Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-368

368. országos ülés Í90k január 5-én, kedden. 123 a melyet most volt a t. ház szives általánosságban elfogadni, csak 1899. óta exisztál. 1899. óta évről-évre, sajnos, kénytelen volt a magyar országgyűlés az ujonczjutalékot megszavazni azért, mert a szerves véderó'törvény a maga egészében nem feküdt a ház előtt, mivel azt nem lehetett letárgyalni. (Felkiáltások balfelöl: Ki az oka?) Hogy tehát a t. előttem szólt képviselő ur nagyon tévedett, bizonyítom azzal, hogy idézem az 1889: VI. t.-czikket, a mely szórói-szóra azt mondja: »A közös hadsereg és a haditengerészet fentartására szükséges évi ujonczjutalék az 1867: XII. t.-cz, 11., 12., 13. és 14. §-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján és azok fentartása mellett, 103.000 főben állapittatik meg és ezen jutalék a magyar korona országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között másfelől, a népesség számaránya szerint, és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján osztandó fel. Az előbbi pontban megállapított ujonczlétszám tiz évre érvényes.« Ezen szakasz végén van azután egy pont, a mely következőleg szól (olvassa): »A magyar korona országai honvédségének fentartására szükséges évenkénti ujonczjutalék hasonlólag tízévi érvény nyel 12,500 főben állapittatik meg.« Ezzel kongruensen az 1890 : Y. t.-cz. 3. §-a a következőket rendeli (olvassa): »A honvédségnek kellő számú ujonczokkal való kiegészítésére, a hadi- és békelétszám fentartása czéljából, az évi ujonczjutalék az 1889. évi VI. t.-cz. 14. §-a értelmében és az ott meghatározott tiz évre 12.500 főben állapíttatott meg.« Már most kérdem, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat tulajdonképen mit czéloz? Nem czéloz semmi egyebet, mint hogy az 1889: VI. és az 1890: V. t.-cz. végrehajtassák és azok rendelkezései alapján az ujonczjutalék megállapittassék és megszavaztassák; mondom, nem megajánltassék, mert az nagy különbség és itt van a tévedés . . . Polónyi Géza: Igen, de nem a közös hadsereg számára, a mit mi nem ismerünk el soha, hanem a magyar hadsereg számára! Münnich Aurél előadó: Bocsánatot kérek Polónyi Gréza képviselőtársamtól, akkor tessék a törvényeket megváltoztatni, . . . Polónyi Géza: Akkor csempészték be, mert az 1867: XII. t.-czikket meghamisították. Münnich Aurél előadó : . . . akkor igenis ugy Szederkényi, mint Polónyi képviselő uraknak igaza lesz. De a meddig ezek a törvények törvények, én azt hiszem, hogy a t. ház nem helyezkedhetik más álláspontra, mint a törvényesre. Okolicsányi László: Közös hadsereg nincs! Polónyi Géza: Az 1867 :XIL t.-cz. 11. §-a is törvény. Abban benne van a »magyar hadsereg* kifejezés. Münnich Aurél előadó: Most voltam bátor felolvasni, hogy az 1889: VI. t.-cz. hasonlóképen az 1867 :XII. t.-cz. 11., 12., 13. és 14. §-aira hivatkozik. Polónyi Géza: Ez nincs hatályon kivül helyezve. Lengyel Zoltán: A közös kifejezést becsempészték. Münnich Aurél előadó: Nagyon nehéz akkor vitatkozni a t. urakkal, ha egy létező törvényt nem akarnak elismerni. Csávolszky Lajos: Az 1867:

XII. t.-cz. is törvény. Münnich Aurél előadó: Nagyon természetes. B. Kaas Ivor: Egy hozandó törvényről van szó. Münnich Aurél előadó: Azonkívül Szederkényi képviselő ur azt mondja, hogy a képviselőház és a magyar országgyűlés irtózik attól, hogy ezt a szót: »magyar« valahogy bele ne tegyék a törvénybe. Okolicsányi László: Bécsben félnek tőle. Münnich Aurél előadó: Bocsánatot kérek, ebben a törvényben is benne van, hiszen expressis verbis meg van mondva, hogy a magyar korona országai honvédségének fentartására. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tehát nem irtózik attól. (Nagy zaj balfelöl.) Lengyel Zoltán: Patentiroztassuk ezt az okoskodást! (Zaj.) Münnich Aurél előadó: A t. urakkal persze bajos vitatkozni, (Zaj balfelöl.) Aztán lárma ellen nem is lehet vitatkozni, nagyon természetes dolog, Bakonyi Samu: Valamivel találóbb érvet kérünk! Elnök: Csendet kérek! Münnich Aurél előadó: Egészen találó érv, csakhogy az igazság soha sem tetszik az uraknak. Az a lényege a dolognak,. hogy én nem mondhatom, hogy magyar hadsereg, a mikor közös hadsereg van. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon •' Közös hadsereg nincsen ! Nagy zaj.) Hiába heveskednek, mert megint a törvényre hivatkozom. (Ellenmondás és zaj a szélsöbaloldalon.) A törvényben nem egyszer, de legalább százszor fordul elő az a kifeiezés, hogy: közös hadsereg. (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Lármával le lehet ezt hurrogni, de törvénynyel szemben nem lehet argunieatálni ilyenformán. En a magam részéről, t. képviselőin hiszem, hogy kimutattam ezzel, hogy Szederkényi Nándor képviselő ur alapos tévedésben ,.. (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget) : Ne méltóztassanak a szónokot folytonosan zavarni! (Halljuk! Halljuk !) Münnich Aurél előadó: . . . volt akkor, a midőn . . . Lengyel Zoltán: Ezt csak nem lehet szó nélkül hagyni! (Zaj a jobboldalon.) 16*