Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-357

357. országos ülés 1903 deczember 12-én, szombaton. 23ÍÍ azzal, hogy az országgyűlés törvényes befolyása erre nézve is fennáll. Mert ha ez valóban fentartott felségjog, akkor sem a minisztérium felelősége arra ki nem terjedhet, sem az országgyűlésnek beleszólása abba nem lehet. Hogy a kérdés tisztán álljon, mondok egy fentartott felségjogot, a mely a magyar királyt illeti, de a mely nem az állami élet keretében mozog és épen azért lehetséges: ilyen a katholikusokra vonatkozólag a király főkegyúri joga. Ez fentartott felségjog, de nem az állami életre vonatkozik, hanem azon kivül áll. És épen azért, mert azon kivül áll és tényleges fentartott felségjog, az országgyűlésnek arra semmi befolyása nincs, a mint nincs pb a katholikusok hierarchikus vagy autonomikus, vagy nem tudom micsoda kérdéseire. De nincsen befolyása erre a minisztériumnak sem, hanem ebben a tekintetben a király fentartott felségjogánál fogva intézkedik és cselekszik. Ha pedig ez áll, akkor a katonai kérdésben vagy az országgyűlés jogához tartozik ennek a kezelése, vagy pedig a fentartott felségjog alapján kizárólag a királynak jogkörébe tartozik, és akkor nekünk ahhoz nincs semmi közünk. T. ház! Ebből méltóztatnak látni, hogy milyen veszedelmes tan az, a melyet önök a 8. pontba egyrészt becsempésztek, másrészt a 8. ponttal mint egy eddig nem létezett, uj jogi tantételt felállítani akarnak. És én meg vagyok győződve, hogy a szabadelvű párt jogászelemei akkor, a mikor ezt a miniszterelnök ur kérésére és előterjesztésére elfogadták, elfelejtettek gondolkodni ebben a kérdésben; csak a nagy bizalom állt lelki szemeik előtt, melynél fogva gróf Tisza Istvánt glóriával körülvéve látták maguk előtt, a mely dicsfény elhomályosította az ő lelki világukat, s a mely dicsfény csak arra volt alkalmas, hogy elvakíttassák magukat az ellenpárt jogos és nemzeties mozgalmával szemben. Ez keltette fel önökben a szenvedélyt és e szenvedély uralta tűz vitte önöket arra, hogy a miniszterelnöknek e módosított és törvénytelen indítványát elfogadják és párthatározattá emeljék., (Ugy van! a baloldalon. B. Kaas Ivor közbeszól.) Elnök (csenget]: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék magyarázgatni akkor, mikor a szónok áll és beszél! Darányi Ferencz: T. ház! Épen ezért a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot el nem fogadom, és mindaddig, a mig a szabadelvű párt egy ujabb kidolgozással vagy mondjuk: e programmnak átdolgozásával megnyugtató alapot nem nyújt ahhoz, hogy nemzeti álláspontunk és alkotmányunk sérelme nélkül nyugodtan belemehetnénk ezen kérdések tárgyalásába és e törvényjavaslatok elfogadásába, addig én mindig és minden kormánynyal ^szemben megtagadó szavazatot fogok beadni. (MénJc helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést 10 perezre felfüggesztem. fSzünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Jelentem a t. háznak, hogy Barabás Béla képviselő ur előzetes jelentés formájában szólási jogot kérvén, azt a házszabályok 217. §-a alapján neki megadtam. Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk!) Mai beszédem folyamán egy határozati javaslatot adtam be, mely azt czélozta, hogy pártunk határozata a házban is végrehajtassák. Minthogy azonban tudomásomra jutott, hogy a párt vezetősége abban állapodott meg, hogy e határozati javaslat az ujonczmegajánlásról szóló törvényjavaslat általános vitája alkalmával Kossuth Ferencz elnökünk által fog benyujtatni, mert ez formailag és alkotmányjogilag is azon törvényjavaslathoz tartozik: tehát én tévedés folytán beadott határozati javaslatomat ezennel visszavonom. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Barabás Béla képviselő ur határozati javaslatának visszavonását a ház tudomásul veszi. Következik a következő szónok: Lovászy Márton: T. ház! Nekem egy kérésem, volna a t. házhoz. Ugyanis a t. ház az ülés elején azt határozta, hogy tekintettel a számos interpelláczióra, azoknak tárgyalására már két órakor térjünk át. A kinyomatott napirend ötödik pontja azonban azt tartalmazza, hogy még a mai ülésen a honvédelmi miniszter ur válaszol Szalay László képviselő urnak interpellácziójára. Tudjuk, hogy az ilyen miniszteri válaszokra azután viszonválaszok és határozatok következnek, a minek az lenne a következése, hogy az interpellácziókra szánt időt ismét megrövidítenék és a képviselők ismét elesnének azon joguktól, hogy interpellácziójukat előterjeszthessék. Én tehát arra kérem az igen t. házat, legyen szives elhatározni, hogy már most térjen át a honvédelmi miniszter ur válaszára. (Ellenmondás jobbfelöl.) Elnök: A honvédelmi miniszter ur kíván szólani! Nyíri Sándor honvédelmi miniszter: Miután az én válaszom az interpelláczióra talán öt perczet fog igénybe venni, annak a szüksége, hogy e miatt már most félbeszakítsuk a napirenden lévő vitát, abszolúte fenn nem forog. Elnök: Kénytelen vagyok a t. képviselő ur felszólalásával szemben kijelenteni, hogy tulajdonképen ilyen kérés a házszabályok 215. §-a alapján csakis a tárgyalásra szánt idő lejárta után és csakis a feliratkozott szónok által intézhető a házhoz, Miután a ház határozott és határozatával szemben a 236. §. alapján óvásnak és ellenmondásnak nincsen helye, ennek folytán a képviselő ur indítványa tárgyalás alapjául nem szolgálhat. (Helyeslés jobbról.) Holló Lajos: A házszabályok 215. §. alapján kérek szót, és kérem a t. elnök urat, méltóztassék megkérdezni a házat, megengedi-e, 30*