Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-357

357. országos ülés 1903 deczember 12-én, szombaton. 243 Szederkényi Nándor: T. ház! A jelentéshez kivan ok szólani. (Halljuk ! Hall kii! bal felől.) A t. előadó ur elbeszélte a történetét, hogy t. i, tegnap késő este végződött az ülés és ma hitelesíttetett ez a jegyzőkönyve, a mely be is terjesztetett. Hát engedelmet kérek, éa is tagja vagyok a pénzügyi bizottságnak, de hitelesítésről semmit sem tudok. Rosenberg Gyula előadó: Bocsánatot kérek! Szederkényi Nándor: Ha a t. előadó ur nem emlegeti a hitelesítést, őszintén megvallom, eszembe sem jutott volna az. De mivel erre nagy súlyt helyezett a t. előadó ur, én kijelentem, hogy ezen jelentés hitelesítéséről semmit sem tudtam, s azért kérem a t. házat, hogy méltóztassék a további teendőkre utasítani, a pénzügyi bizottságot. (Helyeslés balfelöl. Mozgás jobbfelől.) MiklÓS Ödön: T. ház! Mint ennek a törvényjavaslatnak előadója a pénzügyi bizottságban, kötelességem kijelenteni, hogy a t. képviselő ur az egész ülés végén ott volt és így a pénzügyi bizottságnak azt a határozatát tudomásul vette, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésével az elnököt és az előadót bízza meg. (Derültség jobbfelől. Nagy mozgás bal/elöl.) Szederkényi Nándor: Nem hallottam! Miklós Ödön: Hát a t. képviselő ur akkor, mikor ő a kötelességét, mulasztotta, ne igyekezzék inszinuálni azzal, hogy a bizottság határozatának az előadó ur nem felelt volna meg, vagy hogy azt tudomásul nem vette volna. A pénzügyi bizottság nem jegyzőkönyvet terjeszt elő, hanem jelentést és nem első eset, hogy ily sürgős esetekben a jegyzőkönyv ily alakban hitelesíttetik. Szederkényi Nándor: Engedelmet kérek, de kereken visszautasítom az előttem szóló képviselő urnak azon inszinuáczioját, hogy én halló

1 tam volna a bizottság határozatát és ahhoz hozzájárultam volna. (Nagy mozgás és zaj bal- és jobbfelöl.) Én sem nem hallottam a határozatot, sem hozzá nem járultam ahhoz. Ennélfogva tehát, ha megtörtént az, ugy az az én hátam mögött, az én tudtom nélkül történt meg. (Derültség jobb felöl. 'Mozgás bal felöl.) Azt tudomásul veszem, hogy az előadó urak igy szoktak a jelentésekkel elbánni és majd a jövőre figyelmesebb leszek. Miklós Ödön: Egyhangú határozata volt a bizottságnak! (Nagy mozgás.) Elnök: T. ház! Engedjék meg, hogy a kérdéshez szóljak, de konstatálnom kell, hogy igen gyakran megtörténik az, hogy a kormány tagjai részéről előterjesztendő törvényjavaslatok, vagy valamely bizottságnak jelentése nemcsak az ülés kezdetén nyújtatnak be, hanem az ülésnek szünet utáni részében, vagy az ülés vége előtt adatnak be. A háznak naplóiból ezrével tudnék rámutatni ily esetekre. (Felkiáltások balfelöl: Mind helytelen!) Akárhány eset van érre és ezt nem lehet helyteleníteni, mert ez által módja van adva annak, hogy bizonyos sürgős dolgok a maguk idejében legyenek tárgyalhatók. Ez ugyan a házszabályokban nincs megengedve, hanem már elfogadott szokás, hogy bizottsági jelentések az ülés végéig mindenkor előterjeszthetők. (Ugy van! jobbfelől. Mozgás bal felöl,) Madarász József: T. ház! Igaz, mindnyájunk hibájából megtörtént, még pedig többször, hogy az ülés végén is megengedte a ház a jelenlévők minden közbeszólása nélkül, hogy mikor a házszabályok azt rendelik, hogy a bizottságok jelentései és előterjesztései az ülés elején történjenek . . . Gr. Tisza István miniszterelnök: Nincs erről a házszabályokban intézkedés! Madarász József: De benne van! Gr. Tisza István miniszterelnök: Hol van? Ugron Gábor: Felolvasom mindjárt! Madarász József: Én nem hivatkozom most a szakaszra, mert hamarjában nem tudnám megnevezni azt, de tudom, hogy benne van. Ismétlem, a gyakorlatban voltak néha-néha ilyen esetek a házszabályok ellenére, voltak ilyen, a ház által megengedett és a jelenlévők közbeszólása nélkül elkövetett hibák. Azért én igen kérem ugy a bizottságok t. előadóit, mint a t. elnökséget is, hogy legyenek mindig figyelemmel arra, hogy ezentúl ne történjék meg az, hogy a bizottságok az ülések végén, a szünetek után adják be jelentéseiket, hanem adják be az ülés elején, a mikor a képviselő urak még inkább együtt vannak, mint az ülés végén. (Felkiáltások a jobboldalon: Legyenek üt!) Nagyon jól tudom, hogy itt kell lenniök, de azok, a kik azt mondják, hogy legyenek itt, nem láthatom most jól őket, de nagyon valószínűnek tartom, hogy igen ritka eset, hogy épen ezek, a kik most itt közbeszólottak, az ülés végén itt szoktak volna lenni. Én itt szoktam lenni, hacsak beteg nem vagyok, az ülés elejétől végig. (Igaz l jobb- és balfelöl.) De kérnem szabad a t. házat, és kérnem szabad az elnökséget is, hogy ezentúl — némely ritka eseteket kivéve, a mikor a ház egyetlen tagja sem fog ellene szólni és később is beadhatók a jelentések, — rendesen tartsák meg az urak a házszabályokat, teljesítsék kötelességüket és a bizottsági elnök urak irják alá a jelentéseket oly időben, hogy azok még az ülés elején be legyenek nyújthatók. Ugron Gábor: T. ház! A házszabályokhoz kívánok szólani. Kétségbevonatott az elnök ur által a házszabályok intézkedése holmi elfajult gyakorlatra való hivatkozással. (Derültség a jobboldalon.) Madarász József: No igen, mindig elfajul. Ugron Gábor: Bocsánat, ebben a kifejezésben semmi sértő sincs. A 197. § a következőleg szól: A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök a beérkezett előterjesztéseket,. . . 31*