Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-370
164 370. országos ülés Í90U január 8-án, pénteken. bajon, a mint azt eddig a törvény alapján állva megtette. Okolicsányi László: Létszámfelemelés? Ugron Gábor: Póttartalékosok behívása? Münnich Aurél előadó: Igenis, ha ugy tetszik. Ezek után természetes dolog, hogy nem szerezhetem meg Rakovszky urnak azt az örömet, hogy e helyet elhagyjam. A honvédelmi miniszter ur által épen most Rakovszky képviselő urnak adott felelete folytán kérem, hogy Rakovszky képviselő ur határozati javaslatát ne méltóztassék elfogadni. Okolicsányi László képviselő ur szintén benyújtott egy határozati javaslatot. Ennek indokolásában mindenekelőtt azt állítja, hogy ez a szó »közös« és »közös hadsereg«, becsempésztetett a törvényekbe. Nem tudom, kit akart vá dőlni Okolicsányi t. képviselő ur azzal, hogy ez lehetséges volt a magyar parlamentben. Én ugy tudom, hogyha becsempésztetett, akkor ez óriási nagy vád a függetlenségi pártra és általában az ellenzék elődeire nézve; már pedig én azt hiszem, hogy azok az elődök legalább is épen annyi hazafisággal védelmezték az ő nézetüket és akarták előbbre vinni a magyar ügyet, mint a mostani függetlenségi párt. Én tehát azt el nem fogadhatom. Ha pedig azt mondja, hogy ez hanyagságból történt, ez azután a legerősebb vád az összes mostani ellenzék ellen, hogy ők ezt tűrték éveken keresztül. Mert tény az, a mint én már mondottam, s a mit nem lehet letagadni, hogy a törvényekben határozottan közös hadseregről van szó,mégpedig évek hosszú sora óta. Várady Károly: Hát nem volt tüntetés 80-ban ellene? Münnich Aurél előadó: Azt mondja a képviselő ur, hogy nem ismeri el a közös hadsereget, de maga is elismeri, hogy van közös hadügyminiszter. Ez nagyon feltűnő logika. Ha van közös hadügyminisztérium, a miniszter a közös hadsereg feje. Ugron Gábor: Hadügy és sereg más! Szilágyi Dezső kifejtette ezt egy hatalmas beszédében ! Münnich Aurél előadó : És pedig nem ReichsKriegsminister, a miről Ugron Gábor t. képviselőtársam bizonyára tud; emlékezni fog rá, hogy ő is használta egyszer ezt a kifejezést; hanem magam láttam, hogy Gemeinsamer Kriegsminister, nemcsak a névjegyén, de a »közös hadügyminiszter* előfordul a delegáczionális beadványokon is. Ugron Gábor: Igen, a magyar delegácziónál! De az osztrák delegáczió előtt birodalmi miniszter. Münnich Aurél előadó: Mivel tehát ezen czim semmi más, mint idézése az 1889 : VI. t.-cz. 14. §-a tartalmának, mivel csak egyszerűen azt mondja a czim. a mit ez a szakasz mond, ugyanazokkal a szavakkal, a mint az 1889-iki törvényczikkben benne van, a »közös hadsereg és haditengerészet, valamint a .honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartása tárgyában«, ennek folytán természetes, hogy kérem a házat, hogy Okolicsányi László t. képviselő urnak a javaslatát szintén mellőzni méltóztassék. De ha ezt indokoltam tőlem telhetőleg, azt hiszem, nagyon könnyű lesz indokolni azon kérésemet, hogy b. Kaas Ivor t. képviselő urnak a javaslatát szintén elvetni méltóztassék, 0 ugyan, horrendum dictu, azt követeli, hogy a czimbe bevétessék, hogy nemcsak a 14. §., hanem a véderőtörvény 8. és 25. §-ainak épségben tartása mellett szavaztassák meg az ujonczjutalék. Az 1889. évi VI. t.-cz. a maga egészében fennáll változatlanul mindaddig, a mig uj törvény nem fogja pótolni. Csupán a 14. §., az ujonczmegszavazásra vonatkozó - passzus kerül évrőlévre megszavazás alá, természetes tehát, hogy teljesen felesleges a czimben hivatkozni a 8. és 25. § ra, a mely két paragrafus a póttartalékról és az önkéntesekről szól és teljes egészében továbbra is fennáll, és a melyek rendelkezései ép ugy kezeltetnek és alkalmaztatnak továbbra is, mint eddig. Ennek alapján mint teljesen feleslegest, kérem b. Kaas Ivor határozati javaslatát szintén mellőzni. Holló Lajos t. képviselő ur egész indignáczióval mondja: »A t. előadó ur arról a székről gúnyosan szólott t, képviselőtársam, Szederkényi Nándor felé, mondván, hogy mit kívánjuk mi a magyar hadsereg kifejezést, hiszen a magyar elnevezés benne van a törvényben, ott van pl. az az elnevezés: magyar honvédség. Hát miért nem elégszünk meg azzal, hogy magyar a honvédség és Magyarország részére állapítandó meg az ujonczlétszám; elégedjünk meg a magyar jelzővel ezen a téren, miért akar még további igényeket is táplálni a magyar törvényhozás?* Ünnepélyesen konstatálom, t. ház, hogy ezekből én egy árva szót sem mondtam. Azt az egyet mondtam, szemben azzal az állítással, hogy a magyar törvényhozás irtózik attól, hogy a katonai javaslatokba a magyar szót bevegye, mondom, azt az egyet mondtam, hogy igenis, ebben a javaslatban is előfordul a magyar szó, mint jelző, de mást nem mondtam, és csodálkozom, hogy az urak örömet találnak abban, hogy valakire ráolvassák, hogy ezt meg ezt mondta, pedig abszolúte egyetlen betű sem áll abból. Gajáry Géza: Én nem csodálkozom! Münnich Aurél előadó: Holló Lajos t. képviselő ur szintén nyújtott be határozati javaslatot, a melyben kívánja, hogy a czimbe vétessék fel: »az összes hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg« részére állapíttassák meg az ujonczjutalék. Én már az unalomig igyekeztem... (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Rákosi Viktor: Élénk helyeslés a baloldalon ! (Derültség.)
