés jobbfelöl.) Ugron Gábor: Lovászy Márton indítványa mellett az eredeti szöveg változatlanul megmaradhat. Miután Lovászy Márton a változatlan szöveg pótlásáról szól, arra külön kell szavazni és kérem, hogy a ház azt tegye is meg. (Zaj és ellenmondás jobbfelöl.) A pótlás még nem áll a szöveggel ellentétben és azért a két-három per ezért, a mennyivel ez többe kerül, kár a házszabályok végrehajtását felforgatni. Tartsuk meg a házszabályokat, mert ez másként nem is történhetik. (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Méltóztassék az elnököt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályoknak imént felolvasott szakasza határozottan az elnöknek ad igazat, de a háznak mindig joga van ettől eltérőleg határozni, (Zaj.) Csendet kérek a ház minden oldalán. Felolvasom mindenekelőtt a módositványt (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »A czimben a közös hadsereg és haditengerészet szavak után tétessék : »kiegészítését képező magyar hadsereg és haditengerészet.« Ha kívánja a t. ház, akkor ezt külön is fel fogom tenni szavazásra. (Helyeslés.) Kívánja a t. ház ? (Altalános helyeslés.) Akkor elsősorban felteszem a kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot . . . (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Kérjük előbb felolvasni az elleninditványokat!) Ezeknek felolvasása nem szokást s és csak abban az esetben szoktak felolvastatni, a mikor azok tényleg szavazás alá kerülnek. (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Felteszem tehát a kérdést és kérem azokat... Okolicsányi Lászlő: T. ház! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Üljön le!) Elnök: Engedelmet kérek, t. képviselő ur, most a szavazásnál vagyunk és szót a házszabályok értelmében a képviselő urnak nem adhatok. Okolicsányi László: A szavazás nem kezdődött meg, mert még csak a kérdés feltevésénél vagyunk és én azért kérek szót a házszabályokhoz, mert az elnök ur a házszabályokat nem helyesen magyarázza, mikor azt mondja, hogy csak akkor olvastatja fel az egyes módositványokat, ha azok szavazás alá kerülnek, A házszabályok azt rendelik, hogy szavazás előtt az összes módositványok és indítványok felolvastassanak. Itten hallottam — nem tudom, ki kívánta — azt a kivánságot, hogy olvastassanak fel a módositványok, Ennélfogva kérem én is, méltóztassék azokat felolvastatni és ne méltóztassék a házszabályokat ugy magyarázni, hogy azok csak akkor olvastatnak fel, ha szavazás alá kerülnek, mert ebben az esetben ugy is tudjuk, hogy azok külön szavazás alá nem fognak kerülni. Elnök: Először is nagy tévedésben volt a t. képviselő ur, midőn azt állította, mintha én azt mondottam volna, hogy nem olvastatom fel azokat. Én csak azt jelentettem ki, hogy nem szokásos ezeknek- felolvasása, csak akkor, a mikor azok tényleg szavazás alá kerülnek. így volt ez mindig. Akban is tévedésben vannak a t. képviselő urak, midőn a házszabályokat ugy magyarázzák, hogy a módositványok feltétlenül felolvasandók. B. Kaas ivor: Ha valaki kívánja! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak az elnököt nyilatkozataiban zavarni. A házszabályok 227. §-a következőleg szól (olvassa): »A szavazás megkezdése előtt az indítványok és módositványok, ha az elnök szükségesnek tartja, vagy a ház valamely tagja kívánja, újra felolvastathatnak.« Ez tehát nem rendeli el feltétlenül a felolvasást. Miután azonban a t. ház egyes tagjai kívánják, hogy a szavazás tényleges megejtése előtt felolvastassanak ezek a mai napon különben már nagyobb részben felolvasott elleninditványok, semmi kifogásom az ellen, hogy a szavazás tényleges megejtése előtt ezek újból felolvastassanak. A kérdést kívántam és óhajtottam feltenni és teszem most is fel, a melyhez ennek a kérdésnek tulajdonképen előzőleg nem igen lett volna köze. (öyy van! jobbfelől.) Azok, a kik a törvényjavaslat czimét eredeti szövegében fogadják el, igennel, a kik annak eredeti szövegét nem fogadják el, nemmel fognának szavazni. . . Ugron Gábor: Felállanak, vagy ülve maradnak ? Elnök: . . . illetőleg, miután egyszerű szavazásnál felállással vagy ülvemaradással történik a szavazás, ugy teszem fel a kérdést, hogy a törvényjavaslat czimének eredeti szövegével szembe fog állíttatni Szederkényi Nándor, Okolicsányi László, b. Kaas Ivor és Holló Lajos I elleninditványa. Lovászy Márton képviselő ur