Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-370
162 370. országos ülés lWk január 8-án, pénteken. nem szolgálhatnak, hanem csakis jogalkotó, jogkiterjesztő tények. Ha a nemzetre nézve valami több jogot biztositana a törvény, akkor preczedensül fel lehetne használni, de mindig csak azon törvényeket használni fel preczedensül, a melyek a nemzet jogait kevesbitik, ez, t. ház, azt hiszem, teljesen helytelen, teljesen jogtalan is és semmiféle jogi felfogásnak meg nem felel. Ezt kivántam megjegyezni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan még valaki a törvényjavaslat cziméhez hozzászólani ? (Nem!) Ha nem, ugy a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter ur kivan szólani, Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky t. képviselő ur a tegnapi ülés folyamán egy határozati javaslatot terjesztett a t, ház elé, a inelylyel azon aggályból kiindulva, hogy a múlt évi márczius elseje óta a közös hadseregbe önként belépett egyének nem fognak az 1903-ik évi ujonczjutalékba beszámíttatni, és igy egy leplezett ujonczlótszámemelésnek a lehetősége nem volna kizárva, javaslatba hozza, hogy utasíttassák a honvédelmi miniszter egy kimutatásnak a beterjesztésére ezekről az önként belépettekről, és hogy mindaddig, a mig ez meg nem történt, a t. ház az ujonczlétszám megállapításáról szóló törvényjavaslatnak a tárgyalását halaszsza el. A t. képviselő ur azon állításának bizonyítékául, hogy ezen önként belépettek nem számittatnak be az ujonczjutalékba, hivatkozik a védtörvény 16. §-ára; már pedig ezen hivatkozás az ő állítását nem alkalmas bebizonyítani, mert ezen paragrafus egyáltalában nem szól az ujonczjutálékról, hanem igen egyszerűen csak felsorolja mindazon csoportokat, a melyek a közös hadseregnek és a haditengerészetnek a kiegészítésére szolgálnak. Ellenben az általa idézett 1889 : VI. t.-cz. 42. §-a, valamint az ennek végrehajtására vonatkozó utasítás első részének 124. és 131. §-ai határozottan és félreérthetetlenül kimondják, hogy az ujonczkivetésnél, illetve a végleges számbavételnél az emiitett kategóriák és igy az állítási kötelezettség teljesítése előtt önként belépettek is számításba veendők. Az emiitett törvényszakasz megfelelő pontja ugyanis következőkép szól (olvassa): »Ezen végleges számbavétel alkalmával ugy az előző év szeptember hava elsejétől fogva a törvényszerű 12 évi szolgálati időre besorozottak valamennyien — tehát az önkéntesek is — valamint az ezen időn belül kiállitandóknak végleg elrendelt pótlegények is számításba veendők.« Lovászy Márton: Hol van ez kimondva? Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: A végrehajtási utasításban! (Felkiáltások a baloldalon: Tehát nem a törvényben!) Kende Péter: A törvény alapján van a végrehajtási utasításban! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Minthogy pedig ezen az állítási kötelezettség előtt belépett önkéntesek ugy a védtörvény 8. és 22. szakasza, mint az utasítás 6. §-ának 1. pontja értelmében a rendes, vagyis 12 évi szolgálati kötelezettség alá esnek, világos, hogy ezek is beszámitandók az ujonczjutalékba. Még tisztábban kimondja ezt az utasítás 124. §-ának 3. pontja, a mely következőkép szól (olvassa): »A sorozó járásonkinti ujonczkivetésnél, mint beszámítható sorozási eredmény, számítandó : a) a hadsereg részére az előző év szeptember l-e óta az ujonczjutalékba való végleges ajánlás és a hadseregbe való beosztás mellett besorozottak . . .« stb. Már pedig a szóban forgó önkéntesek épen igy, t. i. az ujonczjutalékba való ajánlás és a hadseregbe való beosztás mellett soroztainak. Hogy azután melyek azon kategóriák, a melyek az ujonczjutalékba bele nem számitandók, ez külön meg van mondva a védtörvény 42. §-ában, és még tisztábban az utasításnak a 124. §-a 5. pontjában, a mely a következőképen szól (olvassa): »A kivetés alkalmával figyelembe veendő sorozási eredmény kiszámítása alkalmával tekintetbe nem jönnek : először a védtörvény 18. §-ának e) pontja szerint közvetlenül a póttartalékba besorozottak, tehát a papjelöltek, a tanítók, az öröklött mezei gazdaságok birtokosai, a családfentartók és végre a kevésbbé alkalmasok ; másodszor a közvetlenül a póttartalék nyilvántartásába felvett papok és lelkészek; harmadszor a csak alárendelt szolgálatokra alkalmasoknak talált és ujonczokul beborozott öncsonkitók; és végre negyedszer azon bel- és külföldiek, a kik mint önkéntesek csak a szabályszerű három, illetőleg négy évi sorhadi szolgálati kötelezettséggel a honvédségnél két évre, vagy a háború tartamára soroztattak be« — t. i. a kik már eleget tettek hadkötelezettségüknek és azután még önként jelentkeznek — »az ilyen önkéntesek, ellentétben a 6. §. 1. pontjában megjelölt és az ujonczjutalékba beszámítandó önkéntesekkel* — ez az a kategória, a melyre nézve kétségbevonja a t. képviselő ur, hogy esetleg az ujonczjutalékba beszámittatik; itt tehát határozottan ki van mondva az, hogy ellentétben ezekkel, a kik beszámitandók az ujonczjutalékha — »sem a kivetésre, sem a végleges számbavételre és a sorozási eredményre vonatkozó beadványokba egyáltalában fe] nem veendők.« Ezek után még csak egynéhány megjegyzésre szorítkozom. (Halljuk!) A t. képviselő ur által kívánt kimutatást én kész vagyok a ház elé terjeszteni, ha az szükséges. Különben is . egész röviden megemlíthetem, hogy végösszegben és kerekszámban összesen 5700 ilyen egyén lépett be önként; ezek közül ezer egyévi önkéntes, a kik az eddig előadottak szerint kétségtelenül beszámíttatnak az ujonczjutalékba, igy tehát ezen passzusnak a törvénybe való felvétele egészen felesleges. (Ugy van! jobbfelöl.) De a t. képviselő ur azt is mondotta, hogy ő szívesen