Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-357

357. országos ülés 1903 deczember 12-én, szombaton. 249 terpelláczióját bevezető beszédében túlterjesz­kedve az interpellácziójában felhozott mozza­natokon, más részletekre is kiterjeszkedett, melyekre e perczben részletes adatokkal nem rendelkezhetem, fentartom magamnak, hogy a képviselő ur interpellácziójára az érdemleges választ később adjam meg. Azonban a képviselő urnak tartozom azzal, s tartozom a t. képviselőháznak is, hogy tájé­koztassam, legalább röviden, o tárgyra nézve, annál inkább, mert, bocsásson meg a t. kép­viselő ur, de előadásában oly állitások foglal­tattak, a melyek a valóságtól bizony nagyon távol állanak. A t. képviselő ur kiindult a csákovai, ille­tőleg buziási közalapítványi főtisztség területén levő bérleti rendszerekből, s hivatkozott arra, hogy az ő panaszai következtében ott egy vizs­gálat tartatott. Ez a vizsgálat még az év elején lefolyt, és pedig páratlan, szakavatott tisztviselő, a közalapítványi igazgatóság egyik igazgatójának vezetése alatt. A t. képviselő ur maga is közre­működött ennél a vizsgálatnál, s az erre vonat­kozó jelentése az illető ügyigazgatónak az ösz­szes jegyzőkönyvekkel együtt még Julius hó 2-án beterjesztetett a minisztériumhoz. Konstatálnom kell, hogy az ott megtartott vizsgálat és az erre vonatkozólag tett jelentés az ottani főtiszt részéről elkövetett bármely mu­lasztást, hibát, vétséget, vagy visszaélést egy­általában nem konstatált, úgyszintén, hogy a jelentés adataiból és annak mellékleteiből semmi­féle oly körülmény ki nem vehető, mely igazolná a képviselő urnak azon állítását, mintha az ottani közalapítványi bérlők a nép elszegényi­tésére törekednének, a néppel kegyetlenkedné­nek, a néppel igazságtalanságokat követnének el, a nép felett basáskodnának és a népet való­ságos rabszolgaságban tartanák. (Mozgás a jobb­oldalon.) A t. képviselő ur egészen tévesen ítéli meg nézetem szerint az ottani közalapítványi birtokon divó egész bérleti rendszert. O mindig albérletről beszél. Vannak egyes közalapítványi birtokokon albérletek is, de épen azon a helyen, a melyre a képviselő ur panaszai vonatkoznak, az albérletek ki vannak zárva. A viszony, melyet a t. képviselő ur nehez­ményez, egyáltalában nem albérleti viszony, ha­nem egyszerűen részesművelési viszony, vagyis egy munkabér-viszony, melyre nézve az illető bérlő szerződésileg nem korlátozható, ha ő a maga munkabér-viszonyainak berendezésében az ott általánosan divó és fennálló szokásokhoz ragaszkodik. Ott az egész vidéken szokásban van a kapás-növényre, főleg a tengerire nézve a néppel olynemü munkabérszerződést kötni, a minőről itt is szó volt, és a melyet a t. kép­viselő ur földuzsorának nevez. A nép ezen bérviszonyt akarja, keresi, és erre önként je­lentkezik. És a bérviszony semmikép el nem tér az ott általánosan uralkodó szokástól és gyakorlattól, ennélfogva, nekem nincs módomban KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XX. KÖTET. a jelenleg fennálló bérszerződések alapján a bér­lőket ilyen bérviszonyok kötésétől eltiltani. Belátom és méltányolom azt, hogy különö­sen a közalapítványi birtokoknál, melyek a kor­mány rendelkezése és vezetése alatt állanak, arra ügyelni kell, hogy a bérlők semmiféle olyan viszonyt ne alkossanak a munkásnéppel, mely a humanitás általános elveivel ellenkeznék és ennél­fogva én, a nekem előterjesztett vizsgálati adatok alapján, a melyeket különben egy értekezlet tárgyalásának is vetettem alá, szándékozom meg­fontolás tárgyává tenni azt, hogy különösen az azon a vidéken lévő, de általában a közala­pítványi birtokokon divó bérletrendszert miképen lehetne esetleg olyképen módosítani, hogy azok, mig egyfelől a közalapítványi vagyon érdekeit megóvják, — mert erre nézve engem a közala­pítványokat felügyelő és ellenőrző bizottság is ellenőriz és nekem kötelességem arra ügyelni, hogy a közalapítványi birtokok kellőképen jöve­delmezzenek, — addig másrészt a munkás nép érdekei is lehetőleg megóvásban részesüljenek. Azonban, hogy a t. képviselő ur túlzott és nem mindenben ragaszkodott a valódi tényekhez, ezt tanúsítja az, hogy például azt állítja, hogy az összes közalapítványi birtokok azon a terü­leten nagybérlőknek adatnak ki, a kik azután azokat albérbe adják, zsarolják a népet és távol tartják a népet attól, hogy egyáltalában ilyen közvetlen kísérletekhez hozzájuthasson. B tekin­tetben egy konkrét adatra hivatkozom és ez az, hogy a, buziási, illetőleg csákovai közalapítványi főtisztség területén lévő közalapítványi urada­lomból 14.579 katasztrális hold van ez idő sze­rint közvetlenül a földmiveléssel foglalkozó nép­nek parczellában bérbeadva. Lendl Adolf: 70—80 koronáért! Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Bocsánatot kérek, én a bérletösszeg tekintetében most nem rendelkezem adatokkal, de azt hiszem, a t. képviselő urnak erre vonat­kozó közlése is talán némi korrekturát fog igé­nyelni. Azon a vidéken, a melyről a t. képviselő ur panaszait előadta, 5065 hold van közvetlenül a népnek bérbeadva és ehhez hozzájárul, hogy ujabban 1904. október elsejétől el van rendelve, hogy Rakovicza község határában további 400 katasztrális hold birtok ugyancsak közvetlenül a földmiveléssel foglalkozó népnek adassék bérbe. Tehát ismétlem, a képviselő urnak az az állítása, mint hogy ha a nép a közalapítványi birtokok közvetlen bérletéből ki volna zárva, egyáltalában nem áll, mert a nép nagy mértékben részesül a parczellázott birtok közvetlen bérletében. Hogy az összes közalapítványi birtokokon a parczellá­zási birtokrendszer be nem hozható, ezt a képviselő ur is méltányolni fogja; mert mint méltóztatnak tudni, vannak olyan közalapítványi birtokok, a melyek akként vannak felszerelve épületek dolgában, hogy ha azok bérbe adatná­nak a népnek parczelläzva, akkor a rajtuk lévő 32

Next

/
Thumbnails
Contents