Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-360

360. országos ülés 1903 dec említést mellőzött, egészen hangosan közbeszólt: például Abrudbánya, T. képviselőház! Én igenis azon kerület érdekében, a melyet képviselni szerencsém van ebben a képviselőházban, kötelességemnek éreztem erre azt válaszolni Buzáth Ferencz t. képviselő urnak, hogy ez haszontalan gyanúsítás. Mert tényleg ennek is tartom, t. képviselőház, annak tartom azért, mert Abrudbányára semmi esetre sem fogadhatom el azt a lekicsinylő véleményt. Abrudbánya már egyszer bebizonyította, hogy igenis egy tényleges szolgálatban levő államtitkárral szemben is megválasztotta saját helyi jelöltjét, heves küzdelem után, a ki megbuktatta a kormány jelöltjét. Bartha Miklós: Nem vasmegyei volt! B. Kaas Ivor: Az is kormánypárti volt! Rosenberg Gyula: Az akkori nemzeti pártnak volt a tagja, — már nem tudom, a választás előtt, vagy közvetlen azután — Boér Béla. A mi azt illeti, hogy engem mint vasmegyeit választottak ott meg, mindenekelőtt megjegyzem, hogy ezt a kifogást Buzáth képviselő legkevésbé jogosított emelni. De különben Abrudbányán ismeretlen ember nem voltam. Politikai működésemnek, hogy ugy mondjam politikai ebő lépésemnek színhelye Alsó-Fejérmegye volt. Midőn mint képviselőjelölt 1889-ben először felléptem és meg is buktam, ez ott volt nem ugyan Abrudbányán, hanem a szomszéd kerületben, Magyarigen ben. Felléptem pedig ott azért, mert összeköttetéseim voltak, minden embert ismertem, sok embernek dolgával törődtem Abrudbányán és Verespatakon is, mielőtt még egyáltalán képviselő lettem volna, engem is majd minden ember ismert ott, sok embernek már azon időben igen lényeges és fontos szolgálatokat tettem, még mielőtt oda jöttem. A mikor oda kerültem Abrudbányára, nemcsak szerény 12 éves politikai működésem révén, hanem azt megelőzőleg is, mint a kerület érdekében működött embert, mondhatom, majd mindenki ismert ott. B. Kaas Ivor: Jellemző, hogy ezen az alapon választották meg. Rosenberg Gyula: Azt kérdem én Kaas Ivortól, hogy váljon őt az ő tót választói minő működéséből ismerték? (TJgy van! Ugy van! jobbfelöl.) B. Feilitzsch Arthur: TJgy van! Hogyan került Kaas Ivor a zsámbokréti kerületbe? B. Kaas Ivor: Nem nekik tett szolgálatokból ! Rosenberg Gyula: Sokkal helyesebb, ha nekik tett szolgálatok alapján ismerik az embert. B. Feilitzsch Arthur: Hogyan került Bartha Miklós Békés-Gyulára? Ugron Gábor Szilágymegyébe? Rosenberg Gyula: Különben, t. ház, nem akarok szerénytelenkedni, de azt hiszem, hogy zember 19-én, szombaton. 339 12 éves politikai működésemmel annyira mégis szert tettem, hogy nevemet megismerhették és hogy ezen ismeretség alapján talán némi jogot formálhattam arra, hogy nem teljesen ismeretlen emberként szerepelhetek egy kerületben, ha oda megyek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért tartottam ezt a közbeszólását Buzáth képviselő urnak haszontalan gyanúsításnak. Ha ő, felszólalásában tett kijelentése szerint, közbeszólásával sem az általam képviselt kerületet, sem engemet gyanúsítással illetni nem akart, ezt szívesen tudomásul veszem. Elnök: Miután szólásra még többen vannak feljegyezve, a tanácskozást ma nem folytatjuk. (Egy hang a jobboldalon: Kik azok?) Ugron Gábor: Nézze meg a táblát! Szőts Pál jegyző: Förster Ottó és Ráth Endre. (Zaj jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: A házszabályokhoz kérek szót. Három óra elmúlt, a tanácskozásra kitűzött idő letelt. Én az elnök úrtól azt vártam volna, hogy a mint az idő közeledik a háromhoz és még a holnapi napirendet meg kell állapítani, tovább semmi irányban sem adja meg a szót. Hogy pedig itt még most valaki azt kérdezze, hogy ki van felírva, ahhoz egyáltalában nincs joga senkinek, még az elnöknek sem. (Zaj. Ellenmondások jobbfelöl.) Elnök: A képviselőknek ehhez igenis joguk van, épen ugy, a mint a képviselő urak jogot formáltak arra, hogy kérjék, olvassák fel, hogy kik irták alá a hatá-rozati javaslatot. Erre, igenis, minden képviselő urnak joga van és ezt a jogot nem lehet egyoldalúan osztogatni. E tekintetben tehát egyáltalában nem volt oka a képviselő urnak a házszabályok czimén való felszólalásra. (Ugy van! jobb felöl.) A magam részéről azt akarom a háznak proponálni, hogy a tanácskozást ne folytassuk, hanem a mai napra bejegyzett interpellácziók is, miután három óra csakugyan elmúlt, maradjanak a legközelebbi interpellácziós napra. (Helyeslés.) A jövő ülést illetőleg javaslom a háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, folyó hó 21-én, délelőlt tiz órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki, miután az év nagyon közeledik a végéhez és a ház előtt igen sok olyan mentelmi ügy van, a melyet az illető bíróságok és ügyészségek sürgetnek, azon kész mentelmi ügyeket, a melyek a bíróságok és ügyészségek utján jutottak a házhoz, t. i. a mentelmi bizottságnak 436—444 és 446—462. számú jeleutéseit, egyszóval: mindazokat, a melyek bíróságoktól és ügyészségektől jöttek ide. Azután pedig tűzze ki a napirendre a ház azon tárgyakat, a melyek a mai ülésnek is a napirendjét képezték. (Helyeslés.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Én az elnök ur előterjesztéséhez hozzájárulok, mert — a mint már egy más alkalommal, november havában meg is történt — 4S*