Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-369

154 369. országos ülés 190b január 7-én, csütörtökön. az ottani dandárparancsnok jelentése szerint deczember 27-ike óta semminemű zavargás vagy fegyelembontás nem történt. Azóta pedig teljes 12 nap múlt el. Azt hiszem, hogy ha a t. kormány egy kis jóindulattal viseltetik azok iránt a szenvedő katonák iránt, akkor ezt olybbá kell vennie, hogy ott a fegyelem és a rend igenis helyreállott és bekövetkezett az az előfeltétel, a melyet a t. kormány kitűzött magának arra nézve, hogy ^azoknak a katonáknak a sorsán könnyítsen. Én tehát arra kérem az igen t. kormányt, bogy vegye foganatba azokat az intézkedéseket, a melyekkel a katonák sorsán könynyiteni lehet, a mi — hiszen tudjuk valamenynyien — úgyszólván csak egyből állhat, hogy azokat a kötelességüket bőven és becsülettel teljesített katonákat bocsássa haza. (Helyeslés balfelöl.) Ennélfogva interpelláczióm B. pontja a következő (olvassa): »Minthogy a honvédelmi miniszter ur előadása szerint 1903 deczember 27-ike óta sem Bileken, sem a megszállott tartományok egyéb részeiben semminemű katonai zavargás vagy fegyelembontás nem történt és igy ott a fegyelem, a rend helyreállítottnak tekinthető: hajlandó-e a t. honvédelmi miniszter ur intézkedni, hogy az ott immár negyedik évet szolgáló magyar katonák azonnal hazabocsáttassanak ?« Igen kérem a honvédelmi miniszter urat, legyen szíves ez interpellácziómra mielőbb válaszolni. (Helyeslés hal felől.) Elnök: A honvédelmi miniszter ur kivan nyilatkozni. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem vagyok abban a helyzetben, hogy Lovászy t. képviselő urnak öt pontból álló sürgős interpellácziójára egész terjedelmében válaszolhassak. Kizárólag csak az első pontra leszek bátor ideiglenesen válaszolni, még pedig azért, mert egy pillanatig sem lehet eltűrni azt, hogy az az érzés keletkezzék, bogy a póttartalékosok behívása nem alkotmányos módon történt volna. A póttartalékosok ő Felségének,' a magyar királynak parancsára lettek bebiva. A kormány alkotmányos utón tette ő Felségének az előterjesztést, a mire leérkezett a legfelsőbb parancs. Ez a parancs a közös hadügyminiszter részéről a közös hadsereg számára a » Rendeleti Közlöny« utján, még pedig a parancsnak a rendelet bekezdésénél való idézésével, a honvédségre nézve pedig a honvédelmi miniszter által ugyancsak a » Rendeleti Közlöny«-ben és ugyancsak ő Felségének legfelsőbb elhatározására való hivatkozással lett kihirdetve. (Helyeslés jobbfelöl.) Erre vonatkozólag különben preczedenssel állunk szemben. (Zaj balfelöl.) Ugron Gábor: Törvénynyel szemben nincs preczedens! (Zaj balfelöl, Halljuk! Halljuk! jobbról.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: utoljára 1899-ben kellett a póttartalékot igénybevenní, midőn a 20-ik születési évről a sorozásra való beidézéshez a 21-ik évre kellett átmenni. Ekkor is a hézagok betöltésére a póttartalékosokat kellett egy bizonyos időre igénybevenni. A póttartalék behívásánál az eljárás akkor is teljesen ugyanaz volt, mint a melyet most követtünk. Különben pedig azoknak a tisztviselőknek és közegeknek, a kik a kormánynak rendeleteit és intézkedéseit hivatva vannak végrehajtani, erre az esetre vonatkozólag semmi köztik ahhoz, hogy miféle formában történik . . . (Nagy zaj és ellenmondás balfelöl.) Ugron Gábor: A törvényt be kell tartani. Magyarországnak hivatalos lapja van; a többi csak papiros! Elnök (csenget): Csendet kérek! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Épen azt a törvényt fogom czitálni. (Folytonos zaj balfelöl.) Igenis, épen a törvény értelmében nem szabad nekik más álláspontra helyezkedniök, mint a mit rájuk nézve a törvény előir. Ez a törvény pedig a törvényhatóságokról szóló 1886 : XXL t.-cz. és az azt mondja, hogy (olvassa): »a szabadságos és a tartalékos katonák berendelését és valamely, az állam veszélyeztetett érdekei miatt halaszthatatlan intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak a végrehajtás után és csak annyiban szolgálhat közgyűlési vita és határozat tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást«. Tehát kötelessége a tisztviselőnek (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zajos ellenmondások balfelöl.) a törvényt végrehajtani és a kormány kérlelhetetlen szigorral fog mindazon közegek ellen eljárni, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) a kik renitens magatartásukkal a kormány törvényes intézkedéseit nemcsak elő nem mozdítják, a mit pedig magától értetődőleg el kell tőlük várnom, hanem ennek ellenszegülnek és igy okot szolgáltatnak arra, hogy anarchia származzék. (Nagy zaj balfelöl.) Okolicsányi László : Első a törvény! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: A menynyiben tehát, a miről hivatalos tudomásom mindez ideig nincsen, ilyen eset történt volna, az illető tisztviselő magának tulajdonítsa annak következéseit. (Elénk helyeslés jobb felől.) Az interpelláczió többi pontjára vonatkozólag leszek bátor kellő tájékozás után az érdemleges választ annak idején megadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lovászy Márton: T. képviselőház! Rendkívül sajnálom, de a t. honvédelmi miniszter urnak interpelláczióm első pontjára adott válaszát sem vehetem tudomásul. A mit a tisztviselőkre nézve mondott, arra nézve én nem akarok a miniszter úrral polémiába bocsátkozni, nem pedig azért, mert nem akarok olyan színben feltűnni, mintha én a tisztviselőket